A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
Ill Nemcsak az árú netto árát kell tekintetbe venni, hanem az üzletre vonatkozó összes kiadásokat és teljesítményeket is, pl. a fizetett vámot, fogyasztási adót, illetékeket, a csomagolás árát, a hazaszállításért felszámított összegeket, (ha a kereskedő vagy iparos a saját fuvarozóeszközeivel végzi a fuvarozást), biztosítást. Ha az eladó mással fuvaroztat vagy biztosíttat, a tényleges kiadásai után nem fizet adót. Az árú csomagolásának költsége után akkor is kell forgalmi adót fizetni, ha a kereskedő vagy iparos kötelezte magát, hogy a csomagolás anyagát (zsákokat, tartályokat) bizonyos meghatározott értékben visszaveszi. Ki köteles az adót befizetni? Az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki az adókötelezettséget megállapító önálló kereseti tevékenységet folytatja, tehát az árút eladó iparos, kereskedő a munkát végző iparos. Ha többen közösen folytatják a kereseti tevékenységet, úgy ez a kötelezettség egyetemleges. Részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a vállalat igazgatója és igazgatósági tagja, közkereseti társaságoknál a tagok, betéti társaságoknál a beltagok, egyesületeknél és más intézeteknél pedig a vezetőség a vállalattal egyetemlegesen felelősek az adó megfizetéséért s a törvényben előírt kötelezettségek teljesítéséért. Mennyi a forgalmi adó? A forgalmi adó annak az összegnek 2 %-a, mely után a forgalmi adót fizetni kell. A budapesti nemesfém- és drágakőcsarnokban eladott nemesfémek és feldolgozatlan drágakövek, igazgyöngyök után a vételár minden 10 pengője után 2 fillér általános forgalmi adót kell fizetni. A budapesti árú- és értéktőzsdén kötött árúügyleteknél az eladási ár minden 150 pengője után 50 fillér forgalmi adót kell fizetni. Határidő ügyleteknél az adótétel minden megkezdett 100 pengő után 10 fillér. Áthárítható e a forgalmi adó? A forgalmi adót a kereskedő és iparos átháríthatja a fogyasztóra, tehát a^z eladási árba vagy munkadíjba bekalkulálhatja, vagy külön feltüntetheti a számlán. Hogyan lehet az adót megfizetni? Az adót vagy bélyegekkel, vagy készpénzben lehet leróni. Mindkét esetben olyan könyveket és feljegyzéseket kell vezetni, amelyekből a nyers (brutto) bevétel kitűnik. Erre a célra csakis bekötött és folyó lapszámozással ellátott üzleti könyveket lehet használni. A könyvekben üres sorokat hagyni vagy vakarni tilos. Az adót ezenkívül átalányban is lehet fizetni. Milyen időközökben kell az adót leróni? Ha a forgalmi adót bélyegekben fizetik, az adót mindennap zárlat után kell leróni. Akik az adót készpénzben vagy átalányösszegben fizetik, az adót minden naptári negyedévben kötelesek leróni.
