A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Gaul Károly: A magyar iparoktatás

167 Kézművesiskolák Mint a magyar iparoktatási intézetek többi tagozata, a kézművesiskolák is 1892 óta alakultak ki. Kettő közülök a körmöcbányai csipkeverőiskola és a hegybánya-szélaknai gyérmékjátékszerkészítő-iskola ugyan már a múlt század nyolcvanas éveiben is fennállott, de úgy ezek, valamint az idetartozó kosárfonó iskolák rendszeres működése az iparoktatás újjászervezésének korszakára esik. A kézművesiskolák működése teljesen gyakorlati irányú ; a kosárfonó- és gyer­mekjátékszerkészítőiskolákban a kiképzés tartama három év. a csipkeverő­iskolában két év. Felvétel a 12 éves életkor betöltéséhez és az elemi népiskola elvégzéséhez van kötve. Minthogy az iskolák tanulóanyag tekintetében a sze­gényebb néposztályból táplálkoznak, a felvett tanulók már kiképeztetésük első idejétől kezdve ösztöndíjban részesülnek. Egy-egy intézetnek a tanulók segélyezésére fordított költsége az illető intézet évi föntartási költségeinek mintegy 25%-át képezi. Az 1913—14. tanévben az iparoktatási intézetek ezen csoportjába 6 intézet tartozott. És pedig : állami kosárfonóiskola, Bellus, Békés, Tokaj ; állami kosárfonóiskola és kísérleti mintaműhely, Homonna ; állami gyermekjátékszer­készítőiskola, Hegybánya-Szélakna; állami csipkeverőiskola, Körmöcbánya (6 intézettel). A régibb ezek közül a körmöcbányai, mely 1884-ben wándortanfólyarm alakjában Sóvárott létesült, majd 1886. évben Hodrucbányára és 1888-ban Körmöcbányára áthelyezett intézetből fejlődött ki. A homonnai intézet az ott 1877-ben létesült tanműhely, illetőleg az 1896-tól fogva fennállott faipari szakiskolának átszervezéséből alakult ki. Az átszervezésből kifolyólag a faipari szakiskolát Eperjesre telepítették át, viszont Homonnára vitték át a régebben az újpesti faipari szakiskolánál fennállott kosárfonó kísérleti mintaműhelyét. A kézművesiskolákban utolsó 1913—14. évi népességi viszonyai szerint 275 tanuló volt, melyek közül 157 rendes tanuló és 118 állandóan foglalkoztatott háziiparos volt. A műhelyi termelés előmozdítására valamennyi kézművesiskola üzemeinek megfelelő mértékű forgótőkével rendelkezik az iskolával kapcsolatos kereseti műhelyben, vagy az otthonukban dolgozó háziiparosok rendszeres foglalkoz­tatása céljából. E tekintetben legnagyobb arányú munkásságot a békési kosárfonóiskola fejtette ki, ahol az évenként készült és forgalomba hozott kosáráruk értéke mintegy 100.000 K értéket képviselt. A kosárfonóiskolák a tanulóknak a fűzfa­termelésben való kiképzése és a lakosságnak a fűzfatermelésre való serkentése érdekében mintaszerű telepeket tartanak fenn. Nőiipariskolák Az újabbkori változott élet és társadalmi viszonyok a női kézimunkák jelentőségét fokozták ; szükség volt olyan intézményekre, melyek a női kézi­munkákat önálló cél gyanánt művelik. Ezt a föladatot vannak hivatva betölteni a nőiipariskolák. Céljuk és föladatuk, hogy á női kézimunkák rendszeres gyakor­lati tanításával és a kisebb női kézimunkaüzletek vezetéséhez szükséges elméleti ismeretek oktatásával a nő keresetképessége fokoztassék és hogy a családi­körben foglalkozó nőknek különböző nőikézimunkákban alapos kiképzést nyújtsanak. A kiképzés tartama rendszerint két év. A tanítás főbb ágazatai : fehérneművarrás, fehér-, színes- és műhimzés, divatárusság és csipkemunkák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom