A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
142 tiszteletet és szeretetet érdemelt ki. Az ő elnöksége az Ipartestület fénykorát jelentette és általános gyászt jelentett 1911-ben való elhalálozása. Az 1910. év 25-ik, jubileumi éve volt a testületnek. Díszes ünnepi közgyűlés keretében ünnepelte meg a testület e jubileumot. Az 1912. évi közgyűlés Mészáros Jánost választotta meg elnöknek, aki e tisztet •6 évig töltötte be. A háború itt is éreztette hatását, az iparosok jórésze bevonult, anyaghiány, pénzhiány nehezítették a testület feladatát. 1919-ben Pomper Viktor lett elnök. Kétévi elnöksége nehéz időkre esett. A kommunizmus pusztítását kellett kiegyensúlyoznia. Több iparos háza is leégett 1920-ban, ezek részére eredményes gyűjtést rendeztetett. Ő képviselte a testületet az ipari kongresszuson. Utódja Krenn József lett, aki négy évig vezette a testületet. Az ipartestületi élet alatta kezdett új életre ébredni és kezd minden a régi kerékvágásba jutni. Képviselteti magát a testület az 1922. évi szombathelyi iparos nagygyűlésen, eljárást vezet a kontárok ellen, nagy akciót indít segélyalapja gyarapítására, amelyet különösen műkedvelői előadások rendezésével ér el. Közben a tagdíjak emelése lehetővé tette a jegyző és szolgálómester fizetésének emelését. 1925-ben Dobson József választatott elnökké, aki teljes ambícióval fogott az ügyek intézéséhez. Az ez évben rendezett tanoncmunkakiállítás szép eredményeket ért el. Ez évben nagy csapás éri a testületet Rauch Lajos jegyző halálával. 30 évig hűséggel és odaadással vezette a testület ügyeit. Utódjául Kiss Imre választatott, aki ezidőszefint lelkes buzgósággal és hozzáértéssel vezeti az ügyeket. 1927-ben Poller Ferenc elnökké, Wittinger József alelnökké választatott. Ugyanekkor elhatároztatott a testület hatáskörének kiterjesztése és Nemeskeresztur, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Duka, Borgáta, Egyházashetye, Bobacs és Kemenespálfa községeknek a testületbe való belevonása. Ugyanezen évben tesz indítványt Horváth Károly -egy székház építésére. 1928 január hó 8-iki közgyűlésen már jelenthető volt a községi elöljáróság telekfelajánlása székház céljára és élénk tevékenységet fejt ki a testület vezetősége a székház mielőbbi létesítésére. Baráth György asztalosmester, Fő-u. 458. 1908-tól folytatja mesterségét. Budapesten és helyben volt segéd. 1922 óta mint önálló mester 2 tanoncot felszabadított. Jelenleg főleg koporsókészítéssel és eladással foglalkozik. Tevékeny részt vesz az ipartestületi életben, tagja az Iparos Körnek. Részt- vett a világháborúban, 32 hónapot orosz, 8 hónapot olasz fogságban töltött. Császár István szabó, Főtér. Csupor Kálmán épületlakatos, Főtér 360. Czuczay Béla asztalosmester, Fő-u. Az Ipartestület és Iparos Kör tagja. 1900 óta •dolgozik a szakmában, 10 éve önálló mester. 1928-ban átvette atyja üzemét, ahol I tanonccal dolgozik. Czuczay Ferenc asztalosmester, Vásártér. Czuppon Imre kovácsmester, Erzsébet- tér 79. A község életében fontos szerepet tölt be, mint az Ipartestület vál. tagja, a Hitelszövetk. és Egyházközség igazg. tagja, a Legényegylet és a községi Képviselőtestület tagja. 1900 óta űzi iparát. 1910-oen •önállóította magát és ezen idő óta 4 tanon- -cot felszabadított, jelenleg 1 segédet és 1 tanoncot tart. A háború végéig a fronton szolgált. Kitüntetései : bronz vit. érem, ‘K. cs.-k. Dobson József cipészmester, Főtér 3. A község h. bírója, a közéletben tevékeny Tészt vesz. Számos tisztséget visel, a Katii. Legényegylet alelnöke, az Ipartestület elöljárója, a Tanoncvizsg. bizottság, a Hangya ''felügy. bizottság tagja. 1890 óta működik az iparfejlesztés terén. 1908-ban átvette atyja üzemének vezetését és azóta önállóan 2 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. RésztDobson József vett a haza védelmezésében, 4 évig orosz fogságban sínylődött. Dobson Sándor cipész, Sümegi-u. 478. Dormán István férfiszabó, Sümegi-u. Fiszter István kötélgyártómester, Sümegi-u. 1910 óta foglalkozik kötélgyártással. Üzemét 1924-ben alapította, felszerelvén azt 1 drb szövőgéppel. Tagja az Ipartestületnek, az Iparos Körnek és a Kath. Legényegyletnek. A világháborúban léghajós megfigyelő volt. K. cs.-k.-je van. Flasch Elek ácsmester, Kereszt-u. Ipar- testületi tag. 1907-től foglalkozik iparával. 1920-ban önállósította magát saját házában és azóta a szakmába vágó munkákat
