A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Dr. Dobsa László: A kézművesipari szervezetek fejlődésének története, különös tekintettel a hazai viszonyokra

43

ben felsorolja, amikor a hatósági hatáskör egyes tételeit a következőkben állapítja meg1):

1. Mindaz, amit az 1884. évi XVIII. ipartörvény felsorol és az ipartestületekre ruház.

2. Ezeket kiegészítőig mindaz, amit az 1922. évi XII. novella az előbbiekhez csatol.

3. Az ipari békéltetés I. fokú ügykezelése, mely visszaadatik a testületi hatáskörnek.

4. A tanviszony és munkaviszony I. fokú illetékessége szintén visszahárul a testületekre. (Az ipari segédszemélyzettel szemben felmerülő vitás kérdések általában I. fokon paritásos bizottsági alapon a testületek előtt intéztessenek.)

5. A tanonctartási jog megvonásának első fokon jogosított hatósága az ipartestület legyen.

6. A kontárkérdések I. fokú elbírálója szintén az. ipartestület.

7. Elsőfokú iparhatóságoknak a kézműipart érintő határozatainál a testületek meghallgatása.

8. Kézműipari konkrét hatósági döntéseknél fellebbezési jog a testületeknek.

9. A kézműipari központi szerv megalakításának és időnkénti újjászervezésének választási, stb. joga.

10. Ipartestületi Szék (ítélőszék) alkotása. Üléseit mint 3 tagú tanács a testület székházában tartja az iparhatósági biztos jelenlétében. (Tagjai egy- egy szakmabeli ülnök. ítél I. fokon az általános iparűzési tisztesség kérdéseiben abbahagyási rendelettel. Ide vonható a szakmabeli kontárkérdések, a tisztességtelen verseny elleni panaszok és I. fokon az ipari élet szakmabeli kihágásai. Az ítélőszék elnöke az ipartestületi elnök.)

Szükségesnek tartja azonban Szávay Gyula maga is, hogy az ipartestületnek »iparközéleti és tiszteleti« megbízásai legyenek, ugyancsak az ő szavaival élve »tekintély kérdésekben« is legyen szava. Ezért :

11. A törvény intézkedjék, hogy az ipartestület legyen minden ipargazda- sági, iparszociális, iparrendtartási külön országos intézménynek helyi fiókja, az iparosvédelmi közös szervezettségek illetékes helyi reprezentálója, félhivatalos és el nem kerülhető szerve, sőt összekötő kapcsa a helyi iparélet és a körén kívül eső törvényes, illetve gazdasági élet érintkezéseinek, úgy hogy a testület az iparosokat érdeklő ügyekben közbelépésekre, beavatkozásokra, képviseletre jogosult legyen.

12. Legyen egyszersmind a testület az a szerv, mely a tagjai részéről kötelező bejelentési, elszámolási, felszólamlási munkák közös elvégzője. (Nyugdíj- intézmény, Betegsegélyző pénztár, Beszerző Szövetkezet, Ipari hitelszervezet, Adó, Munkaközvetítés, stb.)

13. Az ipartestület a helyi ipar vállalkozói elsőbbségének hivatalból jogosított és közbelépésre felhatalmazott őre.

14. Iparjóléti és kultúrintézményeknek, iparos- és tanoncotthonoknak, helyi kiállításoknak, céhszerű szakmakötelességeknek (iparosszálló, dalkör, előadói terem, stb.) művelődési és nemesebb szórakoztató berendezések létesítésének hivatott előmozdító tényezője.

15. Az ipartestület elnöke (a székesfővárosban az Orsz. Központi Szerv elnöke) legyen hivatalból tagja a céhhely városi, községi képviselőtestületének.

16. LTgyanő hivatalból tagja a kereskedelmi és iparkamara ipari szakM Szávay Gyula : A magyar kézművesipar problémája, 36. és 37. old.