A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
167 Tagja az Ipartestületnek, az Iparos Körnek, a Kath. Legényegyletnek. Az 1928. évi faluszövetségi kiállításon ezüstéremmel lett kitüntetve. Singer Miksa asztalosm. Szül. 1889-ben és 1905-ben lett segéd. A háború kitörésétől az összeomlásig frontszolgálatot teljesített és megsebesült. 1918-ban önálló mester lett. Tagja az Ipartestületnek, a Temetkezési Egyletnek. Neje : Singer Julia. Sipőcz Gyula tetőfedőm. Szül. 1882-ben és Kapuváron szabadult fel 1900-ban. 1907-ben átvette az atyja által 1876-ban alapított üzem vezetését s azóta önálló. Tagja az Ipar testületnek, ahol elöljáró, a Polg. Olvasókörnek, a Dalárdának, a Turul asztaltársaságnak és alapítótagja a Kath. Legényegyletnek. Neje : Polcza Mária. Stauber Samu úri- és nőicipész. Csornán szül. 1895-ben. Budapesten tanult és segéd lett 1910-ben. A háború alatt 1915-ben vonult be, orosz fogságba esett s onnan 1919-ben szabadult. A háború után átvette anyjának, özv. Stauber Lipótnénak az üzletét, azt önállóan vezeti. Neje : Mángyik Anna. Steiner Lajos mészáros- és hentesm. 1889-ben Kapuváron szül. és 1909-ben Sopronban lett segéd. Atyjától 1920-ban vette át mai üzletét, melyet az 1884-ben alapított. A háborúban 1914-től 1917-ig szolgált és 22 havi frontszolgálat után mint rokkant szerelt le a kisezüst v. éremmel. Neje : Lukácsi Erzsébet. Strobl Károly sütőm. Szül. Császárfalván 1884-ben Bécsben tanulta mesterségét és 1903-ban lett segéd. A háború elejétől végéig szolgált. Utána 1924-ben lett önálló mester. Speciális rábaközi tojásperec-ké- szítményeit az ország nagyobb városaiba szállítja. A kapuvári 1928. évi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Neje : Jani Luj za. Szalai Péter kőművesm. Kapuváron 1876- ban született és 1884-ben szabadult fel. Önálló üzemét 1905-ben alapította. Saját háza van. Tagja az Ipartestületnek, a háborúban 1914—18-ig szolgált s ebből 3 évig hadifogságban volt. Neje : Dezamits Rozália. Szakács Gábor kép. kőművesm. Szül. Kapuváron 1887-ben és ugyanott szabadult fel 1903-ban, majd 1917—1919-ig a budapesti építő felső ipariskolát végezte s utána önálló mester lett. 11 havi frontszolgálatában megsebesült. Tagja az Ipartestületnek és a tanoncvizsg. bizottságnak. Neje : Horváth Juliánná. Szaradits István oki. kőművesm. Szül. 1875-ben és 1894-ben lett segéd. Sopronban 1913-ban képesítő oklevelet nyert, de már 1905 óta önálló volt. Átvette atyja üzemét, melyet az 1884-ben alapított. Része volt a Gy.—S.—E. vasútépítésnél és a kapuvári fürdőt építette. Ipartestületi számvizsg.-biz. tag. Iskolaszéki elnök, a tanoncvizsg. biz. elnöke. 19 havi front- szolgálatban megsebesült s megkapta a bronz v. érmet. Neje : Németh Katalin. Szűcs Endre csizmadiám. Kapuváron szül. 1901-ben és 1921-ben szabadult fel. Önálló üzemét 1927-ben alapította. Megrendelésre dolgozik, résztvett közszállításokban is. Tagja az Ipartestületnek. Neje : Dukai Rozália. Szűcs Gábor asztalosm. Kapuváron 1878- ban szül. és 1898-ban segéd lett. 1900-ban Kapuváron önálló műhelyt nyitott. Temetkezési vállalata is van. Imre fia már önálló, Kálmán pedig 10 éve dolgozik atyja műhelyében. Neje : Cseresznyék Gizella. Szűcs Géza díszítő- és kárpitosm. Kapuváron 1894-ben szül., Sopronban 1912-ben szabadult fel. Önálló mester lett 1921-ben. A háború elején vonult be, olasz fogságban töltött 51 hónapot, 1919-ben került haza. Előljárósági tagja az Ipartestületnek, tagja az Iparoskörnek, a Polg. Olvasókörnek, világi alelnöke a Kath. Legényegyletnek, pénztárosa a Turul asztaltársaságnak és tagja a Szépítő Egyletnek. Neje : Madarász Janka. Szűcs Imre asztalosm. Szűcs Gábor fia, szül. 1902-ben. Atyja üzemében tanult, 1917-ben szabadult és 1925 óta önálló mester. Üzemében különböző gépek és egy 5Ü2 HP motor dolgozik. Tagja az Ipartestületnek és az Iparoskor választmányának. Neje : Tóth Margit. Szűcs Mihály csizmadiám. 1896-ban született, 1914-ben szabadult fel. Önálló lett 1919-ben. Tagja az Ipartestületnek és az Iparoskörnek. A háborúban 1915—1918-ig szolgált s mint 50%-os rokkant került haza. Neje : Gurab Anna. Tobler János asztalosm. 1886-ban Fertőrákoson szül. és 1904-ben Fertőszent mikló- son lett segéd. A háborúiban 1915-től kezdve vett részt és ötévi szibériai fogságból 1921-ben került haza. Otthon 1922-ben önálló lett, megnősült. Neje : Sziics Ilona. Tagja az Ipartestületnek, a Tanoncvizsg. bizottságnak és az Iparoskor választmányának. A kapuvári 1928. évi kiállításon szakmunkáiért ezüstéremmel tüntették ki. Tonko István asztalosm. Tóth János épület- és géplakatosul. Tóth Lipót kas-, kosár-, és fonottbútor- készítőm. Kapuváron 1895-ben született és 1910-ben szabadult fel. 1910-ben lett önálló. A Faluszövetség 1928-ban aranyéremmel és oklevéllel tüntette ki. Tagja az Ipartestületnek, a Polg. Olvasókörnek, a Dalosegyletnek, a Kath. Legényegyletnek. Szolgált a háborúban 1916—1918-ig, megkapta a bronzérmet és a K. cs.-keresztet. Neje : Kucsera Erzsébet . Özv. Ujváry Sándorné nőiszabóm. 1890
