A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1939. május (Budapest)

A budapesti egységes hálózatban lévő távbeszélő használatára vonatkozó szabályok

x Az istentiszteletek idejét megtudhatja a 140*140 számon. kés távbeszélő központnak hogy a névsort annak meg­felelően ki lehessen javítani. Az előfizetők minden állomásuk (fővonaluk) után 1—1 névsort kapnak díjmentesen, ha az előző kiadású névsort és a névsor kiosztásához szolgáló „Értesítésit beszolgáltatják. Mellékállomás után díjtalan névsor nem jár. Bejegyzett cég neve csak a bemutatott hiteles cég­jegyzési kivonatban szereplő cégszöveggel vétetik fel a névsorba. Teljes nevet nem tartalmazó vagy az üzlettulajdo­nos nevétől eltérő be nem jegyzett céget a névsorba csak helyhatósági bizonyítvány alapján lehet felvenni. Ilyenkor a névsorba felvett elnevezés előtt vagy után a helyhatósági bizonyítvánnyal igazolt előfizető teljes nevét is fel kell tüntetni. A távbeszélő-hálózat előfizetőinek névsorába min­den előfizető címe díjmentesen csak egyszer vehető fel legfeljebb 3 nyomtatott sorig; ezenfelül minden meg­kezdett sorért 3 pengő sortöbbleti díjat kell fizetni. Az az előfizető, aki állomását egynél több elneve­zéssel kívánja a névsorba felvétetni, minden egyes fel­vételért a mindenkori díjszabás szerinti díjat fizeti (most 3 nyomtatott sorig 10 pengőt) minden alkalom­mal. valahányszor a névsor kiadásra kerül. Ha az előfizető kívánja, állomását nem veszik fel a névsorba. (Titkos állomás.) A betűrendes névsorba felvenni kívánt címszövegek összeállítására a távbeszélő névsor-szerkesztés *146—500 VIII., Mária Terézia-tér 17/18. sz. készséggel ad fel­világosítást. 9. Átírás. Átírás. Távbeszélő-állomás csak a helyi hálózat ke­retén belül és a Távbeszélő Díjszabásban megállapított díjak mellett csak állami és más közhatóságok (hiva­talok), azok közegei közt, továbbá házastársak fel-, le­menő ágbeli rokonok és testvérek közt, továbbá a hi­telesen igazolt közvetlen jogutódlási viszonyban levők között írható át. Át lehet írni az állomást akkor is, ha az előfizető az állomását befogadó helyiségből el­költözik, azt tovább megtartani nem kívánja s az állo­más készüléke még a helyén van, az előfizető és a köz­vetlenül utána beköltöző természetes vagy jogi sze­mély részére, de csak abban az esetben, ha az állo­mást díjhátralék nem terheli, vagy ha az átvevő az útadó esetleges tartozását magára vállalja vagy kifi­zeti. Az átírást az átvevőnek az átadóval együttesen, írásban az illetékes távbeszélő központtól kell kérni. 10. Távbeszélő-állomások áthelyezése. Az előfizető állomásának az egységes távbeszélő hálózat területén belül fekvő más helyiségbe való át­helyezését kérheti. Az erre vonatkozó kívánságot a költözködési ne­gyed idejében 6 héttel, egyébként legalább 14 nappal korábban kell bejelenteni annak a központnak, ahova állomása kapcsolva van. Más távbeszélő hálózat területére költözés esetén az előfizető távbeszélő állomásának az új lakóhelyén mérsékelt belépési díj ellenében való bekapcsolását is kérheti. A kérelmet írásban az új állomáshelyre illetékes postaigazgatósághoz, illetve a budapesti egységes táv­beszélő hálózat területére költözés esetén a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságához lehetőleg még a régi állomás leszerelése előtt, vagy közvetlenül a le­szerelés után kell benyújtani. 11. Előfizető állomások használata és használatra másoknak való átengedése. A budapesti és a budapesti hálózathoz tartozó környékbeli távbeszélőközpontok éjjel-nappal folytonosan tizemben vannak, s így e központok állomásairól bár­mikor lehet beszólni. Az előfizető a távbeszélőt a „Távbeszólőüzleti Sza­bályzatiban és a „Távbeszélő Díjszabásiban megálla­pított korlátozásokkal használhatja. Használatra való átengedés. Közérdekű beszélgeté­sekre minden előfizető díjmentesen köteles távbeszélő­jét átengedni (balosét, vagy egyéb sürgős orvosi be­avatkozást igénylő kóreset. közveszély, elemi csapás és állambiztonság érdekében híradás és első segélykérés céljából). A nyilvános távbeszélő-állomások használatát az előfizető bárkinek köteles megengedni, de azok hasz­nálatáért a nyilvános távbeszélőállomásokra megálla­pított díjszabásszerű díjaknál magasabb díjat nem szedhet. A hívó, ha a felhívott állomásról bárki jelentke­zett, minden egyes hívásért — tehát téves hívás eseté­ben is — köteles a szabályszerű beszélgetési díjat meg­fizetni. A posta és azok közt, akiknek az előfizető távbeszé­lőjét használatra átengedi, nem keletkezik semmiféle jogviszony; minden kérdésben, amely a távbeszélő igénybevételéből származólag felmerül, a postával szemben kizárólag az előfizető felelős. Ha azonban az előfizető állomása tartósan idegen használatba kerül, a díjakért az előfizető, valamint a berendezés haszná­lója egyetemlegesen felelős. 12. Távolsági beszélgetésekre vonatkozó tudnivalók. Bejelentés és a díjszabás alkalmazása. Aki a távolsági forgalomban akar beszélni, a *01 hívószámot hívja és a „bejelentő“ szavakkal jelent­kező kezelőnek mondja be a szükséges adatokat. Ezek: a) a hívó állomás kapcsolási száma (a környékbeli központok előfizetőinél ezenkívül a hívó központ neve); b) a hívott állomás központjának neve és a hívott állomás kapcsolási száma; c) a kért beszélgetés osz­tálya (állami, szolgálati, közérdekű, hírlap, magán, azonnali, igen sürgős, sürgős, közönséges). A hívó ezenkívül belföldi forgalomban beszélgetésének idő­tartamát is bejelentheti, ha nem akarja, hogy a köz­pont az egyes három percek leteltére figyelmeztesse. Ha a hívó valamely nyilvános állomáson várakozó féllel kíván beszélni, a hívott állomás kapcsolási száma helyett a hívott nevét és azt is be kell mondania, hogy a megjelölt nyilvános állomáson vár, vagy pedig őt oda meg kell hívni. A beszélgetést külön meghívással is be lehet je­lenteni. Ennek az a célja, hogy a hívott előfizetői állomást előre értesítsék, hogy a hívó egy név szerint megnevezett vagy másként megjelölt személlyel vagy pedig egy meghatározott mellékállomással kíván be­szélni. Külön-meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelen­tése esetében a hívó kívánságára a hívó nevét és kap­csolási számát, valamint azt is közük, ha a hívó valamely nyelvet jelöl meg, amelyen beszélgetését a hívott egyén helyett bárkivel folytatni kívánja. A beszélgetést meghívással is he lehet jelenteni. A meghívásnak célja az, hogy ezzel a nem előfizető felet, vagy ugyanazon házban lakó helyettesét beszél­getésre valamely postahivatal nyilvános állomásához hívják. Meghívással kapcsolatos beszélgetés bejelentése esetén a következőket kell közölni: 1. a hívó nevét; 2. a hívott nevét, teljes címét és esetleg ugyanabban a házban (telken) lakó helyettesének nevét és 3. a „küldönc fizetve“ szavakat, ha a hívó szerint a meg­hívott a táviratok ingyenes kézbesítési körzetén kívül lakik. A nyilvános távbeszélő-állomásoknál a beszélge­tési díjat előre, készpénzben kell fizetni. A nyilvános állomás előfizetője a beszélgetés vagy távirat díjszabás- szerű díján felül, a nyilvános állomás használatáért járó helyi beszélgetés díját, jelenleg 20 fillért, szedheti. Előfizetői állomásokról folytatott távolsági beszélgetés után a díjakat a „Távbeszélőüzleti Szabályzatiban megállapított feltételek mellett hitelezik. Az előfizetői állomásról kezdeményezett beszélgetések díjáért az elő­fizető szavatol. A távolsági forgalomban minden beszélgetés díj­köteles. Közveszély, baleset, elemi csapások eseteiben, azonkívül az állam biztonsága érdekében híradás vagy első segélykérés céljából mindenkinek jogában áll bármely távbeszélő-állomást díjmentesen igénybe venni, feltéve, hogy a szükségességet a körülmények iga­zolják. A távolsági forgalomban esti 19 és reggel 8 óra között folytatott beszélgetések díja 40%al kisebb, mint a nap többi részében folytatott beszélgetéseké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom