Czégek kézikönyve Budapest, 1887)

Előszó

e) az igazgatóság tagjainak és a czégjegyzésre jogosult tagok névsora; f) a czégjegyzés módja. 2. Egyéni és társas czégéknél : a) a czég szószerinti szövege, a főtelep és az esetleg létező fióktelep helye; b) a czégbirtokos megnevezése és az üzlet minősége ; c) a betéti és közkereseti társaságoknál különös figyelem fordíthatott a czég jogviszonyaira és a czégvezető pontos feltüntetésére, d) előforduló eseteknél a procurista megnevezése és a czégjegyzési jogosult­ságának módozatai; e) az 1881. évi XYIÍ. t.-cz. hatályba lépte előtt bejegyzett s mainapig érvény­ben álló női hozományok és hitbérek feltüntetése. Minden czég illetékességi helyén (t. i. hol üzletét folytatja) van feltüntetve. A helységek könnyebb kezelés szempontjából az 1882-ik évben kiadott hiva­talos helységnévtár szerinti sorrendbe vannak rendezve, s egyidejűleg a helység­neve alatt az illető törvényszék is feltüntetve. És hogy bármiképen keletkezhető zavaroknak biztosan eleje vétessék, az összes bejegyzett czégek betűsoros sorrendbe vannak rendezve. Számtalanszor előfordul, hogy a «czégek szószerinti szövege» csak németül lett bejegyezve, — ily esetekben a betűsoros sorrend megtartása végett a családi nevet kellett előre tenni, s ilyenkor a családi név után vessző van alkalmazva, annak értelmezésére, hogy a czég a német szövegű bejegyzést használja. Budapest, 1887. év január hó 7-én. Battonya i Ödön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom