A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
82 Silling Rudolf csizmadia- és cipészmester, Mátéffy Viktor-utca. 1921-ben lett önálló, aki egy tanoncot foglalkoztat. Az ipartestület előljárósági tagja, háztulajdonos, 1 és fél hold földje is van. A világháborúban megsebesült. Szabó Gyula szatócs és korcsmáros, Szent István-út 1. Üzletét 1922-ben alapította, előzőleg a Hangyánál volt üzletvezető. A világháborúban egy évig vett részt. Vojczek Károly szabó. Vojczek Márton mészáros- és hentes- mester, iparát önállóan 19Í3 óta folytatja, de már 1908 óta gyakorolja. Ipartestületi, szakosztályi tag. Záhorszki Ferenc, szabó. CSOLNOK Birder András szabómester és vegyes- kereskedő, Dági-u. 3. Szabóüzemét 1921 óta folytatja 3—4 segéd és 1 tanuló segédletével. Két tanoncot már felszabadított. Id. Binder András szabómester, 1896 óta önálló, de iparát már 1890 óta folytatja. A| világháboriíban 1915—1918-ig szolgált. Binder Márton bognár, Dági-út 18. Eichard István épületasztalosmester, Arany János-utca. Már 1921 óta fejleszti szakmáját, melyben 1926 óta önálló mesterként működik és 1 segédet meg 1 tanoncot foglalkoztat. A Dorog és Vidéke ipartestület tagja. Fivére Lőrinc 8 évig volt orosz fogságban. Eichard Lőrinc lakatosmester. Fleischmann Zsigmond pékmester. Gáspár János bognár. Hauszknecht József asztalosmester, Petőfi Sándor-u. 13. Iparát 1921 óta fejleszti és 1925 óta folytatja önállóan 1 segéddel, 1 tanonccal és egy nyolctizedes HP. motorral. A Dorog és Vidéke ipartestület tagja. Herczog György szabómester. Holl János üzletvezető, Kossuth Lajos-u. 5. szám. Előbb bányász volt, 1925 óta az Általános fogyasztási szövetkezet üzletvezetője. Kubók Rezső vendéglős, mészáros és hentes, Auguszta-telep. üzletét 1908 óta folytatja. 1913-ban az iparhatóságtól elismerő levelet kapott. A világháborúban csaknem 2 évet töltött a fronton, ahol megsebesült. Matusek János kőművesmester, Akácfa- utca 7. Az ipartestület előljárósági tagja, ki üzemét 2 segéd és 2 tanonc közreműködésével 1910 óta folytatja önállóan. Mayer Ferenc kovácsmester, Petőfi Sándor-u. 105. 1927 óta önálló. Meixner József korcsmáros, Kossuth Lajos-u. 4. Az édesatyja, József által alapított üzemét 1888 óta folytatja önállóan és mint a Dorog és Vidéke ipartestület tagj a, működik ipara fejlesztése terén. Ott István pékmester, Auguszta-telep. Üzemét 1926 augusztus 15-ike óta folytatja. Előzőleg 10 évig a bányánál volt alkalmazásban. 2 tanoncot foglalkoztat, a dorogi ipartestület tagja, a csolnoki levente egylet p. tagja. A világháborúban- hosszabb ideig vett részt. Péter György asztalosmester. Üzemét, amely villanyerőre (5 HP.) van berendezve 3 segéd igénybevételével 1910 óta folytatja. Az ipartestület tagja, a bánya társpénztár választmányi póttagja. Péter Pál épület- és bútorasztalosmester, Dági-u. 25. Az általa 1912. év óta folytatott ipart 1921 óta mint önálló mester folytatja 1 tanonc segédletével. A Dorog- és Vidéke ipartestület tagja, akit a világháborúban a dorogi bánva közérdekből felmentetett. Priegl Ferenc szikvízgyáros, Petőfi Sán- dor-utca 70. Üzemét 1925-ben alapította, előzőleg a bányászat terén működött. Az ipartestület tagja. Priegl Mihály vendéglős. Reichenbach Ferenc asztalos. Riedling Antal borbélymester. Sachs Ferenc kovácsmester, Dági-út 29. Strausz Antal vendéglős. Thier János pékmester, Petőfi Sándor-u. 67. 1927 óta önálló mester. Az ipartestület, levente egyesület tagja. Thier Mihály szatócs, Sztháromság-tér 15. Wagensommer Márton hentes. CSORNA A csornai és járási ipartestület az 1884. évi X\ Il-ik t.-c. kihirdetésétől számított 10 év múlva alakult meg. A megalakítás néhai simonyi Hajas Gyula főszolgabíró nevéhez fűződik, aki nagy nehézségek után tudta az iparosságot az Ipartestület megalakítására reábírm. Első elnöke id. Frászt Károly kékfestőmester, jegyzője Kóbor Károly lett. A testület megalakulása után élénk működést fejtett ki úgy kulturális, mint ipari téren. Kezde- ménvezésére Csorna nagyközség felállította az iparostanonciskolát, a testület kebelében pedig megalakult az elaggott és munkaképtelen iparosok segélyalapja, amely intézmény a mai napig is áldásosán működik. Az 1896 évi orsz. millenniumi kiállítás alkalmával iparosait a kiállításban való részvételre, buzdította és anyagilag is segélyezte, 4 iparossegé
