A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
51 letnek és a helyi társadalmi egyesületeknek. Neje : Farkas Katalin. Resicza János vendéglős. Rátscher és Szamosy épület- és mülaka- tos cég. A cég egyik tulajdonosa, Rátscher Márton, 1895-ben szül. Bécsben tanult és külföldön folytatta tanulmányait. A háború alatt 41 hónapon át szolgált, kétszer sebesült és kitüntetésekkel tért haza. Neje Franki Mária. A másik tulajdonos, Szamosy szül. Békéscsabán 1899-ben, ott tanulta mesterségét. 1917-ben bevonult a haditengerészethez, az összeomlás után pedig két évig szolgált a nemzeti hadseregben. Neje Karácsonyi Borbála. Román Mihály cipészmester. Rossú Tivadar sütőmester. Szül. 1890- ben és 1907-ben szabadult fel. Bevonult hadiszolgálatra 1914-ben és 1918-ban mint 92% rokkantat Bocsátották el. Önálló üzemet 1927-ben alapított. Tagja az Ipartestületnek és több egyesületnek. Sajben Pál sodronyárugyár, Tolnai-u. 2. Sál József asztalosmester. 1877-ben Gyulán született. Felsőipariskolát végzett Budapesten. Az atyja által 1877-ben alapított üzemet 1899 óta önállóan vezeti, bútor- gyártásra rendezte be. Foglalkoztat 8 segédet és 5 tanoncot. Résztvett a háborúban, kitüntetéseket nyert. Neje : Remete Mária. Schönfeld Miksa bádogosmester. Schwezner József műesztergályos, Veresutca 1. Schwezner Károly szálloda- és kávéháztulajdonos, Szent István-tér 2. Telefon : 191. Szül. 1860-ban. A vendéglős ipart tanulta ki és állandóan azt gyakorolta. 56 éves ipari működéséért a szegedi iparkamara díszoklevéllel tüntette ki. Jelenlegi üzemét 1917-ben alapította és 28—30 alkalmazottal folytatja. Simon Béla épület- és bútorasztalosmester, Achim L. András-u. 22. Ipartestületi elöljáró, volt alelnök, az Iparos Olvasókör alelnöke. Szakoszt. elnök volt 6 évig, városi képv. Született 1878, felszabadult 1894- ben, üzemét alapította 1907-ben s abban 5 segédet és 2—3 tanoncot alkalmaz villamos (157 HP) felszereléssel. Az 1924. évi csabai kiállításon díszoklevelet kapott. Neje : Fábián Mária. Soós és Horváth lakatosmesterek, And- rássy-út 81. Stritz Mihály szücsmester, Munkácsy-u. 9. Született Csabán 1895-ben, iparát atyjánál, aki közismert iparos volt, tanulta. Felszabadult 1911-ben, önálló lett 1924-ben. Résztvett a világháború frontján ; bronz vitézségi érmet kapott. 3 hóig Rómában internálva volt. Stritz Sámuel szücsmester, Andrássy-út 10. Telefon : 325. Ipartestületi elölj, tag, a Polgári Kör elölj, tagja. Szül. 1883-ban, iparát atyjánál, a közismert és közkedvelt iparosnál tanulta. 1882-ben önállósította magát. Az 1904. évi budapesti kiállításon dicsérő oklevelet nyert. Styop György sütőmester. Suhajda András kocsi- és autókarosszéria- gyártó, Őr-u. 10. Tel. : 93. Ipartestületi elöljáró, Szakosztályi elnök. Szül. 1887-ben, iparát Wienben tanulta, felszabadult 1904- ben. 6 éven át művezető volt az albertfalvai repülőgépgyárban. 1920-ban lett önálló. Az 1924. évi kiállításon oklevelet, az 1926. évin az aranyérmet és kamarai díszoklevelet kapott. Neje : Mitykó Erzsébet. Szabó Károly géplakatosmester, Petőfi- utca 6. Vitéz Szabó Sándor asztalosmester, Gróf Tisza István-u. 14. Szül. Békésen 1897-ben, iparát Csabán tanulta, 1913-ban szabadult fel, 1925-ben lett önálló. 1 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban a nagy-, kisezüst, bronz v. érmet és K. cs.-k.-et kapta. Vitézzé avattatott. Neje : Kántor J ulia. Szalay Jenő kenyérgyáros, Gróf Tisza István-u. 1. Telefon : 353. A Náday József által 1898-ban alapított üzemet 7-8 segéddel 1918 óta villanyerőre (5 HP) berendezve folytatja. Szakosztályi titkár, az egyházi adókivetö bizottság tagja. Szül. 1887-ben. Előzőleg borbélymester volt. Neje : Fescherl Margit. Szaszák András szövőiparos, Hajnal-u. 14. Iparát helyben tanulta. 1919-ben alapította modern géperőre berendezett üzemét. Neje : Zahorán Mária. Szikora János uriszabó. Szül. 1879-ben és 1893-ban szabadult fel. Üzletét 1908-ban alapította, egy segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Az Ipartestület előljárósági tagja. Résztvett a világháborúban, a K. cs.-k.-tel jött meg. Szikora Mihály szobafestőmester. Szlany Károly mechanikus, Földváry-út 23. Sztaricskay Ferenc kartonnyómó és kékfestő, Garay-u. 23. Az édesatyja, Pál, által 1859-ben alapított üzemet 1890 óta vezeti, most már villanyerőre (16 HP) berendezve. Gyártja a háború előtt Ausztriából behozott Orangeokat és Orange kendőket. Szül. 1866-ban, felszabadult 1881-ben. A pécsi orsz. kiállításon nagy ezüstérmet, a III-ik kézművesipari tárlaton nagy aranyérmet kapott. Tevan-nyomda és könyvkiadóvállalat, Baross- u. 9. Timkó György lábbelikészítő, Garay-u. 1. Tirnkó János csizmadiamester, Garay-u. 16. Tokár Mihály asztalosmester, Hatház- u. 2. Szül. 1882-ben, felszabadult 1898-ban, önálló lett 1910-ben. Az 1926. évi csabai 4*
