A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

49 díszoklevelet és miniszteri oklevél- és ipar- egyesületi ezüst díszérem-kitüntetést nyert. Lehoczky András kovácsmester, Sztraka­u. 18. Ipartestületi elöljáró. Szül. : 1891-ben, felszabadult 1907-ben. 1920-ban önállósí­totta magát. Neje : Lehoczky Mária. Lehoczky János kovácsmester, Jókai-u. 32. Szül. : 1883-ban, felszabadult 1899-ben, mint segéd Budapesten és több más város­ban dolgozott. 1907-ben lett önálló. A sze­gedi 1906. évi és a csabai 1924. évi ki­állításon oklevél, illetve díszoklevél kitün­tetést kapott. Résztvett a világháborúban. Neje : Lipták Mária. Lepény Tamás mészáros- és hentesmester, Szent István-tér 10. Telefon : 42. Az Ipar­testület elöljárója, volt Szakosztályi elnök, a Csabai Atlétikai Club alapítója, az Előre Munkástestedző Egylet volt elnöke. Szül. : 1882-ben, felszabadult 1897-ben, önálló lett 1907- ben. 1920-ban nagyvágó lett, ezután 5 évig a Békéscsabai Sertéshízlaló Rt. nagy- vágatásait vezette. A világháborúban 29 hónapig volt a fronton. Kisezüst, bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Lerner Lajos épület- és bútorasztalos­mester. 1900-ban Kondoroson szül. és ott is tanulta mesterségét s 1924-ben alapí­totta üzemét. Állami iskolák szállítója. Tagja az Ipartestületnek és a többi tár­sadalmi és kultúregyesületeknek. Neje; Schvaicz Erzsébet. Lestyán Dániel épület- és bútorfestő, Csokonai-u. 8. Saját házában, 1908-ban alapította géperejű üzemét, melyben 16 segédet és 5 tanulót foglalkoztat. Munkáit : mint a helyi leánygimnázium, a Magyar— Olasz Bank, a Kultur Palota, a Kereske­delmi Bank, a Kereskedők háza stb. ezüst éremmel jutalmazták. 31 hónapig küzdött a fronton. Fiát jogi pályára neveli. Ligeti Lajos asztalosmester, Eötvös-u. 11. Szül. : 1895-ben, felszabadult 1911-ben, 1926-ban önállósította magát, 1 segédet és 3 tanoncot tart. A világháborúban meg­sebesült. Neje : Varga K. Mária. Lilinger István cipészmester, a Szak­osztály elnöke, az Ipartestületnek hosszú időn át volt alelnöke és elölj, tagja, volt városi képviselő. Szül. : Gyöngyösön 1873- ban, felszabadult 1889-ben, önálló lett 1908- ban. Segéd korában I. oszt. dísz­oklevelet kapott. Neje : Orovecz Mária. Lipták János kalaposmester. Szül. : 1882- ben, felszabadult 1899-ben, önálló lett 1908-ban. Díszoklevél, ezüstérem és arany­érem kitüntetéseket kapott. A harctéren orosz fogságba esett, hol 7 évig sínylődött. Lipták János kovácsmester, Kis Tabáni-u. 27. Áz atyja által 1880-ban alapított mű­helyt 1 segéddel és 1 tanonccal folytatja. Ipartestületi elöljáró, Olvasóköri jegyző, volt könyvtárnoka, 10 éven át volt Szak­osztályi jegyző. Az 1924. és 1927. évi helybeli kiállításon díszoklevél és. ezüstérem kitüntetést, a harctéren pedig kisezüst bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje : Vitalis Judit. Lipták János építőmester, Kinizsy-u. 5. Telefon : 151. Az Ipartestület alelnöke, vár. képv., a Magy. Ált. Tkptár ig. tagja, stb. Szül. 1881-ben. A Faluszövet, kiállí­táson ezüst- és bronzérmet nyert. Lipták Lajos cukrászmester, Berényi- út 31. A Martincsek András által 1893-ban alapított 'cukrászdát 1 segéd és 2 tanonc alkalmazásával vezeti. Szül. 1897-ben, fel­szab. 1914-ben. Segéd volt Budapesten és az ország nagyobb városaiban. Résztvett a világháborúban. A kisezüst v. é., K. cs.-k. és seb. érem tulajdonosa. Littmann Adolf fényképész, Szent István- tér 12. Az Ipartestület elöljárósági tagja. Szül. Bukarestben lS73-ban, Belgrádban tanult. Magyarországba 1887-ben jött és 1909-ben alapította üzemét. Műterme Bé­késcsabán és környékén a legnagyobb és legkeresettebb. Maczák János mészáros- és hentesmester. 1882-ben Csabán született, iparát Bécsben tanulta, hosszabb németországi és olaszor­szági gyakorlat után 1908-ban önálló üz­letet alapított, melyben 3 alkalmazottal dolgozik. A háborúban a mozgósítástól az összeomlásig szolgált a haditengerészet­nél s meg is sebesült. Neje : Gyebrovszky Dorottya. Maczák Mihály sütömester, szül. Csabán 1897-ben és 1914-ben szabadult. Üzemét 1927-ben alapította saját házában. Foglal­koztat 2 segédet, 3 tanoncot. A háborúban 1915-ben vonult be, megsebesült ; bronz­érmet és K. cs.-k.-et kapott. Martincsek János cukrász és mézeskalá- csos, Berényi-u. 69. 1909-ben alapította vállalatát. Résztvett a háborúban. Neje : Tomka Ilona, 5 gyermekük van. Martincsek Mátyás szücsmester, Berényi út 27. Telefon : 47. Ipartest, elöljáró. Szül. 1884-ben, felszabadult 1900-ban. 1908-ban önállósította magát. Az 1924. évi csabai és az 1925. évi debreceni kiállításon dísz­oklevél kitüntetést, 1926-ban pedig minisz­teri és kamarai díszoklevelet kapott. Neje : Kvasz Judit. Matulay Ferenc szücsmester, Jókai-u. 43. Az édesatyja által 1867-ben alapított mű­helyt 1 segéd és 1 tanonc alkalmazásával 1893 óta folytatja. Ipartestületi elöljáró, az Olvasó Körnek sokáig volt elnöke. Szül. Csabán 1869-ben. Az 1922. és 1926-iki kiállításon bronz érmet és díszoklevelet, ezenfelül a szegedi iparkamarától külön elismerő oklevelet kapott. Máthé és Fleuder motor- és gépjavító műhely tulajdonosok, Aradi-u. 1. Villany­erőre berendezett (21/2 HP) műhelyüket 1925-ben alapították és azt saját házukban 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom