A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
222 Gulyás Ferenc csizmadiamester, Jókai Mór-'u. 15. Volt ipartestületi elöljáró, Iparos Olv. Kör. vál. tagja stb., jelenleg az Orsz. Rokkant és Nyugdíjegylet vál. tagja. Szül. 1866-ban. 1883-ban történt felszabadulása után mint segéd Baján, Pécsett, Siklóson működött. 1903-ban alapította műhelyét, ahol 1 segédet alkalmaz. Merey Évát vette nőül. Hahn János cipészmester, Kigyó-u. 9. Volt Ipartestületi elöljáró, jelenleg az Iparos Olv. Kör, a Vizsgáztató bizotts. és számos társadalmi egylet tagja. Szül. 1880-ban. Felszabadult 1897-ben. Budapesten és Pécsett működött mint segéd. 1908-ban létesített üzemében 2 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Résztvett a világháborúban. Neje : Pazaurek Mária. Ifj. Hange Alajos asztalosmester, Rókus- utca 14. Ősrégi asztalosmesteri család leszármazottja. Szül. 1903-ban. Középiskolai érettségi után fél évig Zimonyban praktizált, majd Nürnbergben iparművészeti fanfolyamot végzett. Szaktudását már segédkorában a bécsi 1926-os kiállításon díjjal tüntették ki. 1927-ben alapította modern, villanyerőre berendezett gépüzemét, ahol 2 segédet és 3 tanoncot oktat. Neje : Zeller Julianna. Heinrich K. Fiai bádogosok, Horthy M.- utca 46. Az üzem 1897-ben alapíttatott, épület- és díszmübádogos munkákat készít. 3 alkalmazottal dolgozik. Nevezetesebb munkája a mohácsi postahivatal. Jelenlegi tulajdonos H. Ottó, szül. 1897. Lindau (Németország). Az ipart hazánkban tanulta s 1925-től vezeti önállóan a vállalatot. A háború alatt az orosz fronton fogságba esett s 1919-ben tért haza. Kitüntetése : kisezüst vit. érem és K. cs.-k. Heirich Ferenc sütőmester, II. Lajos- utca 10. Klein Aranka hölgyfodrász, Király-u. 24. 1922-ben szabadult. Szaktudását a főváros egyik legjobb mesterénél tökéletesítette. 1926-ban nyitotta meg szalonját, mely városunkban egyedülálló. Egy segéddel dolgozik. Koleszár György bognármester, Apponyi- utca 27. Koszter Antal sütőmester, Horthy M.- utca 34. Szül. 1876-ban. 1892-ben szabadult fel, 1901-ben nősült, felesége Tasi Mária. Ugyanez évben alapította sütödéjét, mely ma villanyerőre berendezetten, fővárosi nívót képvisel. Résztvett a háborúban, orosz fogságba esett, kitüntetése bronz vit. érem. Sógora, Pivárszky Sándor, hősi halott. Kovács József, Szt. János-u. 1895-ben született. 17 éves korában szabadult fel Keszthelyen, majd hazánk és Ausztria nagyobb vállalatainál dolgozott 1927-ig, üzeme megalapításáig. 2 segéddel, 1 tanonccal dolgozik. Bevonult 1914-ben, végigharcolta a monarchia összes frontjait s mint tizedes a bronz vit. érem tulajdonosaként Kovács József szerelt le. Nős, neje : Lakó Zsófia, gjvrme- kei : László, József és Károly. Kovácsovics Jakab szűcsmester, Bakáts- utca 2., Horthy M.-u. 10. Szül. 1885., felszabadult 1900-ban Mohácson, ahol 6 év múlva önállósította magát. Szücsmunkáiért oklevéllel kitüntetve. Az Ipartestületnek előljárósági tagja, a Tem. Egy.-nek vál. tagja, stb., stb. A háborúban kétszer sebesült, a K. cs.-k. birtokosa. Nős, 2 gyermeke van. Két testvére, Pál és Tamás a háború hősi halottjai. Kovácsovics Mátyás cipészmester, Tompa Mihály-u. 4L A helybeli Hadastyánegylet pénztárnoka és több társadalmi egylet tagja Szül. 1882-ben. Felszabadult 1898-ban. Zágrábban szakiskolát végzett. 1917 óta önálló mester, 2 segédet és 2 tanoncot alkalmaz és azokat elsőrendű szakoktatásban részesíti. 1914—1918-ig a fronton volt, a szerb harctéren megsebesült. Sább Máriát vette nőül. Krammer Imre darálómalomtulajdonos, Jókai-u. 43. Krausz Ferenc bádogosmester, Kazinczy - utca 4. Krámer Antal Fiai bádogosok, Király-u. 32. Az üzem 1872-ben alapíttatott és mint kiállító a Budapesti Áruminta Vásár, a Háztartásipari Kiállítás és a Mohácsi Jub. Kiállításon vett részt. Kitüntetései 2 arany-, egy ezüst- és egy bronzérem. 10 alkalmazottal dolgozik géperőre berendezett üzemében. A cég jelenlegi tulajdonosai Manó, szül. 1874. és Jenő, szül. 1888. Özv. Krivitz Tamásné, szül. Wozinszkv Angella kéményseprőmester, Kossuth L.-u. 81. Üzemét, melyet néhai férje 1900-ban alapított, 1926 óta 4 segéddel és 2 tanonccal önállóan vezeti. A város társadalmi életében vezetőszerepet visz ; az állami gyer- mekmenhely helyi fiókjának, a Kultúr Oszt. elnöke, a Vöröskereszt Egylet alel- nöke és számos kultúrális és jótékonyegylet bizalmi tisztét viseli. A háború alatt mint kép. önk. ápolónő működött. Az idegen megszállás alatt a magyarság érdekét védte és jelentős szolgálatokat tett.
