A budapesti és a környékbeli Magyar Kir. Távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1920. május (Budapest)
A távbeszélő használatára vonatkozó szabályok
VIII egyé». Illetve előfizető értesítését arról hogy bizonyos órában a kijelölt nyilvános állomáson jelen legyen, illetve hogy meghatározott időben otthon tartózkodjék, mert beszélgetésre fogják felhívni. Az időpont úgy állapítandó meg. hogy a meghívó kiállításától számítva a hivatal szolgálati idejének lejártáig legalább egy óra álljon rendelkezésre a meghívás kézbesítésére és a hivott fél jelentkezésére. Meghívás feladható: a postahivataloknál (ügynökségeknél) levő nyilvános távbeszélő állomáson. Az előfizetők saját állomásukról központjuknak jelentik be a meghívást. A megliivás helybe rnem, hanem csakis más helyre szólhat és annak szövege csak a meghívott fél címét, a beszélgetésre kijelölt állomás helyét éfc a beszélgetésre kitűzött idő megjelölését tartalmazhatja. A posta azért, hogy a kitűzött időre létrejön a beszélgetés, nem szavatol. A meghívás dija bármely távolságra 4 korona, a sürgős meghívás dija 12 korona. Ha a meghívást vidéken a helység külterületéül vagy idegen helység területén kell kézbesíteni, akkor ezért a hivó fél a táviratok után megállapított küldönczdljat is fizeti. Ebben az esetben a meghívást (a díjköteles szolgálati értesítés) „x p“ jelzéssel kell továbbítani. (E jelzés hiányában a külterületekre szóló meghívásoknál táviratokra érvényes díjszabás szerint kell eljárni és a kflldönczdijat a „meghivő“ kézbesítése alkalmával kell beszedni.) Ily esetekben az Idő elegendő legyen a meghívó kézbesítésére és a kijelölt állom ásom való megjelenésre. Ha a meghívandó egyén előfizető, a meghívót távbeszélőn kell kimondani. A meghívásért járó dijak visszatérítésének nincs helye. A meghívással egyidejűleg b© kell jelenteni a meghívottal lebonyolítandó beszélgetést is. Nyilvános állomásoknál bejelentett meghívásoknál a beszélgetés diját előre kell lefizetni. A nyilvános állomáshoz meghívott egyénnel lebonyolítandó beszélgetést a meghívott nyilvános állomás kezdeményezi akkor, amikor a hivott fél beszélgetésre Jelentkezett. 13. Beszélgetések osztályozása: a) Állami beszélgetések azok, amelyeket állami táviratok feladására Jogosítottak Jelentenek be. („Távbeszélő Üzletszabályzat“ 30. §-a állapítja meg.) Az állami beszélgetések minden más beszélgetés felett, a közvetítés sorrendű# teidntetében. elsőbbséggel bírnak (a sürgősség kikötése felesleges, tehát nem alkalmazandó) és időtartamukra nézve nincsenek korlátozva. Állami beszélgetéseket más beszélgetések javára félbeszakítani nem szabad. Előfizetői állomásról bejelentett állmai beszélgetések dijait, készpénzblztositék letételének kötelezettsége nélkül hitelezik. Az, aki előfizetői állomásról jelent be állami beszélgetést, köteles nevét és hivatali állását bemondani. Aki nyilvános állomásról kíván állami beszélgetést folytatni, erre való jogosultságát igazolni tartozik. b) A szolgálati beszélgetések azok. amelyeket posta (távíró és távbeszélő) szolgálati ügyekben a postahivatalok és postaintézethez tartozók folytatnak egymás közt, illetve hivatalokkal. Sürgősek vagy nem sürgősek lehetnek és tartamuk nincs korlátozva. Azok a közegek, akik a távolsági forgalomban szolgálati beszélgetéseket kívánnak folytatni: nevüket, állásukat a távbeszélő központnak esetről-esetre bejelenteni, illetve a nyilvános állomás Igénybevételénél magukat igazolni tartoznak. Szolgálati beszélgetéseket más beszélgetések javára megszakítani nem szabad. A szolgálati, nem sürgős beszélgetéseket rendszerint olyan időszakokban kefl lebonyolítani. amikor a közönség a távbeszélőt legkevésbé veszik igénybe. c) Mindazok a beszélgetések, amelyek sem az állami, sem a szolgálati beszélgetések közé nem sorozhatok, a magánbeszélgetések csoportjába tartoznak. A magánbeszélgetések közönségesek vagy sürgősek. Sürgős beszélgetésekéit, melyek a közvetítés sorrendje tekintetében a több! magánbeszélgetésekkel szemben elsőbbségigei bírnak, a rendes dij háromszorosát kell fizetni.
