Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések

22

zöltetett, magának a jegyintézetnek dijak és egyéb költségek cimén felmerülő kiadásai is megtérítendők.

8. Ila szabott ár megjelölésével adott eladási megbízás 14 nap alatt nem teljesíthető, a letett értékpapírok költségmentesen visszaszolgáltatnak. Ha az ujabbi eladási megbízások sem teljesíthetők a megjelölt szabott ár alapján, vagy ha a letett értékpapírok a megbízási határidő letelte után nem vétetnek át, a jegyintézet jogosítva van arra, hogy az első 14 napi határidő leteltétől az értékpapírok átvételéig terjedő időre, azonban legalább egy hónapra, a letétekért járó őrzési dijat felszámítsa.

9. Értékpapírok vételéről vagy eladásáról az illető jegyintézet a feleknek részletes elszámolást szolgáltat.

14. Arany- és érem-, valamint külföldi jegyekre vonatkozó üzletek

1. A m. kir. állami jegyintézet főintézete arany rudakat bankjegyek ellenében vált be.

2. Valamennyi jegyintézet arra is föl van hatalmazva, hogy aranyérméket, még pedig : aranyokat, magyar és osztrák 8 vagy 4 forintosokat, 20 és 10 frankosokat (francia, belga olasz, svájci és görög veretüeket), továbbá 20 és 10 márkásokat, egész és fél sovereigneket. végül német birodalmi márkajegyeket megállapítandó árfolyam szerint haladéktalanul (prompt) megvegyen és készletének mérvéhez képest eladjon.

3. Valamennyi jegyintézet a 2. pontban fel nem sorolt arany- és ezüst- és külf'öldi pénzjegyek bizományi vételére és eladására is megbízásokat fogad el.

4. Érmék és pénzjegyek mindig a megbízó költségén és veszélyére teljes értékbevallással (pénzjegyek esetleg ajánlva és biztosítva) küldetnek el.

5. Érmék és jegyek bizományi vétele és eladásáért a vételi, illetőleg eladási összeg után '/s% díj jár.

Egyebekben érmék és jegyek bizományi vételére és eladására vonatkozó megbízások teljesítésénél az értékpapírok bizományi vételére és eladására nézve fennálló többi határozmányok alkalmazandók.

15. Vám-aranyutalványok

1. A jegyintézetek fül vannak jogosítva arra, hogy koronaértékbeli aranyérmékre, tényleges német birodalmi márkára vagy tényleges frankértékre szóló, látra fizetendő vám-aranyutalványokat 10-zel osztható összegekben és pedig a m. kir. központi állampénztár rendeletére állítsanak ki.

2. A 2000 koronánál, 2000 márkánál vagy 2000 franknál nem nagyobb összegekre szóló vám-aranyutalványok bármely tetszésszerinti vámhivatalnál (vámhely) vámfizetésekre úgy mint készpénz használhatók.

Nagyobb összegekre szóló vám-aranyutalványokat meghatározott vámhivatalra kell kiállítani és csakis annál lehet fizetésre használni.

3. A vám- és aranyutalványok bélyeg-, illeték- és díjmentesek és amennyiben 2000 koronánál, 2000 márkánál vagy 2000 franknál nagyobb összegre szólnak, a vámhivatal részéről eszközlendő vizsgálatnak vannak alávetve.

4. Az utalvány vevője befizetési jegyet állít ki, az érték, az ösz- szeg s 2000 koronánál, márkánál vagy franknál nagyobb utalványoknál még a fizetési hely pontos megjelölésével, és ha frankra vagy márkára szóló utalványok állitandók ki, egyúttal arra nézve is nyilatkozni tartozik, vájjon a vám-aranyutalvány összegét valóságos aranyban akarja-e lefizetni, vagy megállapítandó árfolyamon megvenni ?

Ha vám-aranyutalványok valóságos arany lefizetése ellenében váltatnak, csakis teljes súlyú érmék fogadtatnak el. Nem teljes súlyú daiabok csak a sulyhiány teljes megtérítése ellenében fogadtatnak el.

5. A jegyintézetek koronaértékbeli, továbbá teljes súlyú német birodalmi és frankértékü aranyérméket más jegyintézeteknél kiállítandó vám-aranyutalványokra is egyszerű elismervény ellenében mindenkitől elfogadnak. Ez esetben a lefizető fél köteles az illető fizetési jegyen a lefizetett arany összegén és nemén kívül még azt is pontosan megjelölni, mely jegyintézetnél és kinek számlájára állíttassanak ki e vám-utalványok.

Részösszegeket későbbi igénybevétel céljából nem lehet otthagyni.

6. Vám-aranyutalványok visszaváltása csak kivételesen engedélyeztetik, amidőn is valóságos arany befizetése ellenében váltott vám- aranyutalványok ugyanabban az értékben váltatnak vissza ; árfolyam szerint vásárolt vám-aranyutalványok visszaváltása ellenben újabb árfolyammeghatározással jár.

16. Betéti Uzle*

Általános határozatok

A jegyintézet budapesti főintézete az alapszabályszerü és a főtanács áital időnként megállapított határozmányok szerint készpénzt, értékpapírokat és okmányokat őrzés, továbbá értékpapírokat kezelés végett vesz át. Az érdekelt felek kérelmére és az illetékes bíróság engedélyével oly értékpapírok, melyek az általános törvényes határozmányok szerint hatóságoknál vagy bírósági letéthivataloknál lennének leteendők, a biróság által meghatározott óvintézkedések mellett és az ezen üzletágakra nézve a jegyintézet által megállapított föltételek alatt őrzés vagy kezelés végett a jegyintézetnél is e'helyezhetők.

A jegyintézet a nála elhelyezett pénzek és letétek tulajdonosainak nevét senkivel sem közli, a letétek számáról, minőségéről vagy értékéről csak azok tulajdonosainak, illetőleg kellően igazolt meghatalmazottjaiknak ad felvilágosítást. A bíróságok joga, felvilágosítást követelhetni, ezáltal nem érintetik.

Az értékpapir-letét állományának azon változásairól (hetét, kivétel, eladás stb.), mely a főintézet pénztáránál tett intézkedés folytán beállónak, a jegyintézet a tulajdonosokat, illetőleg azoknak kellően igazolt meghatalmazottjait rendszerint levélben értesíti.

Kamatok, illetékek és dijak tarifája

Bankszerü tételek

a) őrzésre

1. Oly letétekért, melyek papirpénzből, bel- és külföldi nyilvános értékpapírokból, továbbá pénztári jegyekből, takarékpénztári és egyéb betéti-könyvekből, valamint utalványokból és bemutatóra szóló letétijegyekből ál’anak : évenként 3!i°loo, azaz 75 fillér 1000 K után.

(Az értékpapírok névértékének megállapítására vonatkozólag lásd e határozmányok 2. pontját.)

2. Pénzbeli követelést igazoló egyéb okiratokból álló letétekért : évenként %°/oo, azaz 50 fillér minden 1000 K után.

3. Tulajdonkénem pénzérték nélküli magánokiratokból álló letétekért egy-egy okmányért az első évre 10 K, minden további évre 5 K.

Az őrzési dij legalább egy évre és legfeljebb 2 évre. de mindig előre fizetendő.

nach festgesetztem Kurs prompt zu kaufen und: nach Massgabe seines Vorrates zu verkaufen.

3. Sämtliche Noteninstitute sind auch berechtigt, zum kommissionsweisen Kauf und Verkauf von in Punkt 2 nicht aufgezählten Gold- u n d Silber- und ausländischen Geldnoten Aufträge an— zunehmen.

4. Münzen und Geldnoten werden immer auf Kosten und Gefahr des Auftraggebers bei vollständiger Wertfatierung (die Geldnoten eventuell rekommandiert und versichert) versendet.

5. Für den kommissionsweisen Kauf und Verkauf von Münzen und Noten ist nach der Kauf-, beziehungsweise der Verkaufssumme eine Gebühr von ll»% zu entrichten.

Im Übrigen sind bei der Ausführung von Aufträgen bezüglich kommissionsweisen Kaufs und Verkaufs die auf den kommissionsweisen Kauf und Verkauf der Wertpapiere bezugnehmenden übrigen Bestimmungen anzuwenden.

15. Zoll-Goldanweisungen

1. Die Noteninstitute sind berechtigt, auf Goldmünzen in Kronen- wiihrung, auf effektive Reichsmark oder effektive Frankwährung lautende, laut Sicht zahlbare Zoll-Goldanweisungen in durch 10 teilbaren Summen, und zwar auf Ordre der Budapester kgl. ung. Zeutral- Staatskasse auszustellen.

2. Die auf nicht grössere, als 2000 Kronen, 2000 Mark oder 2000 Francs lautenden Zoll-Goldanweisungen können bei jedem beliebigen Zollamt (Zollstelle) zu Zollzahlungen gleich dem Bargeld verwendet werden.

Auf grössere Summen lautende Zoll-Goldanweisungen müssen auf ein bestimmtes Zollamt ausgestellt werden und können nur dort zur Zahlung verwendet werden.

3. Die Zoll-Goldanweisungen sind Stempel-, gebühren- und taxfrei und insofern sie auf grössere Summen, als 2000 Mark oder 2000 Francs lauten, sind sie einer durch das Zollamt vorzunehmenden Prüfung unterworfen.

4. Der Käufer der Anweisung stellt einen Auszahlungsschein aus, unter genauer Bezeichnung der Währung, und bei Anweisungen über 2000 Kronen, Mark oder Francs auch der Auszahlungsstelle, und wenn auf Francs oder Mark lautende Anweisungen auszustellen sind, muss der Käufer sich auch darüber äussern, ob er den Betrag der Gold- Zollanweisung in effektivem Gold bezahlen oder zu einem festzusetzenden Kurs kaufen will.

Wenn die Zoll-Goldanweisungen gegen Erlag von effektivem Gold gekauft werden, werden nur Münzen im Vollgewicht angenommen. Nicht vollgewichtige Stücke werden nur gegen Ersatz des Gewichtmankos angenommen.

5. Die Noteninstitute nehmen auch Münzen in Kronenwährung, ferner vollgewichtige Münzen in deutscher Reichsmark- und Francwährung auf durch andere Noteninstitute auszustellende Zoll- Goldanweisungen gegen einfache Bestätigung von jedermann an. In diesem Falle ist der bezahlende Teil verpflichtet, auf dem betreffenden Zahlungsschein, ausser der Summe und der Gattung des gezahlten Goldes auch noch genau zu bezeichnen, bei welchem Noteninstitut und auf wessen Rechnung die Zollanweisungen auszustellen sind.

Teilsummen behufs späterer Inanspruchnahme können nicht dortgelassen werden.

6. Das Zurücklösen von Zoll-Goldanweisungen ist nur ausnahmsweise gestattet, in welchem Falle die gegen Érlag effektiven Goldes gelösten Zoll-Goldanweisungen in derselben Währung zurückgelöst werden ; beim Zurücklösen zum Kurs gekaufter Zoll-Goldamveisungen hingegen ist eine neue Kursfestsetzung erforderlich.

16. Depotgeschäft

Allgemeine Bestimmungen

Die Budapester Hauptanstalt des Noteninstituts übernimmt im Sinne ihrer statutenmässigen und der durch den Generalrat zeitweilig festgesetzten Bestimmungen Bargeld, Wertpapiere und Dokumente behufs Aufbewahrung, ferner Wertpapiere behufs Verwaltung. Uber Ersuchen der interessierten Klienten und mit der Konzession des kompetenten Gerichtes können beim Noteninstitut Wertpapiere, welche im Sinne der allgemeinen Gesetzesbestimmungen bei Behörden oder bei gerichtlichen Depositenämtern zu deponieren wären, unter gerichtlich bestimmten Präventivmass- .lahmen und unter Bedingungen, welche für diese Geschäftszweige durch das Noteninstitut festgesetzt wurden, auch beim Noteninstitut behufs Verwaltung placiert werden.

Das Noteninstitut teilt die Namen der Eigentümer der bei ihm placierten Gelder und Depots niemandem mit und gibt über die Zahl, die Qualität oder den Wert der Depots nur deren Eigentümern, respektive ihren gebührend legitimierten Bevollmächtigten Aufklärung. Das Recht der Gerichte, Aufklärungen zu verlangen, wird da- duich nicht tangiert.

Über jene Veränderungen im Status der Wertpapierdepots (Einlage, Herausnahme, Verkauf etc.), welche zufolge der bei der Kasse des Hauptinstituts getroffenen Verfügungen eintreten, werden die Eigentümer, respektive deren gehörig legitimierten Bevollmächtigten durch das Noteninstitut in der Regel brieflich verständigt.

Zinsen, Gebühren und Taxen

Bankmässige Posten

a) Zur Aufbewahrung

1. Für Depots, die aus Papiergeld, in- und ausländischen öffentlichen Wertpapieren, ferner aus Kassenscheinen, Sparkassen- und sonstigen Ein.agebüchern, sowie aus Anweisungen und auf Vorweiser lautenden Depositenscheinen bestehen : jährlich iU°loo, das sind 75 Heller nach je 1000 K.

(In Bezug auf die Festsetzung des Nominalwertes der Wertpapiere siehe Punkt 2 dieser Bestimmungen.)

2. Für sonstige, aus Geldforderungen bestätigenden Dokumenten bestehende Depots : jährlich %0/oo, das sind 50 Heller nach je 1000 K.

3. Für Depots, die aus Privatdokumenten ohne eigentlichen Geldwert bestehen : pro Dokument auf das erste Jahr 10, für jedes weitere Jahr 5 Kronen.

Die Aufbewahrungsgebühr ist mindestens für ein Jahr und höchstens für 2 Jahre, jedoch immer im voraus zu bezahlen.

Tei! summen unter 1000 Kronen werden für volle 1000 K, ebenso eine Zeitperiode unter einem Jahr als volles Jahr gezählt.

Manipulationsgebühr für die Ausfolgung von Kupons oder Wertpapieren, oder für Einsichtnahme in das Depot : nach jedem Paket 2 K. (Die Ausfolgung von Kupons oder von Wertpapieren ist bei einer Prolongation des Aufbewahrungstermins unentgeltlich.)