Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Külkereskedelmi intézkedések és intézmények

2. Magyarország a viszonosság feltétele mellett kötelezettséget vál­lal arra, hogy alkalmazkodik valamely Szövetséges és Társult Ország­ban érvényes és az illetékes hatóság utján vele szabályszerűen közölt azokhoz a törvényekhez, úgyszintén ezeknek a törvényeknek megfele­lően keletkezett közigazgatási és birói határozatokhoz, amely törvé­nyek és határozatok meghatározzák vagy szabályozzák a tájmegjelölés jogát abban az országban termelt borokra, vagy szeszes italokra nézve, amelyhez az illető táj tartozik, vagy azokat a feltételeket, ame­lyek mellett a tájmegjelölés feltüntetése jogosult, az említett törvények­kel vagy határozatokkal ellenkező tájmegjelöléseket viselő termékek vagy áruk behozatalát, kivitelét, úgyszintén gyártását, forgalmát és eladását vagy áruba bocsájtását Magyarország meg fogja tiltani és a jelen cikk 1. szakaszában foglalt intézkedésekkel meg fogja gátolni. 215. cikk. A fenti I. fejezetben (200—208. cikk) Magyarországra rótt köte­lezettségek érvényessége a jelen szerződés életbelépésétől számított öt év múlva megszűnik, hacsak a szövegből más nem következik, vagy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ennek a határidőnek eltelte előtt legalább tizenkét hónappal akként nem határoz, hogy ezek a kötele­zettségek változtatással vagy anélkül további időre is érvényben ma­radjanak. De megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ellenkező határozata nélkül a 200., 201., 202. vagy 203. cik­kekben Magyarországra rótt kötelezettségekre a jelen Szerződés életbe­lépésétől számított háromévi határidő eltelte után nem hivatkozhatik az a Szövetséges és Társult Hatalom, amely nem részesítené Magyar- országot a viszonosságnak megfelelő elbánásban. 268. cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a nemzetközi átmenő forga­lomra legalkalmasabb utakon, nevezetesen vasúton, hajózható vizi uta­kon vagy csatornákon szabad átmenetet engedélyez területén keresz­tül bármelyik szomszédos vagy nem szomszédos Szövetséges és Tár­sult Hatalom területéről származó, vagy oda irányított személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta számára. A személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta semmiféle át­meneti illetékeknek, sem pedig szükségtelen késedelemnek vagy korlá­tozásoknak nem vethetők alá és Magyarországon a belföldiekkel azo­nos elbánásban lesz joguk, különösen az illetékek és könnyítések te­kintetében, valamint minden más tekintetben is. Az átmeneti áruk mentesek mindennemű vámtól, vagy más ha­sonló illetékektől. Az átmenő forgalmat terhelő minden illetéknek vagy díjnak a forgalom feltételeihez mérten méltányosnak kell lennie. Semmiféle ille­ték, könnyítés vagy korlátozás sem közvetlenül, sem közvetve nem függhet attól, hogy a teljes útvonal valamely részén igénybevett vagy igénybeveendő hajónak vagy más szállítóeszköznek ki a tulajdonosa, vagy milyen a nemzetisége. 270. cikk. Magyarország lemond arról, hogy megkülönböztetést tegyen, vagy akár közvetlen, akár közvetett előnyöket nyújtson a területére való bevitelben, vagy a területéről való kivitelben vámok, illetékek és ti­lalmak, valamint, — a jelen szerződésben foglalt különös rendelkezések fentartásával — a területére utazó személyeknél és odarendelt áruk­nál, továbbá a területéről utazó személyeknél és onnan származó áruk­nál a menet és szállítási dijak és szállítási feltételek tekintetében akár a be- vagy kilépés határpontja, akár a használt szállítóeszközök (ide- érlve a légi jármüveket) minemüsége, tulajdonosa vagy lobogója, akár a hajó, vasúti kocsi, légi jármű vagy más szállítóeszköz eredeti vagy közbeeső kiindu.ási pontja, végső vagy közbeeső rendeltetési helye, a megtett ut vagy az átrakodás helye alapján vagy azon az alapon, hogy az árukat közvetlenül valamely magyar kikötő vagy közvetve valamely külföldi kikötőn át hozták be vagy vitték ki, akár pedig azon az alapon, hogy az áru behozatala vagy kivitele a földön vagy légi utón történik-e. 271: cikk. Különösen gyorsan és rendszeresen kell történnie a romlandó áruk kiszállításának, és a vámkezelésnek úgy kell végbemennie, hogy az áruk közvetlen továbbszállítása a legközelebb csatlakozó vonatokkal megtörténhessék. 118. cikk. Mindennemű fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak behozatala Magyarországra kifejezetten tilos. Hasonlókép tilos bárminő fegy­vernek, lőszernek és hadianyagnak külföld részére való gyártása és kivitele. 119. cikk. Minthogy lángvetőket, fojtó, mérgező vagy hasonló gázokat, vala­mint ezekkel rokon folyadékokat, anyagokat és eljárásokat használni nem szabad, azoknak előállítása Magyarországon és behozatala Ma­gyarországba szigorúan tilos. Ugyanez áll azokra az anyagokra is, amelyek az említett termékek vagy eljárások előállítására, megóvására vagy felhasználására vannak rendelve. Ilason'óképen tilos páncélos jármüveket, tankokat, vagy hadi­célokra felhasználható más hasoiüó gépeket Magyarországon gyártani és Magyarországra behozni. Külkereskedelmi korlátozások A nemzetközi kereskedelmet szabályozó intézkedések közül a há­ború óta még mindig a prohibiciós rendszer, a behozatali és kiviteli tilalmak rendszere van érvényben. A kormány által időnként kiadott kiviteli tilalmi lista és az u. n, szabad lista, az engedély nélkül be­hozható cikkek jegyzéke, taxatíve sorolják föl a csakis külön enge­déllyel exportálható, illetve engedély nélkül importálható árucikkeket. A kiviteli engedélyhez kötött cikkekhez tartoznak elsősorban az agrár­termékek, azután a fontosabb termelési nyersanyagok és eszközök. Minden áru, mely a kiviteli listán nem szerepel (pl. kevés kivétellel a kész ipartermékek), külön engedély nélkül kivihető. a) Kiviteli tilalmi lista Külön engedély szükséges a következő cikkek kiviteléhez: 19. Répacukor és minden hasonló nemű cukor (nádcukor), bármely tisztasági fokban, a melassz kivételével. 22. Dohány és mindennemű dohánygyártmány. 23 Búza, kétszeres, tönköly. 24. Rozs. 25. Árpa. 27. Tengeri. 31-ből. Étkezési bab. 33-ból. Liszt- és őrlemény, búzából és rozsból, emberi táplálkozásra. liehen Umständen bezüglich derselben Produkte für die in Ungarn wohnenden Käufer in ihrem eigenen Lande oder in welchem anderen Lande massgebend sind. 4. Im Falle von Differenzen bei der Ausführung oder Auslegung einer der vorerwähnten Bestimmungen hat die Wiedergutmachungs- kommission zu entscheiden. Artikel 210. 1. Ungarn verpflichtet sich, die Ein- und Ausfuhr, die Herstellung und den Vertrieb, den Verkauf und die Ausbietung zum Verkauf im Inland von allen Erzeugnissen und Waren zu verbieten und durch Beschlagnahme und andere geeignete Mittel unmöglich zu machen, die in sich oder in ihrer Aufmachung oder Verpackung irgend welche Marken, Namen, Aufschriften oder sonstige Zeichen tragen, die mittelbar oder unmittelbar falsche Angaben über die Herkunft, die Art, Natur oder besondere Eigenschaft dieser Erzeugnisse bedeuten. 2. Unter der Bedingung der Gegenseitigkeit verpflichtet sich Un­garn zur Beachtung der Gesetze oder Verwaltungs- und Gerichtsent­scheidungen auf Grund dieser Gesetze, die in einem alliierten . oder assoziierten Lande in Kraft sind und Ungarn durch die zuständigen Behörden ordnungsmässig bekanntgegeben sind, und die das Recht einer örtlichen Herkunftsbezeichnung festsetzen oder regeln für Weine oder Spirituosen, die aus dem Lande stammen, zu welchem diese üi llichkeit gehört, oder die Bedingungen, unter welchen die Anwen­dung einer solchen örtlichen Herkunftsbezeichnung erlaubt ist. Die Ein- und Ausfuhr, die Herstellung und der Vertrieb, der Verkauf und die Ausbietung zum Verkauf von Erzeugnissen oder Waren, welche ört­liche Herkunftsbezeichnungen tragen, die den oben aufgeführten Ge­setzen, und Bestimmungen zuwiderlaufen, sollen von Ungarn untersagt sein und durch die im ersten Absatz vorgeschriebenen Mittel unmög­lich gemacht werden. Artikel 215. Die Verpflichtungen, die Ungarn durch Kapitel 1 (Artikel 200—208) auferlegt sind, verlierén fünf Jahre nach dem Inkrafttreten des vorliegenden Vertrages ihre Wirksamkeit, soweit sich aus dem Wortlaut nichts Gegenteiliges ergibt oder sofern nicht der Rat des Völkerbundes mindestens 12 Monate vor Ablauf dieser Frist bestimmt, dass die Verpflichtungen für einen weiteren Zeitraum mit oder ohne Änderungen aufrechterhalten bleiben. Es besteht jedoch Einverständnis darüber, dass — ausser im Falle einer gegenteiligen Entscheidung des Völkerbundes — die Un­garn in den Artikeln 200, 201, 202 oder 203 auf erlegten Verpflich­tungen nach Ablauf einer dreijährigen Frist vom Inkrafttreten des vorliegenden Vertrages ab von keiner verbündeten oder assoziierten Macht in Anspruch genommen werden können, die nicht Ungarn die Gegenseitigkeit hierfür gewährt. Artikel 268. Ungarn verpflichtet sich, Personen, Gütern, Schiffen, Eisenbahn­wagen und dem Postverkehr von oder nach den Gebieten irgendeiner der alliierten oder assoziierten Mächte, gleichviel ob sie angrenzen oder nicht, die Freiheit der Durchfuhr durch sein Gebiet auf den für die internationale Durchfuhr geeignetesten Transportwegen, auf Eisenbahnen, schiffbaren Wasserläufen oder Kanälen zu gewähren. Die Personen, Güter, Schiffe, Eisenbahnwagen und der Postver- kchr werden keinen Durchgangsabgaben oder unnützen Aufenthalten und Einschränkungen unterworfen sein und haben in Ungarn ein Anrecht auf gleiche Behandlung wie der innerungarische Verkehr in Bezug auf Gebühren und Erleichterungen, ebenso wie in jeder ande­ren Hinsicht. Die Durchfuhrgüter sind von allen Zoll- oder ähnlichen Abgaben " befreit. Alle den Durchfuhrtransport belastenden Gebühren oder Abga­ben müssen den Verkehrsbedingungen entsprechend massig berechnet werden. Weder mittelbar noch unmittelbar darf die Belastung, Er­leichterung oder Einschränkung von der Eigenschaft des Eigen­tümers oder der Staatszugehörigkeit des Schiffes oder der anderen Transportmittel, die auf irgendeinem Teile des gesamten Transport­weges benutzt werden oder benutzt werden sollen, abhängig gemacht werden. Artikel 270. Ungarn verzichtet darauf, unmittelbar oder mittelbar eine unter­schiedliche Behandlung oder eine Bevorzugung einlreten zu lassen, bezüglich der Zölle, Abgaben und Verbote für die Einfuhr in sein Gebiet oder die Ausfuhr aus seinem Gebiet, und vorbehaltlich der besonderen Bestimmungen des vorliegenden Vertrages bezüglich der Bedingungen und Preise des Transportes von Gütern oder Personen, welche nach seinem Gebiet bestimmt sind oder aus diesem kommen, sei dies nun an der Ein- oder Ausgangsgrenze oder auf Grund der Beschaffenheit des Eigentums oder der F’lagge der verwendeten Transportmittel (einschliesslich Lufttransporte), sei es wegen des ur­sprünglichen oder unmittelbaren Herkunftsortes des Schiffes oder sonstigen Fahrzeuges, des Eisenbahnwagens, des Luftfahrzeuges oder anderen Transportmittels, seines endgültigen oder Zwischenbestim­mungsortes, des eingeschlagenen Transportweges oder der Umladungs­plätze, sei es auch, dass der Hafen, durch dessen Vermittlung die Güter eingeführt oder ausgeführt werden, ein ungarischer oder ir­gendein fremder Hafen ist, sei es auch deshalb, weil die Waren zu Lande oder auf dem Luftwege eingcfülirt oder ausgeführt werden. Artikel 271. Insebesondere soll der Transport leicht verderblicher Waren rasch und regelmässig vor sich gehen ; die Zollformalitäten sollen so schnell abgewickelt werden, dass die unmittelbare Weiterführung dieser Gütertransporte mit den Anschlusszügen ermöglicht wird. Artikel 118. Einfuhr von Waffen, Munition und Kriegsmaterial irgendwelcher Art nach Ungarn ist streng verboten. Das gleiche gilt für die Her­stellung und die Ausfuhr nach fremden Ländern von Waffen, Muni­tion und Kriegsmaterial irgendwelcher Art. Artikel 119. Da der Gebrauch von Flammenwerfern, Stickgasen, giftigen oder anderen Gasen oder ähnlichen Flüssigkeiten, Stoffen oder Vorrich­tungen verboten ist, wird ihre Herstellung in Ungarn und ihre Ein­fuhr streng untersagt. Dasselbe gilt für Materialien, die besonders für die Herstellung, Lagerung und Gebrauch der genannten Produkte oder Vorrichtungen bestimmt sind. Die Herstellung und Einfuhr nach Ungarn von Panzerwagen, Tanks und allen ähnlichen Konstruktionen, die für kriegerische Zwecke verwendbar sind, ist ebenfalls verboten. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom