A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
1916-ban, 1928-ban Tétényen önállósította magát. Az Iparos Kör tagja és a Sport- egylet jegyzője. 1922-ben nősült. Neje : Weiser Paula. Pentz Lipót asztalosmester, O-u. 16. Rózsa János szíj gyártómester, Fő-u. 20. Schmidtka István ácsmester, Sziget-u. 3. Schwannauer Ferenc asztalosmester, Föld-u. 19. Született 1891-ben, szabadult 1908-ban. 1925-ig mint segéd dolgozott. Épület- és bútorasztalosságot kultivál. Galíciában megsebesült a háború alatt. Neje: Slezán Teréz. 3 gyermeke van. Skolits János Skolits János vendéglős, Plébánia-u. 1. Budapesten 1893-ban szabadult, majd hazajött s atyja üzletét vezette. 1906-ban vette át a már 1878-ban létező vendéglőt, melyet nejével, szül. König Katalinnal közösen vezet. Ipartestületi pénzt., Ónk. tűzoltó- egyl. ellenőr, közs. képviselő, Hangya és Hitelszöv. ig. tag stb. Részt vett a háborúban . Skrbek Artur bőrkeresk., cipőfelsőrész - készítő, Duna-u. 3. Budapesten 1889-ben szül., 1906-ban szab., 1920-ban saját erejéből önállósította magát, ipartestületi elölj., Közs. képv. test. tag, Önk. Tűzoltó egyl. pénzt., Temetk. egyl. ellenőr, tanonciskolái felügyelő biz. tag. Az orosz fronton 1916-ban fogságba esett és szökve jött haza, lesz. mint altiszt. Kit. : br. v. é., K. cs.-k. Neje: Bada Jolán. Shrbek Artúr Spiller György bádogosmester, Fő-u. 54. Steránovits Kálmán kocsigvártómester. Stigt Károly sütőmester, Fő-u. 40. Szül. 1867, szab. 1884. 1891-ben önállósította magát. Közs. képv. vir. alapon, Ipart, elölj, tag, tanoncvizsg. biz. elnök, Hangya Szöv. ig. tag stb. Neje : Köchlick Mária. Stróbl Antal lakatosmester, Hold-u. 1. Szabó Károly kéményseprőmester, Zsákutca 1. 1870-ben szül., 1884-ben szab., 1902-ben lett önálló. Úgy az ipari egyesületek, mint a község vezetésében szerepet visz. 1897-ben nősült. Neje: Sipko Magdolna. Szelman Ignác vendéglős, Fő-u. 41. Szollár József asztalosmester, Arany Já- nos-u. 7. Az Iparos Kör pénztárnoka. Munkájáért aranyéremkitüntetést kapott. Szül.: 1885-ben, felszab. : 1902-ben. Önálló lett 1913-ban. Takács György kádármester, Ó-u. 11. Első Nagytétényi kosárárugyár, túl. Vahl József, Fő-u. 13. Tel. 18. Apatinon szül., 17 éves korában szab. 1898-ban alapította pesti, 1900-ban a tétényi gyárát. Speciális spanyolnád cikkeket gyárt. Üzeme villanyerőre van berendezve. Közs. képv., Polg. Kaszinó, Ipart. vál. tag stb. 1900-ban vette nőül Nusbaum Borbálát. Tinkó Sándor lakatosmester, Fő-u. 45. Tinhó Sándor Wittmann Ferenc ácsmester, Plébániautca 12. Wittmann János asztalosmester, 1893- ban szül., 1912-ben szab., 1926-ban alapította üzemét. Épület- és mübútoraszta- lossággal foglalkozik. Bevonult 1914-ben, az orosz fronton fogságba esett. 1920-ban nőül vette Spiller Máriát. Wallner Vilmos címfestőmester, Fő-u. 32. NASZÁLY Argai Pál, kőmívesmester, Újtelep. Ipara terén 1909 óta működik, egy darabig édesatyja, id. Argai Pál oldalán. 1921 óta önálló, azóta tagja az Ipartestületnek. A világháborúban 27 hónapig volt a fronton. A K. cs. k. és bronz v. é. tulajdonosa. Benedek Pál, kovácsmester, 27. sz. 1880 óta működik iparában, mint segéd hosszú ideig Budapesten. 1893-ban lett önálló. Az Ipartestiilet tagja. Papp József, férfiszabó. Mint segéd, Tatán működött. 1904 óta önálló mester,
