A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

220 eredményekkel tölti be tisztét. Buzgó munkatársa az ezüst érdemkereszttel kitüntetett Márton János ipartest, jegyző, öntőmester, aki már 1902 óta a legnagyobb buzgósággal és lelkesedéssel szolgálja az iparos célok elérését. Ádler József sütő- és cukrászmester, Király-u. 26. Szül. 1870-ben. Szakmáját npjánál tanulta, kinél 1885-ben szabadult. Mint segéd Hazánk, Ausztria és Boszniá­Ádler József ban dolgozott, mint üzletvezető. 1898-ban alapította üzemét, melyet géperőre fej­lesztve, Mohács legmodernebb pékmühe- lyévé emelt. Több kitüntetést nyert. Az Ipartestület belső életében is vezetösze- repet visz mint elöljáró. 1897-ben nőül vette Keizer Esztert. Alrutz Gyula, Rókus-u. 45. Ipartestületi tag. Szül. 1897-ben. Felszabadult 1912-ben. Budapesten, Eszéken, Zomborban gyako­rolta iparát. Mint segéd 1920-ban önálló­sította magát ; üzemében 2 tanoncot alkal­maz. A háborúban 1915-től a fronton volt ; kitüntetései : bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje : Adámovies Anna. Alrutz Gyula Angyal Gábor hentes és mészáros, Szent* háromság-u. 2. Az Ipartestület, Ip. Olv- Kör, megyei képv. test. tagja, a Délbara­nyai Bank ig. tagja. Szül. 1866-ban. 1881- ben felszabadult és 1888 óta önállóan űzi iparát, 1 segéddel és 1 tanonccal. Neje : Kiss Ilona ; fia szintén hentesmester. ifj. Angyal Gábor hentes- és mészáros- mester, sertés- és marhanagy kereskedő, Dunasor 24. Szül. 1893-ban. Édesapjánál tanulta az ipart, 1907-ben szabadult, segéd Bécs, Prága, Budapest és Pécsen volt. 1918-ban harctérről való hazatérte után önállósította magát, 1 segéddel és 9 tanuló­val dolgozik. Angyalits Sebők, Szt. Miklós-u. 4. Bere- deken, 1889-ben szül., 17 éves korában sza­badult, majd mint segéd a Dunántúl nagyobb városaiban dolgozott. Bevonu­lása előtt önállósította magát, s azóta űzi iparát. Szorgalmával kisebb birtokot szer­zett. A háború alatt az orosz fronton har­colt. Neje Mirko vies Zsófia, 3 gyermeke van. Armbuszt József asztalosmester, Deák­tér. Ősrégi asztalosmesteri családból szár­mazik. 1908-ban szabadult fel a szakmá­ban. Vállalatát 1924-ben alapította s azt azóta az elsők közé fejlesztette. Az Ipar­testület, Ip. Olv. Kör és számos kultúrális egylet tagja. Résztvett a világháborúban, 33 hónapi frontszolgálatot teljesített, K. cs.-k.-je van. Neje : Eiselt Margit. Armuth Vilmos műszerész, Király-u. 1. Bakity Pál, késesmester Szentháromság­utca 30. Bakó György kőművesmester, Tompa- Mihály-u. 10. Az Ipartestület elölj, tagja volt, jelenleg a Tanoncvizsgáztató bizotts. és Iparos Olv. Kör tagja. 1874-ben szüle­tett ; felszabadult 1890-ben. 1909 óta ön­állóan dolgozik 12 alkalmazottal. 1915— 1918-ig szolgálta a hazát. A szerb meg­szállás alatt hazafias magatartása miatt fogságban volt. Neje : Kiló Katalin. Balázs István kőművesmester, Rákóczi- utea 19. Szül. 1877-ben. Felszabadult 1896- ban. 1907 óta önállóan dolgozik 4 segéddel és 2 tanonccal. 1910-ben mesteri vizsgát tett. Az Ipartestület, Iparos Olv. Kör tagja, a Katona-hadosztály, Rokkantegv. stb. tagja. A háborúban a fronton harcolt. 21 hónapot orosz fogságban töltött. Csányi Karolát vette nőül. Nemeszöldhegyi Barity Pál késes- és kö­szörűsmester, Szentháromság-u. 30. Az Ipartestület tagja. Szül. 1892-ben. 1907- ben felszabadult. Mint segéd a fővárosban és Baján fejlesztette szakismeretét. 1920- óta önálló mester ; villanyerőre berende­Bakily Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom