A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
218 nek, a Hangya Szövetkezetnek, a Faluszövetségnek és a Hitelszövetkezetnek tagja. 1890 óta folytatja iparát. 1900-ban önállósította magát. 2 segédet foglalkoztat. A világháborúban résztvett. A bronz vit. érem, K. cs.-k. és a vaskereszt tulajdonosa. MEZŐSZENTGYÖRGY Balogh József gépész, kovácsmester. 1880 óta dolgozik az iparában. 1892-ben önállósította magát. Az Ipartestületnek, a Lepsényi Iparoskörnek, a Hangya szövetkezetnek és a Hitelszövetkezetnek tagja. Mádl Ferenc gépész, kovácsmester. Budapesten több nagyobb üzemben dolgozott, és a Technológián vizsgázott. 1923-ban önállósította magát, 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestületnek előljárósági, a Lepsényi Iparoskörnek választin, tagja. A világháborúban résztvett. A K. cs.-k. tulajdonosa. Nagy Lajos mészáros- és hentesmester» Kossuth L.-u. 28. Az Ipartestületnek és a Lepsényi Iparoskörnek tagja, a Mezöszent- györgyi Levente Egyesületnek könyvtárosa. Üzemét 1925-ben alapította. Végh István csizmadia- és cipészmester. 1920 óta dolgozik az iparában. 1926-ban önállósította magát. 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestületnek és a Lepsényi Iparoskörnek tagja. Paksy Károly asztalosmester. Rokovszky Rudolf mészáros- és hentesmester. Szakismeretét Budapesten, Lepsény Íren és Sárbogárdon gyarapította. 1920- ban önállósította magát. Az Ipartestületnek és az Iparoskörnek tagja. A világháborúban résztvett. K. cs.-k. tulajdonosa. MIHÁLYI A mihályi és vidéki Ipartestület alakult 1926. évben. Működési területe Mihályi» Kisfalud és Himod községekre terjed ki. 1826-ban az akkor fennállott »iparoscéh« királyi kiváltságlevelet nyert, amellyel körülbelül ugyanolyan iparhatósági jogokat gyakorolt, mint az Ipartestületek. Mintegy fél évszázad múlva a céh ipartársulattá alakult, majd az 1884. évi ipartörvény után rövidesen megszűnt, illetőleg tagjai egyesületbe, az Iparoskörbe tömörülve tartották fenn a szükséges társadalmi érintkezést. Az ipartestülethez tartozó községek iparosai törekvő, a korral haladni kívánó emberek, akik értékelni tudták azon időveszteséget, amit tanszerződések, segédszabadítások, ki- és bejelentések stb. alkalmakkor a 8—10 km távolságban levő illetékes iparhatóságuk elérésére kellett fordítaniuk, szükségét érezték annak, hogy közelükben legyen egy szerv, melyet ilyen kisebb iparhatcsági ügyekben könnyen, kevesebb időveszteség árán elérhessenek. Szükségét érezték és életrehívták 1926. évben testületüket. Babos László képesített ácsmester. Szül. helyben 1898-ban és felszabadult 1918-ban. Háza van és önálló üzeme 1922 óta, amelyben 3 segédet és 2 tanulót tart. A soproni kiállításon kitüntetésben részesült. Az Ipar- testület felügyelő bizotts. tagja, az Iparos Kör vál. tagja. Nőtlen. Bálint Gyula az Ipartestület jegyzője. Szül. helyben 1901-ben és hat középiskolát végzett. Az Ipartestületnek 1926 óta jegyzője. 1924-ben nőül vette Tarodi Amáliát. Bálint Kálmán asztalosmester. Csombó József épület- és bútorasztalosmester. Szül. helyben 1873-ban és felszabadult Kapuváron 1897-ben. Háza van és 1902 óta önálló üzeme, amelyben átlag 1 tanulót tart. Mint segéd ipari ösztöndíjat és kitüntetést kapott. Az Ipartestület, a tanoncv. b. tagja, az Iparos Kör könyvtárosa. 1915—1918-ig szolgált, 15 hóig volt a fronton. Sebesült. Neje : Galambos Ágnes. Csombó Pál úri- és nőicipészmester. Szül. helyben 1881-ben és felszabadult Kisfaludon 1901-ben. Mint segéd Bécsben is dolgozott. 1914-ben alapította meg önálló üzemét. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja. Neje: Dornyok Hermina. Csörgits Ferenc kovácsmester. Szül. 1876- ban és felszabadult Kapuváron 1904-ben. Mint segéd Budapesten és több nagy városban dolgozott. 1901-ben alapította önálló üzemét. A milleniumi kiállításon résztvett. Az Ipartestület elöljárója, az Iparos Kör elnöke, a tanoncv. b. tagja. 1914—1916-ig a harctéren volt, sebesült. Neje: Kaisten Anna. Élő Viktor vendéglős és mészárosmester. Szül. Rábapárdánvon 1885-ben és felszabadult Csornán 1902-ben. Önálló üzeme 1922 óta áll fenn. Két alkalmazottat tart. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja. 1914— 1918-ig szolgált. 46 hóig volt a fronton. Kisezüst, bronz vit. érem, seb. érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Feller Ágnes. Fűzi József borbélymester. Gats János lakatosmester. Görnye Miklós szabómester. Győrvári János úriszabómester. Szül. helyben 1873-ban és felszabadult 1889-ben. Mint segéd Budapesten és több helyen dolgozott, amíg 1903-ban megalapította önálló üzemét. Háza van. Az Ipartestület, a tanoncv. b. tagja, az Iparos Kör vál.