A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
21 Illa István sütömester, Zrinyi-u.16. Háza van és önálló üzeme 1883 óta. Ipari kiállításon ezüstérmet nyert. Az Ipartestület, a Kath. Legényegylet és az Iparos Olvasó Kör tagja. Szül. 1865-ben, felszabadult 1881-ben. 1888-ban nőül vette Hudy Erzsébetet. Iszkeicz Tamás épület- és bútorasztalos- mester. Dely fatelep. Nevezetesebb szakmunkái : a városi bérházak, női felső keresk. isk., Nemzeti bank, stb. Öt segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója, a szakosztály elnöke. Számos gazdasági, kulturális és kath. egyesület és kör tagja. Bevonult 1914-ben és Przemyslnél fogságba esett. Szül. 1888-ban és felszabadult 1902-ben. Második neje szül. Herbanek Anna. Jakab Márton vendéglős, Szeremlei-u. 11. Jászlits András szobafestő- és mázolómester, Petőfi S.-u. 64. Jerkovits István kovácsmester, Erzsébet királyné -út 13. Jerkovits Zsigmond mázolómester, Wesse- lénvi-u. 29. Háza és szőlője van. Önálló üzemét 1819-ben vette át. Átlag egy segédet és 2 tanoncot tart. Az Ipartestület, a tanonc- vizsgáztató bizottság, az Iparos Olvasókör tagja stb. 1914—1918-ig szolgált, kétszer sebesült. Bronz vitézségi érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Szül. 1894-ben, felszabadult 1911-ben. Neje szül. Katanits Etel. Juhász Ferenc kocsmáros, Alkotmányutca 11. Szül. 1892-ben. Eredetileg kereskedelmi raktámok volt és csak 1928 óta van vendéglője. A háború mint ténylegest érte és végigszolgálta az olasz fronton. Bronz vitézségi érem, érdemkereszt és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül. Schneider Margitka. Jung József mészáros- és hentesmester, Alkotmány-u. 17. és Cirfusz-u. 41. alatt fióküzlet. Háza van és 1911 óta önálló üzeme, amelyben 1 tanoncot tart. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. bizotts., a Kath. Legényegylet, az Iparos Olvasókör tagja. Szül. 1887-ben és 1906-ban szabadult fel. 1914-ben bevonult, az orosz fronton sebesült és mint 50%-os rokkant szerelt le 1918-ban. Neje szül. Horváth Viktória. Jungábel Ferenc Jungábel Ferenc cipészmester, Mészárosutca 26. Önálló műhelye 1907 óta áll fenn. Átlag 4—-5 segédet foglalkoztat. Raktárra is dolgoztat. A város szállítója. Tagja a kér. missziónak és több keresztény társadalmi egyesületnek. Mint segéd elismerő oklevelet nyert. Szül. 1880-ban és felszabadult 1897- ben. Neje szül. Friedrich Mária. Juratovics Ferenc polgári és egyenruhaszabómester, Erzsébet királyné-út 17. Önálló üzeme 1920 óta áll fenn. Az Ipartestület, az Iparoskor, a Kath. Legényegylet tagja. Szül. 1883-ban és 1900-ban szabadult. 1914—1918-ig szolgált. A szerb és orosz harctéren volt, bronz vitézségi érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Kalmár József cipészmester, Erzsébet királyné-út 16. Önálló üzeme 1922 óta áll fenn. 2 segédet, 1 tanoncot foglalkoztat. Szül. 1898-ban Kassán, felszabadult 1914- ben. Az Ipartestület tagja. 1919-ben nőülvette Kungl Erzsébetet. Kaizer József hajóácsmester, Kápolnatér 6. Önálló hajóépítési és javítási vállalata 1923 óta áll fenn. Ipartestület és Iparos Olvasókör tagja. Szül. 1885-ben és 1921- ben szabadult fel. 1914—1918-ig a szerb, olasz és albán frontokon szolgált. Neje szül. Liszka Etel. Kanyó László villany- és rádió-, telefon- szerelő és mechanikus vállalat, Váradi u 18. Üz?mét 1924-ben alapította, 4 segédet és 2ta- noncot foglalkoztat. Az Ipartestület és több kör tagja. Szül. 1904-ben. Szegeden felsőipariskolát végzett 1923. Azután Francia- országban szerzett gyakorlati szaktudást. Nőtlen. Kapitány Zoltán kocsigyártómester. Cirfusz-u. 40. Az üzem a XVIIÍ. század óta áll fenn elődei kezében. 1924-ben vette át. 3—4 segédet foglalkoztat. Az Ipartestület és a budapesti Törekvés sportegylet tagja. Szül. 1901-ben és 1922-ben szabadult fel. Üzemét géperőre szereli át. Neje szül. Fiechel Erzsébet. Kapots Ferenc épületlakatos- és vízvezetékszerelő mester. Háza van és önálló üzeme 1891 óta. Átlag 6—8 segédet tart. Több ipari kiállításon kitüntetésben részesült. Áz Ipartestület és számos egylet és kör vezető tagja. Szül. 1862-ben, felszabadult apjánál 1879-ben. Az Országház építésén mint h. munkavezető dolgozott. Vitéz Kara János épület- és műlakatos- mester, Petőfi Sándor-u. 75. Az üzemet néhai édesapja alapította 1878-ban, akitől 1922- ben örökölte. Átlag 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elölj..tagja, a Kath. Legényegylet gazdája. Szül. 1888-ban, 1914-ben bevonult, mint szakaszvezető az olasz fronton harcolt és az oroszon, ahol sebesült. 12 havi front- szolgálat után orosz fogságba került. 1921- ben tért haza. Nagyezüst, kisezüst, sebesülési érem és K. cs.-k. kitüntetése van. 1927 -ben avatták vitézzé.
