A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

140 sülét tagja. Férje a világháború szerb és román frontján harcolt és K. cs.-keresztet kapott. Niekl József hentes- és mészárosmester. Ujhatvan. Önálló lett 1912-ben. Két segédet foglalkoztat. Volt községi képviselő. A vi­lágháborúban a román és olasz fronton szolgált. A kisezüst, bronz vitézségi érem és K. cs.-k. birtokosa. A Szkokán Sámuel utódai r.-t. igazgatósági tagja. Pethe János elektrotechnikus, mecha­nikus, autój avítógarage és Rex benzin­állomás. Stahlenberg-u. 17. Telefon: 104. Özemét 1918-ban alapította. Öt-hat segé­det és ugyanannyi tanoncot alkalmaz. Az 1921. évi faluszövetségi kiállításon elismerő oklevelet és nagy ezüst érmet kapott. A világháborúban tábori pilóta volt. Pecze Mihály ácsmester, Majdán-u. Ipa­rát Hatvanban tanulta a Ring építő r.-t.- nál, 1910-ben szabadult fel, 1919-ben lett önálló. Résztvett máv. épületek, apci köz­ségi iskola, a hatvani átjáró híd, homok- terenyei malomépület, a hatvani gőzmalom magas állványozása és mintegy 150 magán­ház szakmunkáiban. Iparát 3 segéd és 3 tanonc foglalkoztatásával folytatja. A falu­szövetség 1920. évi kiállításán oklevelet nyert. A világháborúban 1914 augusztustól a leszerelésig résztvett az orosz, olasz és francia fronton. Az olasz fronton megse­besült. A nagyezüst, kisezüst, bronz vi­tézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Pirmann Béla kocsigyártó. Schönfeld Béla cipészmester és keres­kedő, báró Hatvani-utca. Üzletét alapí­totta 1901-ben s azt 4—5 segéddel és 2 ta- nonccal folytatja. Az iparoskor vál. tagja. A háborúban a Wolfner-gyárba volt be­osztva. Rázus Gyula ipartestületi jegyző, Hu­nyadi-tér 7. Rieger Árpád ipartestületi jegyző, az iparoskor jegyzője, a hatvani polgári kör számvizsgáló bizottsági tagja, 25 éves jubi­leuma alkalmával bronzplakettot kapott. Rozmaring István szabómester. Sándor Elemér bőr- és cipőfelsőrészké­szítő, Szalkai-u. Üzemét 1911-ben alapí­totta s azt 1 segéddel és 1 tanonccal foly­tatja. Budapesten született, ugyanott sza­badult fel 1904-ben. Schwarcz Árpád Szentmihály-u. 1112. 1896-ban lett önálló Feldebrőn, jelenlegi üzemét 1906 óta vezeti 2 segéddel és 1 ta­nonccal. A világháborúban a hadsereg ré­szére szállított, miközben 1 évig volt a fronton. Volt községi képviselő és a volt Kereskedelmi bank egyik megalapítója és igazgatósági tagja. Schwarz Emil vendéglős és szállodás, Kossuth-tér, Nemzeti szálloda és étterem. Telefon : 99. Üzletét alapította 1903-ban. A vendéglős szakosztály elnöke. Volt köz­ségi képviselő. A világháborúban az orosz fronton szolgált. Sinkalovits Béla szabómester, Kaszinó-u. Önálló 1907 óta. 1—2 segédet és 2 tanoncot tart. Az ipartestület vál. tagja, az iparos­körnek 17 év óta gondnoka, a kath. legény - egylet gondnoka. A faluszövetségi kiállí­táson elismerő oklevelet nyert. A világ­háború déli harcterén küzdött. A K. cs.-k. tulajdonosa. Sisa István cipész, Szentmihály-u. 1106. Üzemét 5 segéddel és 1 tanonccal 1918 óta folytatja. Az ipartestület előljárósági tagja, a szakosztály alelnöke. Spieler József órás és ékszerész, Báró Hatvani-utca. Iparát Lengyelországban ta­nulta, mint segéd Bécs, Sopron', Csorna, Freistadt, Budapest stb. városokban mű­ködött, 1912-ben önállósította magát, ami­kor Újházi Jágó üzletét átvette. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Stetri Nándor bádogos- és szerelőmester, báró Hatvani Deutsch-u. 623. Telefon: 63. Önálló 1912 óta. 2 segédje és 4 tanonca van. A háborúban üzemvezető volt. Özv. Suba Albertné sütőmester, Szalkay- utca 912. Fióküzlet: Klapka-utca 405. Az üzletet férje, Suba Albert, 1873-ban alapí­totta, férje halála (1924) óta vezeti, 1 segé­det, 4 tanoncot alkalmaz. Férje az ipar­testület pénztárnoka és az iparoskor egyik megalapítója volt. Szabó Lajos hentesmester. Szalay Pál borbély- és fodrászmester. Önálló lett 1914-ben, jelenlegi üzletét 1926 óta vezeti 1 segéddel és 2 tanonccal. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt 46 hónapon át. Egy évig fogságban volt. A kisezüst, bronz v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Sztancsik Gyula szabómester. Szilágyi és Kókai gépmühelytulajdono- sok, Hunyadi-tér 60. Telefon: 1Í8. Az 1864- ben Nagy Károly által alapított üzemet, amely résztvett községi, megyei és állami szakmunkák keresztülvitelében, 1918 óta 3 segéddel és 5 tanonccal, villanyerőre be­rendezve (4 HP) folytatják. A cég tulaj­donosa Szilágyi István és Kókai István, előbbi az ipartestület előljárósági tagja, közs. képviselő, utóbbi a világháborúban 36 hónapig szolgált a tengeri repülőosztag­nál. Szűcs Mihály lakatos és domborműves, az ipartestület, iparoskor előljárósági tagja, a vas- és fémszakosztály, valamint a tanonc- vizsg. bizottság elnöke. Üzletét 1913-ban alapította, 4 segédet, 6 tanoncot tart. Az 1921. évi faluszövetségi kiállításon nagy aranyérem- és dicsérő oklevél kitüntetést nyert. Az orosz fronton harcolt, ott esett fogságba, ahol 30 hónapig sínylődött. A K. cs.-k. tulajdonosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom