A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

226

az olasz fronton volt, bronz vit. é., vas é. k., K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Kali- voda Krisztina.

Schmidt Ferenc műszerész. Üzemét, Kos- suth-u. 102 alatt, 1923-ban saját erejéből létesítette, mely villanyerőre berendezetten 3 alkalmazottal működik. Szül. 1897. Felszab. 1913. Résztvett a háborúban. 1922-ben nősült, neje : Führer Mariska, gyermekei: Lajos és Sándor.

Özv. Schiller Györgyné nőiszabó.

Schmidt Lajos az Első Mohácsi Gőzmalom és Schmidt-féle téglagyár tulajdonosa, Kossuth L.-u. 47. Telefon : 15. A város ipari és társadalmi életének tekintélyes irányítója és vezetője. Az Ipartestület, a Leventeegylet, a Polg. Lövészegylet, az Önk. Tűzoltóegylet, a Mezőgazdasági bi- zotts. elnöke és még számos egylet aktív tagja, városi virilista képviselő. Szül.

1881-ben. Keresk. érettségi után atyja téglagyárában mint üzletvezető működött. 1919-ben átvette apósától mai üzemének vezetését s berendezvén azt gőzerőre, 18 alkalmazottat foglalkoztat. Landauer Máriát vette nőül. 1914—1918-ig vett részt a világháborúban mint százados. 2 Sign. Laud., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa.

Schum János magyar szabómester, Árokutca 2. Tagja a Kath. Legényegyletnek, a, Kath. Népszóv.-nek és a »3« rendnek. Szül. 1881-ben. 1899-ben felszabadult. Már ta- nonckorában elism. oklevelet nyert. Mint segéd Eszéken és Budapesten működött.

1910-ben önállósította magát és átlag 2 tanonccal dolgozik.

Simon Dénes műköszörűsmester, Rév. Az Ipartestület és Iparos Olvasó Kör tagja. 1896-ban született ; felszab. 1913-ban. 1922 óta önálló mester, saját műhelyében 1 tanonccal dolgozik. A világháborúban a román fronton harcolt, ahol 2 ízben megsebesült. Fehér Jolánt vette nőül.

Sippert Rezső vendéglős, Eszéki országút 5. Ipartestületi és Iparos Olvasó Köri tag. Szül. 1867-ben. Felszab. 1884-ben. Budapesten, Szolnokon stb. gyakorolta iparát, mint segéd. 1893-ban megalapította üzemét, melyet feleségével, Ketter Emmával együtt vezet. Vendéglője ma az elsők közé tartozik.

Schweller András kefekötőmester, Szent- háromság-u. Óvárosház. Az Ipt. vál. tagja. Szül. 1881-ben, 15 éves korában szabadult fel, 18 éves korában lett önálló. A világháborúban a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, kis ezüst, bronz, v. é. és K. cs. k. kitüntetése van. Neje: Tausch Mária.

Sperl János kép. kőművesmester, Szé chényi-tér 13. Az Ipartest, v. elölj, tagja, jelenleg számvizsg. tagja, az Ip. Olv. Kör tagja és támogatója, valamint a legtöbb

kulturális egylet tagja. Szül. 1879-ben. Mint gyakornok díszoklevelet kapott, letette az építőmesteri elővizsgálatokat. Üzemét 1860-ban atyja alapította s 1908-ban vette át a már jóhírű vállalatot. A háborúban 4 évig az orosz és olasz fronton küzdött. Megkapta: a kor. ezüst,és koronás vas é. kér. és K. cs. k.-t. Neje : Lampert Erzsébet.

Schweller András

Szabiár András hentes- és mészá rosmester, -Király-u. 38: Az Ipartest., Ip. Olv. Kör, Kath. Legényegylet tagja, a Tűzoltó test. ig. tagja stb. Szül. 1876-ban. Felszab. 1893-ban. 1903-ban önállósította magát

s jelenleg 1 tanoncot foglalkoztat ; eddig 20-at felszabadított. Neje : Furschl Paula, a Nőegylet Stefánia Egylet tagja.

Szabó János fodrászmeáter, Szabadság - tér. Az Ipartestület tagja. Szül. 1889-ben. Felszab. 1905-ben és Budapesten, Pápán, Baján stb. praktizált 1914-ig, mikor önállósította magát. Szaktudása az 1926-os helyi kiállításon oklevelet és elismerést nyert, a háborúban mint az 52. gy.-e. és a 12. tüzérezr. közkatonája, 76 ütközetben vett részt. Kitüntetései : 1912-es mozg. é.-k.,

bronz vit. é., szóig. é.-k. és K. cs.-k. Neje : Markesz Katalin.

Szabó János sütőmester, Baráth-u. 7.

Szeidl János borbélymester, Horthy M.-u.

26. Szül. 1873-ban, felszabadult 1890-ben. Üzletét Schnell Mátyás 1885-ben alapította és 1896 óta van saját vezetésében. A Szak. Oszt. v. elnöke, alelnöke és pénz- tárnoka. Résztvett a háborúban. Neje : Rudolf Klára, 2 gyermeke van.

Széchényi Imre hajóács, Béla királv-út 9.

Szibelle György cipészmester, Vadász-u. 15. Szül. 1877-ben. 1893-ban felszabadult és ezután mint segéd a fővárosban, Eszéken stb. végezte szaktanulmányait. 1919-ben megalapította jelenlegi üzemét. A Kath. Legényegylet v. tagja. Résztvett a világháborúban. Schaffhauser Júliát vette nőül.

Szingstein János bognármester, Kossuth L.-u. 107.

Szitár János lábbeli készítő mester, Barát- u. 13. Ipartestületi elöljáró, Vizsg. bizotts. tagja. Szül. 1888-ban ; felszab. 1904-ben. Műhelyét néhai atyja alapította, a vezetést 1918-ban vette át tőle s jelenleg 1 segéddel dolgozik. 1914—1918-ig a különböző fron-