Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések
4 télbehelyezése vagy átutalása ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a kiszállító (letétbehelyező, átutaló) fél: a) az értékpapír ellenértékének 50%-át külföldi pénznemben a Magyar Nemzeti Banknál magyar koronaellen- érték ellenében azonnal beszolgáltatja, vagy b) a Magyar Nemzeti Bankkal szemben Írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapír ellenértékének 50%-át külföldi pénznemben bevételezés után azonnal, legkésőbbem azonban a kötelezettség vállalásától számított 30 napon belül magyar koronaellenérték ellenében a Magyar Nemzeti Banknak beszolgáltatja, vagy c) a Magyar Nemzeti Bankkal szemben kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapír teljes ellenértéke külföldön lakó külföldi személy magyar korona követeléséből egyenlittetik ki és ennek megtörténtét azonnal vagy a kötelezettség vállalásától számítolt 30 napon belül igazolja. A fél részéről a fentiek szerinit vállalt kötelezettség biztosítására a Magyar Nemzeti Bank a féltől biztosítékot kívánhat és kötbért köthet ki. Az egyéb kivitelből eredő külföldi fizetőeszközöket (exportvalutát) beszolgáltatni nem kell. Ez a rendelkezés azonban az arany- és ezüstkivitellel kapcsolatos, a 4492/1922. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelettel szabályozott exportvatuta-beszolgáltatási köteldzeltséget nem érinti. A 6700/1922. M. E. számú minisztériumi rendelet alapján vállalt exportvaluta-beszolgáltatási kötelezettségek a vállalt feltételek mellett továbbra is fennállónak és a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni teljesitendők. Olyan külföldi állampolgárok (cégek), akiknek lakóhelye (székhelye) vagy állandó tarlózkodőhelye külföldön van, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével keletkezett vagy az eddigi rendelkezések értelmében fennálló korona- és egyéb követeléseik, úgyszintén ily értékletéteik felett szabadon rendelkezhetnek. Külföldi cégeknek Magyarországon levő telepei (fiókjai) a jelem rendelet szempontjából belföldi cégekkel egy tekintet alá esnek. A jelen rendelet előző szakaszaiban foglalt tilalmak és korlátozások a Magyar Nemzeti Bankra nem terjednek ki. A Magyar Nemzeti Bank a jelen rendelet előző szakaszaiban foglalt tilalmak és korlátozások alól, az e rendeletben kifejezetten említett esetekben általa adható engedélyeken kívül is, esetről-eselre felmentést adhat, továbbá e tilalmakat és korlátozásokat általános érvénnyel határozott vagy határozatlan időtartamra enyhítheti vagy felfüggesztheti. A Magyar Nemzeti Bank ilyen általános érvényű rendelkezéseit, valamint a részéről a jelen rendelet értelmében kibocsátott egyéb oly szabályokat, amelyek harmadik személyek jogait is érintik, a Budapesti Közlönyben közzéteszi és amennyiben e tekintetben későbbi időpontot nem állapit meg, e rendelkezések harmadik személyekkel szemben a közzétételt követő napon válnak hatályossá. További intézkedésig a külföldi fizetőeszközök (vallu- ták és devizák) tőzsdei forgalma szümetel. Mindazon esetekben!, amikor fennálló jogszabályok vagy ügyletek rendelkezései szerint a budapesti tőzsde deviza- és valutajegyzései irányadók, illetőleg alkalmazandók. a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árjegj^zései alkalmazandók, illetőleg értendők. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árjegyzéseit a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árfolyamjegyzékében közzé kell tenni. Aki a jelen rendeletben foglalt valamely tilalmat vagy korlátozást megszegi vagy kijátssza, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással, valamint 120.900 (egyszázhúszezer) koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás csupán a Magyar Nemzeti Bank indítványára indítható meg s a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az elkobzás tekintetében a Btk. 61. §-a irányadó. A jelen rendelet életbelépésével hatályukat vesztik a in. kir. minisztériumnak a külföldi fizetési eszközökkel való kereskedésről és forgalomról és a külfölddel való forgalom korlátozásáról szóló 6700/1922. M. E. sz. rendeleté, továbbá az ennek részleges módosítása tárgyában kiadott 7800/1923. M. E. sz. minisztériumi rendelet és 3800/1924. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet, valamint a m. kir. pénzügyminiszternek a koronaértékben való közkötelező számítással összefüggő egyes kérdésekről szóló 4255/1922. P. M. számú rendeleté. tenwertes nach dessen Vereinnahmung in einer ausländischen Währung unverzüglich, spätestens aber innerhalb von dreissig Tagen, von der Uebernahme der Verpflichtung gerechnet, gegen den ungarischem Kronenwert der Ungarischen Nationalbank abliefern wird, oder c) gegenüber der Ungarischem Nationalbank die Verpflichtung übernimmt, dass der volle Wert des Wert- papieres aus einer ungarischen Kronenforderung der im Auslande wohnenden Person beglichen wird, und dies nach Erfüllung dieser Verpflichtung unverzüglich oder innerhalb von 30 Tagen, vom Eingehen der Verpflichtung gerechnet, nachweist. Die Ungarische Nationalbank darf sich vom der Partei hinsichtlich der Sicherstellung der obigen Verpflichtung das Hinterlegen einer Kaution oder eines Vadiums ausbedingen. Die aus anderweitigen Exporten herrührenden Zahlungsmittel (Exportvaluta) brauchen nicht abgeliefert zu werden. Durch diese Bestimmung wird aber die durch die finanzministerielle Verordnung 4492/1922 P. M. geregelte Abgabepflicht der aus der Gold- und Silberausfuhr stammenden Exportvaluta nicht berührt. Die auf Grund der Ministerialverordnung 6700/1922 M. E. eingegangenen Ablieferungsverpflichtuntgen von Ex- portvaluten bleiben unter Aufrechterhaltung der übernommenen Verpflichtungen auch weiterhin bestehen und sind gegenüber der Ungarischen Nationalbank zu erfüllen. Ausländische Staatsbürger (Firmen), deren Wohnort (Sitz) oder ständiger Aufenthaltsort sich im Ausland befindet, dürfen über ihre mit Genehmigung der Ungarischen Nationalbank enstandenen, wie auch über die im Sinne der bisherigen Bestimmungen bestehenden Kronen- imd übrigen Forderungen, wie auch über ihre derartigen Effektendepots frei verfügen. In Ungarn befindliche Niederlassungen (Filialen) ausländischer Firmen sind vom Gesichtspunkt der gegenwärtigen Verordnung den inländischen Firmen gleichgestellt. Die in den vorangehenden Absätzen enthaltenen Verbote und Beschränkungen dieser Verordnung erstrecken sich nicht auf die Ungarische Nationalbank. Die Ungarische Nationalbank kann hinsichtlich der in den vorangehenden Absätzen dieser Verordnung enthaltenen Verbote und Einschränkungen, auch über die in der Verordnung ausdrücklich erwähnten Fälle hinausgehend, von Fall zu Fall Enthebungen gewähren, des weiteren darf sie diese Verbote und Einschränkungen mit allgemeiner Gültigkeit für bestimmte oder unbestimmte Frist mildern oder aufheben. Die Ungarische Nationalbank wird solche allgemein gültige Bestimmungen, wie auch die im Sinne dieser Verordnung zu erlassenden anderweitigen Normen, durch die die Rechte dritter Personen berührt werden, im Budapesti Közlöny veröffentlichen. Soferru sie diesbezüglich keinen späteren Termin festsetzt, erwachsen ihre diesfälligen Bestimmungen gegenüber dritten Personen an dem der Veröffentlichung folgenden Tage in Kraft. Bis zur weiteten Verfügung ruht der Börsenverkehr in ausländischen Zahlungsmitteln! (Valuten und Devisen). In den Fällen, in denen laut Bestimmungen rechtsgültiger Gesetze oder Geschäfte die Devisen- und Valutennotierungen der Budapester Börse massgebend, bezw. anzuwenden sind, sind die amtlichem Kursnotierungen der Ungarischen Nationalbank anzuwenden, bezw. zu verstehen. Die amtlichen Kursnotierungen der Ungarischen Na- lionalbank sind im amtlichen Kursblatte der Budapester Waren- und Effektenbörse zu veröffentlichen!. Wer ein durch diese Verordnung erlassenes Verbot oder eine Einschränkung Übertritt oder himtergeht, macht sich — sofern seine Tat nicht einer schwereren Strafbestimmung unterliegt — einer Uebertretunig schuldig und ist mit einer Freiheitsstrafe bis zu 15 Tagen und einer Geldstrafe bis 120.000 Kronen zu bestrafen. Wegen eimer solchen Ueberfrelung kann das Verfahren nur auf Antrag der Uni- garischen Nationalbank eingeleitet werden und gehört in den Wirkungskreis des kön. Bezirksgerichtes. Hinsichtlich der Konfiszierung ist § 61 des St.-G.-B. massgebend. Mi t dem insleben treten dieser Verordnung verlieren die Verordnung des kön. untg. Ministeriums 6700/1922 M, E. über den Handel und Verkehr mit ausländischen Zahlungsmitteln und über die Einschränkung des Verkehrs mit dem Auslande, wie auch die die erwähnte Verordnung abändernde Ministerialverordnung 7800/1923 M. E. und die finanzministerielle Verordnung 3800/1924 P. M., ferner die von der obligatorischem Rechnung in Kronenwert handelnde Verordnung 4255/1922 P. M. ihre Wirksamkeit.
