Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Munkásvédelem
58 Pénzintézetek országos nyugdijegyesülete (Landes-Pensionsverein der Geldinstitute). V., Géza u. 1. — Tel. : 105—50. Telekkönyvvezetők országos egyesülete (Landesverein der Grund- bvchführer). V., Markó u. 25. Újságkiadó tisztviselők egyesülete (Verein der Zeitunusverlags- Beamten). VII., Erzsébet körút 49. Vármegyei tisztviselők országos egyesülete (Landesvercin der Iio- mitatsbeamten). IV., Vármegyeház. Tudományos egyesületek Wissenschaftliche Vereine Kir. magy. természettudományi társulat (Kön. ung. Naturwissenschaftliche Gesellschaft). VIII., Esterházy u. 16. — Tel. : József 5—02. Magyar földrajzi társaság (Ungarische Geographische Gesellschaft). VIII., Sándor u. 8. Magyar történelmi társulat (Ungarische Historische Gesellschaft). I., Országos levéltár. Magyar orvosi könyvkiadótársulat (Ungarische Buchvcrlagsgcsell- schaft für Heilkunde). IX., Knezits u. 15. Magyar irodalomtörténeti társaság (Ungarische Literatur historische Gesellschaft). I., Bors u. 10. Magyar társadalomtudományi egyesület (Ungarischer Sozialwissenschaftlicher Verein). I., Műegyetemi rakpart 3. — Tel. : József 9—46. Magyar földtani társulat (Ungarische Geologische Gesellschaft). VII., Stefánia ut 24. Magyar nyelvtudományi társaság (Ungarische Sprachwissenschaftliche Gesellschaft). V., Akadémia u. 2. Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése állandó központi választmánya (Ständiger Zentralausschuss der Wanderversamm- lung ungarischer Aerzte und Naturforscher). VIII., Esterházy u. 16. Magyar néprajzi társaság (Ungarische Ethnographische Gesellschaft). VI., Városligeti Iparcsarnok. — Tel. : 62—44. Álagyar heraldikai és genealógiai társaság (Ungarische Heraldische und Genealogische Gesellschaft). VIII., Nemzeti muzeum. Matematikai és fizikai társulat (Mathematische und Physikalische Gesellschaft) VIII., Esterházy u. 7. Ügyvédek, közjegyzők egyesületei Advokaten- und Notaren-Ver eine Hadviselt ügyvédek országos szövetsége (Landesverband der kriegsgedienten Advokaten). V., Szemere u. 10. Magyarországi kir. közjegyzők országos egylete (Landesverein der ungarländischen königlichen Notare). I., Döbrentei u. 8. Magyarországi kir. közjegyzőhelyettesek országos egyesülete (Landesverein der ungarländischen kön. Notarstcllverlreler). IV., Gizella tér 2. Ugyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek országos szövetsége (Landesverband der Advokatenstellvertreter und Advokaturskandidaten). V., Szemere u. 10. — Tel. : 136—34. A többi egyesületet lásd Budapest-nél. Különféle egyesületek Verschiedene Vereine Bércséplők országos szövetsége (Landesverband der Lohndrescher). VI., Gróf Zichy Jenő u. 4. „Falu“ országos szövetség (Landesverband ,,üas Dorf"). VIII.r Vas u. 19. — Tel. : József 40—59. Feministák egyesülete és gyakorlati tanácsadója (Verein und prak- t tischer Ratgeber der Feministen). V., Mária Valéria u. 12. — Telefon : 142-40. Háztulajdonosok országos szövetsége (Landesverband der Hausbesitzer). IV., Deák Ferenc u. 15. — Tel. : 168—26. Kenyérkereső nők országos szövetsége (Landesverband Brotverdie- nender Frauen). IV., Régi posta u. 15. — Tel. : 48—69. Külföldi magyarok szövetsége (Verband ausländischer Ungar n)IX., Lónyay u. 17. Magyar aero-szövetség (Ungarischer Aerobund). IX., Lónyay u. 36. — Tel. : József 49—52. Magyar asszonyok nemzeti szövetsége (Nationalverband ungarischer Frauen). VIII., Mária u. 7. — Tel. : József 92—60. Magyar vámpolitikai központ (Ungarische Zollpolilische Zentrale)V. , Alkotmány u. 8. — Tel. : 135—23. Magyarországi állatvédő egyesületek szövetsége (Verband der un- gerlündischen Tierschutzvereine). IX., Ernő u. 11—13. — Telefon r József 6—70. Magyarországi artistaegyesület (Ungarländischer Artistenverein). VI. , Andrássy ut 32. — Tel. : József 135—68. Magyar revizori szövetség (Ungarischer Revisorenverband). V., Szalai u. 2. Magyarországi tánctanitók országos szövetsége (Landesverband der ungarländischen Tanzlehrer). IV., Királyi Pál u. 7. Magyar orsz. tüzoltószövetség (Ungarischer Landesverband der Feuerwehr). VII., Rákóczi ut 38. — Tel. : József 118—45. Magyai- Országos Véderő Egyesület, Move (Ungarischer Landes- - wehrkraft-Verein). VI., Podmaniczky u. 45. — Tel. : 28—34, 76—21. Nyugdíjas katonatisztek országos szövetsége (Landesverband pensionierter Offiziere). V., Nagykorona u. 13. — Tel. : 101—46. Nyugdíjas rendőrök és csendőrök országos szövetsége (Landesverband pensionierter Polizisten und Gendarmen). VI., Váci ut 117. — Tel. : 181—64. Országos állatvédő egyesület (Landes-Tierschutzverein). IX., Ernő u. 11—13. Tel. : József 6—70. Országos magyar kiállítási központ (Ungarische Landes-Ausstellungs-Zentrale). VI., Gróf Zichy Jenő u. 4. Országos párbajellenes szövetség (Landesverband gegen das Duellwesen). V., Dorottya u. 6. Országos Tisza István-emlékbizottság (Stefan Tisza Gedächtnis- Landeskommission). VII., Károly körút 3. — Tel. : József 130—78. Die übrigen Vereine siehe unter Budapest. Munkásvédelem Arbeiter schütz Ipari és kereskedelmi alkalmazottak biztosításáról Über die Versicherung der industriellen und Handelsangestellten Magyarországon a kereskedelmi és ipari alkalmazottak betegség és baleset esetére kötelező biztosítását az 1907. évi XIX. t.-c. Írja elő. Említett törvény alapelve a kényszerbiztositás és joghatálya egyedül a biztosítási kötlezettség alá tartozó alkalmazottak munkábalépésének tényéhez van kötve. A biztosítási kötelezettség két részre oszlik és pedig a betegség esetére és a baleset esetére történő biztosításra. A törvény részletesen felsorolja azokat az üzemeket, vállalatokat, melyeknek alkalmazottai betegségi és amelyek baleseti biztosítási kötelezettség alá tartoznak. Biztositási kötelezettség. A törvény értelmében nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül betegségi biztositási kötelezettség alá esik minden ipari munkás (segéd, tanonc, szolga) kereskedelmi alkalmazott és hivatali tisztviselő (utóbbi csak az esetben, ha fizetése az esetről-esetre megállapított bérhatárt túl nem haladja), aki akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegilőképen, vagy csak átmenetileg is valamely ipartörvény alá eső foglalkozásnál, vagy az ipartörvény alá nem eső, — de vállalkozásszerüleg űzött kereseti foglalkozásnál, a mezőgazdasággal összefüggő mellékiparágban, egyletnél, társulatnál stb. alkalmazásban áll. A törvényben megállapított betegségi és balesetbiztosítási kötelezettség az 5400/1919. sz. kormányrendelettel 1919. március hó 30.-tól kezdődően a háztartási alkalmazottakra (cselédek) is kiterjesztetett. A munkakeresmény megállapításánál az alkalmazottnak a munkaadójától természetben élvezett járandóságai ugyancsak beszámíttatnak. A természetbeni járandóságok pénzbeli egyenértékűt saját biztositási körzetükre nézve az egyes kerületi munkásbiztositó pénztárak alapszabályaikban állapítják meg. Bejelentési kötelezettség. Minden munkaadó a biztositási kötelezettség alá tartozó alkalmazottját a munkába lépéstől számított 8 napon belül a vállalata, vagy üzemének helye szerint illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárhoz, az ezen célra szolgáló űrlapon bejelenteni köteles. Nemkülönben az erre a célra szolgáló űrlap felhasználásával a munkaadó bejelenteni tartozik az illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárhoz azt a körülményt is, ha az alkalmazott szolgálatból kilép, vagy ha bejelentett alkalmazottjának alkalmaztatási minőségében, vagy bérében változás állott be. Az a munkaadó, aki az előbbi bekezdésben említett esetekben a kötelező bejelentést 8 nap alatt nem teszi meg, tartozik a munkábalé- pés napjától, vagy a munkaviszony megszűntének időpontjától az erre vonatkozó bejelentés tényleges megtörténtéig esedékessé vált járulékokat, továbbá a munkaviszonyban beállott változásnak be nem jelentése által okozott kárt egészen sajátjából, úgyszintén a kellő időben be nem jelentett alkalmazottjának a bejelentés előtt bekövetkezett betegségéből eredő költségeket az eljárási költségekkel együtt megtéríteni. Az a munkaadó, aki 20-nál több állandóan alkalmazott biztositási kötelezetség alá eső egyént foglalkoztat, alkalmazottait heti, aki pedig 100-nál több alkalmazottat foglalkoztat, havi bérfizetési jegyzékkel jelentheti be a kerületi pénztárhoz. Ugyancsak ezen bérjegyzékeken jelent Die obligatorische Versicherung von Handelsangestellten und Lohnarbeitern für den Fall von Krankheit oder Unfall wird in Ungarn durch den G. A. XIX : 1907 angeordnet. Das Grundprinzip dieses Gesetzes ist der Versicherungszwang; seine Rechtskraft ist allein an das Faktum der Arbeitsaufnahme der der Versicherungspflicht unterliegenden Angestellten geknüpft. Die Versicherungspflicht zerfällt in zwei Teile: auf die Versicherung für den Fall einer Krankheit und auf die für den Fall eines Unfalles. Das Gesetz bestimmt, auf welche Betriebe und Unternehmen sich die Verpflichtung der Krankenversicherung und auf welche sich die der Unfallversicherung erstreckt. Die Versicherungspflicht. Im Sinne des Gesetzes unterliegen der Verpflichtung der Krankenversicherung ohne Unterschied des Geschlechts, (les Alters und der Staatsbürgerschaft alle gewerblichen Arbeiter (Gehilfen, Lehrlinge, Diener), Handelsangestellte und Beamte (die letzteren nur in dem Falle, wenn ihr Gehalt die von F'all zu Fall festgestellte Lohngrenze nicht überschreitet), mögen sie ständig, provisorisch, aushilfsweise oder auch nur vorübergehend einem dem Gewerbegesetze unterliegenden Berufe oder einem dem Gewerbegesetze nicht unterliegenden, unternehmungsartig betriebenen Erwerbsberufe und ferner bei mit der Landwirtschaft im Zusammenhang stehenden Nebenindustriezweigen, Vereinen, Gesellschaften usw. beschäftigt sein. Die im Gesetze festgestellte Verpflichtung zur Versicherung gegen Krankheit und Unfall ist mit der Regierungsverordnung Nr. 540011919, beginnend am 30. März 1919, auch auf Hauslialtungsangestelltc (Gesinde) ausgedehnt worden. Bei Feststellung des Arbeitserwerbes werden die Bezüge, die der Angestellte in Form von Naturalien vom Arbeitsgeber geniesst, mit eingerechnet. Der Geldwert der Naturalbezüge wird durch die Statuten der Arbeiterversicherungskassen in den einzelnen Bezirken für den eigenen Versicherungsrayon bestimmt. Die Anmeldungspflicht. Jeder Arbeitsgeber ist verpflichtet, Angestellte, die der Versicherungspflicht unterworfen sind, binnen 8 Tagen vom Arbeitseintritte an gerechnet bei der dem gemäss des Domizils seines Unternehmens oder Betriebes zuständigen Bezirks-Arbeiterversicherungskasse auf einem für diesen Zweck dienenden Formular anzumelden. Ebenso ist der Arbeitgeber verhalten, mittels eines für diesen Zweck dienenden Formulars bei der zuständigen Bezirks-Arbeiterversicherungskasse anzumelden, wenn der Angestellte aus seinem Dienst tritt, oder wenn in der Art der Beschäftigung des angemeldeten Angestellten oder in seinem Lohne eine Änderung erfolgt ist. Arbeitgeber, die mehr als 20 ständige, der Versicherungspflicht unterworfene Angestellte beschäftigen, können die Anmeldung mittels Wochenlohnlisten, jene mit mehr als 100 Angestellten mittels Monatslohnlisten bei der Bezirkskasse vornehmen. Auf diesen Lohnlisten können auch Veränderungen im Dienstverhältnis der Angestellten oder im Betriebe angemeldet werden. Die Bezirkskrankenkassen besitzen das Recht, die Arbeitgeber betreffs der Erfüllung der erwähnten Pflichten im Wege eigener Organe zu kontrollieren und den Betrieb jederzeit besichtigen zu lassen.
