A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
24 1881-ben Baján és itt szabadult fel mint géplakatos 1899-ben. Édesapja 1897-ben tűzvészben elhalt és ekkor átvette az ő pálinkamérését. 1916—-1918-ig szolgált a háborúban mint altiszt. József fia hősi halált halt az olasz harctéren. Neje szül. Weisz Etel. Kreskovits Péter kőmívesiparos, Kálmán király-u. 26. Ifj. Krémer Károly mészáros- és hentesmester, Pacsirta-u. 4. Jelenlegi önálló üzeme 1918 óta áll fenn. Az Ipartestület, a Szakosztály és Iparos Olvasó Kör tagja. Szül. 1895-ben, szabadult 1911-ben. Mint segéd Németországban dolgozott. Bevonult 1915- ben, az orosz és olasz harctéren volt, sebesült. Nagy ezüst, kiseztist, bronz vitéz- ségi érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül. Dürnbach Erzsébet. Kriksz Sándor kalaposmester, Erzsébet királyné-út 97. Háza van és 1901 óta önálló üzeme. Szül. 1879-ben Baján és itt szabadult fel 1891-ben. Első neje halála után nőül vette Kontleg Borbálát. 1914- ben bevonult, súlyosan sebesült, leszerelt 1918-ban. Bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Krisky Sándor mészáros és hentesmester, Szeremlei-u. 53. Krizsity József fodrászmester, Erzsébet királyné-út 50. Önálló női és férfi fodrászata 1928 óta áll fenn. Az Ipartestület, a Sportegylet és a Kath. Legényegylet tagja. 1925-ben mesteri oklevelet nyert. Szül. 1906-ban és 1923-ban szabadult fel. Neje szül. Meisl Teréz. Kubatov János cserép- és palafedőmester. Budapesti-út 95. Önálló üzemét 1928- ban alapította. Ipari kiállításokon első díjat Kubatov János nyert. 4 segédet tart. Az Ipartestület tagja. Szül. Baján 1906-ban, 9 éves kora óta apjánál tanulta az ipart. Apja 1926-ban halt meg. Neje szül. Halász Ilona. Kulcsár Sándor asztalosmester, Buda- pesti-út. Kungl Antal szabómester, Flórián-u. 3. Kupka Dezsöné hentesmester, Flórián- utca 21. Kurta István női szabómester, Szent László-u. 37. Kühn József hentes: és mészárosmester, Kálmán király-u. 24. Önálló üzemét 1928- ban alapította. Az Ipartestület és Olvasó Kör tagja. Szül. 1896-ban, felszabadult 1912-ben. 1915-ben vonult be, harcolt az orosz fronton, kétszer sebesült. Nagy ezüst, kis ezüst, bronz v. érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Nős, neje szül. Égi Terézia. Kvilla József szabómester, Szeremlei-u. 3. Laky István asztalosmester, Kígyó-u. 12. Lampert István cipészmester, Petőfi Sán- dor-u. 68. és Erzsébet királyné-út 22. Önálló üzeme 1911 óta áll fenn. 1 segédet és 1 tanoncot tart. Az Ipartestület, a tanonc- és segédvizsg. bizotts. és a Kath. Népszöv. tagja. Szül. 1889-ben és 1901-ben szabadult fel. 1914 augusztusban súlyosan sebesült s utána mint 75%-os rokkantat szabadságolták. Neje szül. Gyurkity Mária. Landstein Margit női szabómester, Ká- dár-u. 7. Önálló üzemét 1925-ben alapította. 1 segédet és 2 tanoncot tart. Az Ipartestület, a Szakosztály, az Olvasó Kör és a Liszt Ferenc Kör tagja. Szül. Baján és itt szabadult fel 1915-ben. 4 középiskolát és kereskedelmit végzett. Laub János, a Belvárosi Borozó vendéglőse, Cirfusz F.-u. 9. A tulajdonát képező üzemet 1928-ban alapította. Az IpartesLaub János tület, a Szakosztály és az Olvasó Kör tagja- Szül. Hidason 1902-ben, felszabadult 1921. ben, mint asztalossegéd. Később betegség miatt tért a vendéglősiparra. Neje szül. Leutner Mária. László László sütőmester, Madách-u. 32. Telefon 3—25. Üzemét néhai L. Jakab alapította 1830 körül, ezt vette át 1892- ben, de már 1889 óta önálló mester. A városi kórházaknak 1902 óta szállítója és 1905 óta a tanítóképezdének is. Modem gépüzemre van berendezve. Az Ipartestület elöljárója, a tanonc-, segéd- és mestervizsg. biz. elnöke. Szül. 1867-ben Baján és 1882- ben szabadult fel. Neje szül. Kohn Róza. Lengyel György lakatosmester, Szeremlei-u. 26. Lex Sebestyén épület- és bútorasztalos - mester, Budapesti-út 15. Önálló üzeme, amelyben 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat, 1922 óta áll fenn. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. biz. és Iparos Olvasó Kör
