A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január (Budapest)

Magyarázat

Vili

uzeneses koz went a *333-888

Ha a hívott központ 7—21 óláig 30 másodperc 21—7 óráig pedig 2 perc alatt nem tudja a kért állomást felcsengetni ezt a körülményt „nem jelentkezik“ szavakkal a hívónak bemondja. Ebben az esetben a hallgatót helyére kell visszahelyezni.

6. A beszélgetés befejeztél — he'yretéve a hallgató- kagylót vagy kézi beszélőt — mind a hívó, mind a hívott előfizető rövid csengetés áFa» jelzi.

7. Névvel való hívásra értelemszerűleg az a) 3. pontban foglalt előírás érvényes.

D) A „CB. I-es kapcsoló“ és a „Soros berendezés“ kezelési utasítása.

a) CB. I-es kapcsoló kezelési utasítása.

A CB. I-es kapcsoló 1 állomás és 1 mellékállomás kapcsolására szolgál. A kapcsolón három állású kulcs és jelzőgoinb van félszerelve. Egyes kapcsolókon Tűig lát jelző és visszahívó gomb is van.

A háromállású kulcs közép állásánál a bejövő hívás az állomásra érkezik. Ha azonban a hívó a mellék- állomással óhajt beszélni, úgy az állomás j^Izr'gomb megnyomásával csengetést ad és a háromállású ku’cs- esal a mellékállomást kapcsolja, Ha viszont az állomásnak szóló hívás a mellékállomásra fut be, úgy az csenget az állomásnak, mely magához kapcsolja a hívó fővonalat.

A kulcs harmadik állásában a főállomás és a mellékállomás egymás között beszélhet.

A CB. I-es kapcsoló az aih utás vagy mellékállomásáról történt fővonali hívás esetén a fővonalat csak akkor lehet átadni, ha az átvevő akár az állomás, akár mellékállomás a kézi beszélőjét már leemelte.

b) A soros berendezés kezelési utasítása.

A soros berendezések háromfi’ék 1/1 piros és 2 fekete gombos, 2/2 piros és 6 fekete gombos és 3/4 piros és 12 fekete gombos készülékkel bíró berendezések. A piros gombokhoz a fővonalak tartoznak, a fekete gombokkal a mellékállomások hívhatók, A fővonali gombokhoz látjelzők is tartoznak.

A bejövő hívások az első készülékhez futnak be, ahol a jelentkező szekrény is fel van szerelve. Az 1 fővonallal bíró berendezésnél a bejövő hívást-a bármely készüléknél felszerelhető csengő jelzi, míg a kettő és négy fővonallalbíró berendezésnél a jelentkező szek- | lényen Iéfó jelzőtábla mutatják a hívó fővonalat. 1 Az éjjeli átkapcsoló segítségévei a fővonalak bármely | készülékre átkapcsolhatok, ha a készüléknél jelző- j csengő van felszerelve,

A bejövő hívás a m cl 1 ék ál 1 o m á s ne k fekete gombok segítségével történő meghívása után, bármely készüléknek átadható. A fővonal foglaltságát lát jelző jelzi.

Fővonalba való belépés a pirosgomb lenyomásával történik.

Fővonali beszélgetés közben a mellékállomás fekete-gombjának lenyomása után, bármely mellékállomással lehet beszélni, anélkül, hogy a fővonali kapcsolat hontodna. A mellékállomási beszélgetés után a félállásban lévő piros gomb lenyomásával a fővonali kapcsolat ismét helyreáll.

MAGYARÁZAT.

(A névsor szövegében levő jelzésekhez és rövidítésekhez.)

1. A # jellel megjelölt kapcsolási számok, egy alközpontba kapcsolt sorozatos számú fővonalak egyikét jelentik. A #-ga! jelölt szám felhívása esetében a központ a lővonalak közti! a szabad számok egyikét kapcsolja.

2. A O jellel megjelölt előfizetői állomások a névsorban más címen is fel vannak véve.

3. Társelőfizetők közül mind az eredeti helyen, mind az esetle rés címfelvételnél rendszerint csak az első helyen tevő előfizető nevét tünteti fel a névsor teljes címmel, a többi társelőíizető nevét csak zárójelben és röviden jelzi.

4 Ha egy előíizetőnek több távbeszélő-állomása van, azok egy vastag betűs eim alatt szerepelnek és közös felszerelési hely esetében a lakáscím is csak egyszer fordul elő

5. Az egyes távbeszélő állomások elhelyezésének esetleges közelebbi megjelölése (aieíml, pl. főnök, iroda, raktár stb. csak akkor van főlthntetve, ha az a címben feltüntetett helytől eltérő más helyen van felszerelve. Amelyik alcímnél az állomás felszerelési helye hiányzik, arra nézve a közvotlöniil felette levő lakásadat érvényes.

Rövidítések.

áll. =

állami

int.

ált. általános

képv.

b. t. s=

betéti társaság

kér.

lipésí sz. föv. =

Budapest székesfőváros

keresk.

bízom. =

hizoinan yos

k. tf. t.

eégtul. =

cégtulajdonos(a)

oégv. =

cégvezetőbe)

kiin.

e<(re!. =

egyetemi

kórh.

éksz. és =

ékszerész és

közp.

e.ektrotechn. =

elektrotechnikai

krt

ércönt. =

ércön tődé

különl.

r. a. =

felszámolás alatt

in, kír.

fels er. =

feliigy. = fénykép. =

felszerelést

fetügyelő(ség)

már.

fényképészeti

m. tanár

férj. =

férjezett

m. sz.

föiisztv. =

főtisztviselőtje1

mn.

fötítk =

főtitkár(a)

tottsz.

föv. =

fővárosi

nyilv.

gazd. =

gazdasági

ny.

hat. eng. =

hatóságilag engedélyeoki.

zett

őrs/..

h. szab. Ugyv. =

hites szabadalmi ügyországgytll.

vivő

képvi

hív. =

hí vatnl(os)(i)

oszt.

honv =

honvédelmi

r.

1«. =

igazgatóiság!

rk

= intézetül

r.-t.

= képviselő, képviselet

rakt.

= kerületi

rkp.

== kereskedőielmij

száll, és elvára

= korlátolt felelősségű

szállitm.

tá’snság

szám V.

=1 klinikai

sz. föv.

= kórnázi

szerk. és

= központi

klacióhiv.

= körút

— különlegességiek»

szóig.

= magyar királyi

sző V.

= magyar királyi állam

takptári

vasutak

tan.

=s magántanár

tengerhaj.

= mint szövetkezet

tisziv.

= miniszteri

törvsz.

=s műszaki

tol.

— nyilvános

u.

— nyugalmazott

ndv.

= okleveles

Ugynöks.

= országos

Ugyv.

Uzl.

= országgyűlési képviselő

'egv.

= osztály

v. k.

.= rendes

vili. váll

= rendkívüli

= részvénytársaság

= raktára"

= rak pari

.= szállítási és elvámoSá* = szállítmányozási = számvevőségi = székesfővárosi

= szerkesztőség és kiadóhivatal szolgálati = szövetkezeti

— takarékpénztári = tanácsos

= tengerhajózást = tisztviselőbe)

= törvényszéki

— tulajdonos(a) ss utca

= udvari = ügynökség

— ügyvezető == üzlete

= vegyészeti = vezérkari = villamossági vállalat

PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÍO BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 10. FELELŐS- GYŐRY ALADÁR IOAZGATÓ.