A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
205, Szakály Károly asztalosmester, Széchényi utca 11. 1908-ban önállósította magát és villanyerőre berendezett műhelyében 2 segédet és 2 tanoncot alkalmaz. Az Ipartestület tevékeny elölj, tagja, a Dalárda tagja és a íanoncvizsg. bizottság alelnöke. A háborúban a fronten volt, K. cs.-k. tulajdonosa. Szayer Géza lakatos, Hajós-u. 16. Ifj. Szántó György oki. gyógykovács- mester, Rábamelléki-u. 11. 1919 óta 1 segéddel és 1 tanonccal önállóan vezeti műhelyét. Szaktudását 1925-ben a helyi kiállításon az I. o. díszoklevéllel jutalmazták. Az Ipartestület, . tanonevizsg. bizottság, Kath. Legényegylet és Temetkezési egylet tagja. 1914—1918-ig a fronton volt. A K. cs.-k. és kor. vas é. kereszt tulajdonosa. Szántó Gyula cipész, Főtér 8. Szentes Ferenc szabó, Rózsa-u. 3. Theiszler Fülöp fodrász, Batthány-tér 10. 1890 óta működik iparában. 1903 óta önálló. Az Ipartestület, a tanoncvizsgáztató bizottság tagja. 34 hónapig volt az orosz, szerb, olasz és román fronton. Tóth József csizmadiamester, Templom- u. 4. 1898 óta, mint segéd Bécsben, Budapesten, Győrött, Sopronban stb. dolgozott. 1912-ben önállósította magát és 1 segédet, 1 Tóth József 1 tanoncot alkalmaz ; 1927-ben Körmenden elism. oklevelet nyert. Az Ipartest, és Kath. Legényegylet tagja. ifj. Tóth Lajos bábsütő, Hajós-u. 3. Tóth Mór kovácsmester, Templom-u. 8. 1921 óta önállóan 1 segéddel és 1 tanonccal dolgozik ; 3 tanoncot felszabadított, 1927- ben Körmenden II. o. díszoklevéllel tüntették ki. A szakoszt. alelnöke, az Ipartest, elöljárója, a Tanonevizsg. bizotts. és Ip. Dalárda tagja. 1914—1918-ig harcolt a hazáért ; megkapta a K. cs. k.-et. Vilisics János hentes, Rákóczi-u. 1. Vinkovits Sándor szállodás, Rákóczi-u. 2^ Vinhovits Sándor Vizi Jenő téglagyáros, Rákóczi-u. 66. Weber Antal bádogos, Hajós-u. 8. Zambó József cipészmester, Dénes L.-iu 15. 1913-ban alapította üzemét, ahol 2 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat; munkáján val az 1925-iki helyi kiáll.-on elism. oklevelet nyert. Ipartest.-i elöljáró, Tanonevizsg. bizotts. alelnöke, az Iparos Dalárda és Sportegy. tagja. A világháborút az orosz, román és olasz fronton töltötte ; kitüntetései : bronz vit. é., K. cs.-k. Zsolnár Zsigmond cipész, Deák F.-u. 30. KÖZÉPISZKÁZ Szűcs János és fia, József, kömv'vesmeste- rek. János 1912-ben, József 1925-ben lett önálló. Az Ipartestület tagjai. József részt- vett a világháborúban, 3 havi frontszolgálattal és 24 hónapig volt orosz fogságban^ A Nemzeti hadseregben is szolgált. KŐSZEG ^ . '• A kőszegi Ipartestület 1885 július 19-én, illetőleg 1886 január 23-án tartotta alakuló közgyűlését. A 173 helybeli iparos közül 151-en jelentek meg e közgyűlésen, amelyen elnökké Stegmüller Lászlót, alelnökké Lánzinger Jánost, jegyzővé Freyer Lajost, pénztárossá Schlapfer Pált választották meg. A testület működését 1886 április 1-én kezdte meg. A testület első helyisége a Városháza egyik szobájában volt. Dr. Sissovits Miklós akkori polgármester azonban felmondta a helyiséget, amelyet aztán mégis a képviselő- testület engedélyével még 1902 május l-éig használt az Ipartestület. Hogy a testület saját otthonába jusson, 1902 március 13-án 12.000 korona vételárért megvette a Waisbecker örökösöktől mai székházát. Ugyanott az iparossegédek részére munkásszállót rendezett be. Ezt 1919 májusban oszlatta fel, nehogy a segédek tétlenségét előmozdítsa. 1928 decemberben úgy oldotta meg e kérdést a testület, hogy a szállót egy vendéglőssel létesítette. 1890-ben a közgyűlés egy 5000 frtos segélyalapot létesített, 1891-ben elhatároztatott egy betegsegélyző egylet létesítése. Bajcsi Lajos elnöklete alatt 1894 január 1-ón kezdte meg az egylet működését és 1908 január 1-ig működött.
