Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)

A. Általános rész - Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések

lö Pénz- és gazdaságpolitikai intézmények és intézkedések Finanz- und wirtschaftspolitische Institutionen und Verfügungen M. kir. állami jegyintézet — Kgl. ung. staatliches Noteninstitut Royal Hungarian Institute for the issue of Currency-Notes. — Office national d'emission du Roydume de Hongrie V., Szabadság tér 8—9 Telefon : 773—56, 161—91, 73—57, 39—64 Képviselőség — Vertretung Az Osztrák-magyar banknak a trianoni és a st.-germaini békeszerződések értelmében történő felszámolása és a bank által kibocsátott jegyeknek ugyancsak a békeszerződések határozatai alapján szükséges kicserélése folytán avégből, hogy a pénzforgalom igényeinek kielégítése fennakadást ne szenvedjen, gondoskodni kellett, hogy egy a célnak megfelelő átmeneti intézmény álljon a közgazdaság ren­delkezésére. Ebből a szükségszerűségből kiindulva hatá­rozta el a törvényhozás az 1921. évi XIV. törvénycikk megalkotása utján Budapest székhellyel, közhivatali jel­leggel a pénzügyminiszter főfelügyelete alatt működő, önálló jogi személyiséggel felruházott magyar királyi állami jegyintézet létesítését. A jegyintézet működését 1921 augusztus 1-én kezdte meg. Célja az idézett törvény szerint : A pénzforgalom fentartása, annak szabályozása, a fizetések kiegyenlítésének megkönnyítése, a mezőgazda- sági, kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégí­tése, az állami fizetési szolgálat ellátása addig is, mig jegybank létesíthető lesz. Mindazok a jogok, melyeket a ke­reskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett keres­őidnek biztosit, az állami jegyintézetet is megilletik. Az llami jegyintézet és fióktelepei bejegyzésének a kereske­delmi cégjegyzékben nincs helye. Az állami jegyintézet a jelzáloghitel kivételével mind­azoknak az ügyleteknek folytatására jogosult, amelyeket az Osztrák-magyar bank alapszabályai szerint folytatott. Ebbéli ténykedésénél az állami jegyintézelre azok a hatá­rozatok, melyek az Osztrák-magyar bank alapszabályainak VIII. címében a bank üzleteire vonatkozó jogok és köte­lességek tekintetében meg voltak állapítva, megfelelően alkalmazandók. Általános határozatok az üzleti forgalomra nézve A m. kir. állami jegyintézetnek a közönséggel való érintkezése a rendes banküzletekben jelenleg a főintézet és iiókintézetek által közvetittetik. Mindenik jegyintézet működése elsősorban saját piacára terjed i, azonkívül a kerületéhez tartozó helyekre is akként, hogy oly zemélyek és cégek is, kik ugyan nem a jegyintézet piacán, de annak erületében laknak, úgy mint a jegyintézet helyén levő cégek, m a - ánál a jegyintézetnél váltókat leszámítolás végett be- ''-s,(;.yujthatnak, kölcsönöket felvehetnek és egyáltalában a jegyintézettel üzleti viszonyba léphetnek. Az üzlet azonban rendszerint közvetlenül s jegyintézet pénztáránál lebonyolítandó. (A jegyintézeti ke­rületek átnézetét a jegyintézetek kívánatra ingyen adják ki.) Valamely jegyintézet beszedési körén (Incasso-Rayon) kívül tele­pedett cégnek a jegyintézet különös esetekben, a visszavonás fcnlartá- sával megengedi, hogy a kerület jegyintézeténél levelezés u t - ., á n nyújthasson be váltókat leszámítolás, továbbá értékpapírokat kölcsönnyújtás végett, melyekért azután az érték a benyújtónak a jegyintézet által szintén levelezés, esetleg a postatakarékpénztár utján küldetik meg, vagy a giro-számla javára iratik. Levelezés utján azon­ban csak oly cégtől fogadtatnak el benyújtások, melynek ezen ked­vezmény kifejezetten engedélyeztetett ; más oldalról származó levélbeli benyújtások visszaadatnak. A levelezési benyújtás megengedése iránti megkeresés Írásban az illető jegyintézethez címezendő. 'T Valamennyi többi üzletágban a jegyintézelek levélbeli megbízáso­kat mindenkitől elfogadnak. A letéti üzletben is bárki, tekintet nélkül lakhelyére, a jegyintézet budapesti főintézetének letéti osztályával levelezési összeköttetésbe "léphet. A levelezési utón lebonyolítandó üzletekkel járó postaküldemények mindenkor az illető üzletfél költségére és veszélyére adatnak postára. Valamennyi jegyintézet fel van jogosítva : a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszámítolni ; b) váltókat és értékpapírokat beszedés végett, továbbá c) még el nem fogadott váltókat csakis az elfogadvány beszerzése égett, nemkülönben d) giro-betéteket átvenni és ezek alapján kifizetéseket teljesíteni ; e) más bankintézetekre utalványokat kiállítani ; f) kézizálogra kölcsönt nyújtani ; >/) lejárt szelvényekért a kifizetést teljesiteni ; h) értékpapírok szelvényiveit beszerezni ; i) megbízásokat az átvételi jog gyakorlására és értékpapírokra teljesítendő befizetésekre,' továbbá bélyegzésekre, valamint konver­tálandó kötvények stb. kicserélésére elfogadni ; k) megbízásokat értékpapírok és ércpénzek bizományi vételére és eladására elvállalni : l) külföldi piacokra szóló vá'tókat és csekkeket venni és külföldi csekkeket (a főintézet külföldi váltókat is) eladni, csekkeket és utal­ványokat bizományilag beszerezni ; m) letéteket a budapesti főintézethez való elküldés végett átvenni ; n) az árszabásban foglalt külföldi és kereskedelmi aranyérmeket "fijitározott árban vásárolni ; Infolge der im Sinne des Trianonéi’ u. des St. Germainer Friedensvertrages zu erfolgenden Liquidation der Öster­reichisch-Ungarischen Bank, sowie des ebenfalls auf Grund der Bestimmungen der Friedensverträge notwendig gewor­denen Austausches der von der Bank herausgegebenen Noten musste, damit die Befriedigung der Ansprüche des Geldverkehrs keine Stockung erleide, dafür gesorgt wer­den, dass ein diesem Zwecke entsprechendes Übergangs­institut der Volkswirschaft zur Verfügung stehe. Von dieser Notwendigkeit ausgehend, hat die Gesetzgebung im Wege der Erbringung des Gesetz-Artikels XIV : 1921 die Errichtung des mit Budapester Amtssitz, öffentlichem Amts­charakter und mit der Vollmacht einer selbständigen Rechtsperson ausgestatteten, unter der Oberaufsicht dies Finanzministers tätigen kön. ung. Staats-Noteninstitutes be­schlossen. Das Noteninstitut hat am 1. August 1921 mit seiner Tätigkeit begonnen. Gesetzmässiger Zweck des Instituts ist : die Aufrechterhaltung des Geldverkehrs, dessen Regelung, die Erleichterung der Zahlungsbegleichung, die Befriedi­gung der landwirtschaftlichen, kommerziellen, der gross­industriellen und kleingewerblichen Kreditansprüche, die Verseilung des staatlichen Zahlungsdienstes solange, bis die Errichtung der Notenbank möglich sein wird. Alle jene Rechte, die das Handelsrecht oder ein anderes Rechtsstatut dem protokollierten Kaufmann sichert, gebührt auch dem staatlichen Noteninstitut. Die Eintragung des Noteninsti­tuts und seiner Filialgeschäftsstellen in das Handels-Fir­menregister hat nicht zu geschehen. Das staatliche Noteninstitut ist, mit Ausnahme des Hypothekarkredits, zur Führung aller Geschäfte berechtigt, welche die* öst.-ung. Bank in Gemässheit der Statuten führte. Allgemeine Bestimmungen betreffs des Geschäftsverkehrs Der Verkehr des kön. ung. staatlichen Noteninstituts mit dem Publikum in den regelmässigen Bankgeschäften wird gegenwärtig durch das Institut und die Filialinstitute vermittelt. Sämtliche Noteninstitute sind berechtigt : a) Wechsel, Wertpapiere und Kupons zu eskomplieren. b) Wechsel und Wertpapiere behufs Inkasso, ferner c) noch nicht akzeptierte Wechsel, bloss zum Zwecke der Be­schaffung des Akzeptes, ebenso d) Giro-Einlagen zu übernehmen und auf deren Grundlage Aus­zahlungen zu leisten ; e) auf andere Bankinstitute Anweisungen auszustellen ; f) auf Pfänder Kredit zu geben ; p) für abgelaufene Kupons Auszahlungen zu leisten ; h) Wertpapierkupons zu beschaffen ; i) Aufträge zur Ausübung des Ubernahmsrechtes und zu Ein­zahlungen auf Wertpapiere, ferner zu Stempelungen, sowie zum Umtausch von konvertierbaren Obligationen anzunehmen. kJ Aufträge zum Kommissionskauf und Verkauf von Metallgeld zu übernehmen ; l) auf fremde Märkte lautende Wechsel und Schecks zu kaufen und ausländische Schecks (das Hauptinstitut auch ausländische Wechsel) zu verkaufen, Schecks und Anweisungen im Kommissions­wege zu beschaffen ; m) Depots behufs Absendung an das Budapester Hauptinstitut zu übernehmen ; n) die im Preistarif enthaltenen ausländischen und kommer­ziellen Goldmünzen zum festgesetzten Preis zu kaufen ; o) Goldmünzen und deutsche Markscheine sofort zu kaufen und zu verkaufen ; p) Zoll-Goldanweisungen auszustellen. Das Budapester Hauptinstitut ist noch berechtigt : q) Depots behufs Aufbewahrung, sowie Depots behufs Verwal­tung und das Budapester Hauptinstitut: r) auf ausländische Plätze lautende Wechsel zu kaufen und zu verkaufen — Devisengeschäft ; s) Goldbarren (auch Goldsand und Goldstaub), ferner im Preis­tarif nicht enthaltene Goldmünzen e.nzuwechseln ; endlich sind das Hauptinstitut und die dazu bestimmten Filial- anstalten ermächtigt : t) die Lagerhaus-Pfandscheine (Warrants) zu eskomptieren. Geschäftliche Bestimmungen 1. Wechseleskompte-Geschiift Jede im Rayon eines Noteninstituts oder einer Nebenstelle eta­blierte Firma oder Person kann bei diesen Wechsel zum Eskompte einreichen. Prinzipieller Beschluss ist, dass jeder Wechseleinreicher bei dem betref­fenden Noteninstitut sein Girokonto habe. Den­jenigen, die dort einen Kredit noch nicht in Anspruch genommen

Next

/
Oldalképek
Tartalom