A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
OD CEGLÉD |A ceglédi iparos társadalom tagjainak ismertetése előtt bemutatjuk az ország egyik legszebb iparos társadalmi alkotását : a- ceglédi iparosok kultúrházát. Már 1907. évben felmerült előbb egy díszes székház emelésének terve, amelyre pályázatot is hirdettek. Ez a terv aztán minden évben felújult, de megvalósítását a rossz gazdasági viszonyok lehetetlenné tették. Rónay János jelenlegi elnök 1913-ban az épitkezéshez szükséges fedezet előteremtéséhez is hozzáfogott, de a bekövetkezett világháború a terv keresztülvitelét újból lehetetlerm1 tette. 1925 tavaszán a közgyűlés elhatározta az építkezéshez való gyűjtést, megindultak az adományok, új tervpályázat folytán új tervek is készültek, a közgyűlésen minden tag hozzájárulását mondták ki kitörő lelkesedéssel, Hegedűs Károly műépítész elvállalta a i új terv készítését, Milus Mihály építőmester felajánlotta díjtalanul az építés vezetését, a legtöbb iparos felajánlotta díjmentes közreműködését, a ceglédi téglagyár r. t. a napi áron alul 20%-kal a tégla szállítását, a kereskedők az anyagok önköltségi áron való szállítását s ilyen lelkes összefogás és áldozatkészség mellett indult meg a kuitúrház építése 1925 májusában. Az iparosság mulatságokat, kultúrnayo- kat, hangversenyeket, gyűjtést rendezett, hogy az építési költségre fedezetét ki bővítse. Cegléd város is jelentős összeggel gyarapította azt, de mindé?; nem volt elég. Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő közbenjárására egy 80.000 pengős olcsó h itelt kellett megszerezni, hogy az építkezés befejezést nyerjen. Rónai/ János ipartestületi elnök önfeláldozó fáradozása és az elöljáróság tagjainak buzgolkodása, Tisza völgyi Kornél és Habarni József és többek lelkes közreműködése vitte befejezéshez azt a fenkölt munkát, a kuitúrház megteremtését, amely megalkotóinak és a ceglédi iparos társadalomnak minden időkre dicsőségére szolgál.
