A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek

204 Zier Károly már az első aranykoszorús mesterverseny alkalmával feltűnt remekbe készült mérlegeivel a bírálóbizottságnak, amely őt nem csupán az ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki, de a kereskedelemügyi miniszter elismerő díszoklevelét is javaslatba hozta, amelyet ő el is nyert. Az 1928. évi Kézművesipari Tárlat egyik legmegcsodáltabb darabja Zier" Károly analitikai mérlege volt, amellyel az aranykoszorús mesteri címet nyerte el. Zimmermann Nándor nyerges- és szíjgyártómester. Hiába áltatnék ma­gunkat, bele kell törődnünk abba, hogy egyre közeledik az az idő, amikor a lovat múzeumban mutogatják. A géperejű járművek térfoglalásával egyre jobban háttérbe szorul a ló, mint tehervontató. És a ló eltűnésével együtt számos iparágunk. így elsősorban a nyerges- és szíjgyártómesterség is veszít jelentőségéből. Ha azonban még el is telik néhány esztendő, amíg meghúz­hatjuk a lélekharangot a nagymultú mesterség fölött, bátran méltathatjuk Zimmermann Nándort, mint e mesterség utolsó mohikánjainak egyikét. Zimmermann Nándor szintén egyike azoknak az iparosoknak, akik úgy­szólván az anyatejjel szívták magukba mesterségük szeretetét. A cég, amely­nek tulajdonosa, immár közel 90 esztendős múltra tekinthet vissza és ő tanulni - vágyásával, szorgalmával csak növelte elődjei jó hírnevét. Zimmermann Nándor, aki 1878-ban született Budapesten, már zsenge gyermekkorában atyja szíjgyártó- és nyerges műhelyében játszadozott és a pitykézésnél meg a métázásnál nagyobb gyönyörűség volt számára, ha a műhelyben talált bőr­hulladékokból pajtásainak játéklovakra szerszámot készíthetett. 13 éves korában atyja műhelyébe került inasként és a millennáris kiállításra készülő munkákban már nagy lelkesedéssel vett részt. Segéd korában bevonult huszár­nak és az 1900. évi párisi világkiállítás előkészületei idején a kereskedelmi miniszter felszólítására szabadságot kap, hogy a kiállítási munkáit elkészít­hesse. Katonai szolgálatainak befejezése után visszakerül atyja műhelyébe és nagy körültekintéssel lát hozzá az üzem átalakításához. Kezdeményezésére az eddig csak igáslószerszámok készítésével foglalkozó műhely hintólószer- számok készítésére is berendezkedik és az elfoglaltság növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint a foglalkoztatott munkások számának fokozatos növekedése. A hazai keretek, mint minden ambiciózus iparost, Zimmermannt is a külföldi viszonyok megismerésére sarkalták és gondosan előkészített tanulmányútja elvezette mindazokba a városokba, ahol tudása bővítésére alkalom kínálkozott. Bécs, Salzburg, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln, Hamburg, Helgoland, Berlin, Leipzig, Dresden, Prága tanulmányújának főbb állomásai, amelynek befejeztével átveszi atyja üzletét. Mint önálló mester különös súlyt helyez arra, hogy készítményei necsak a gondos elkészítés és a külső csíny tekintetében legyenek elsőrangúak, de szakítva azzal a külföldön különösen elterjedt fossz szokással, amely az igáslovakat mázsás szerszámokkal terheli, a könnyebb kivitelre törekszik és e célját a hagyományok megsértése nélkül, teljes sikerrel el is éri. A háború természetesen Zimmermann Nándort sem kímélte meg. A tétlenségben eltöltött hét esztendőt az üzem megsínvlette és annál elismerésreméltóbb Zim­mermann kitartó szorgalma, mert 1921-től kezdve műhelye ismét fellendül és egyre szélesebb körök fog­lalkozta ják műhelyét. Az 1925. évi első Országos Kéz­művesipari Tárlat adott neki alkalmat arra, hogy a cég 90 esztendőn át szerzett különböző kitüntetéseit meg­Zimmermann Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom