A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora 1912. szeptember (Budapest)
A távbeszélő használatára vonatkozó szabályok
628 Ha a meghívott a rendeltetési állomás külterületén, vagy annak kézbesitőkerüle- tébe tartozó más községben lakik, a hivó fél a meghívás kézbesítéséért a belföldi forgalomban 1 K kiildünczdijat fizet. Budapest székesfőváros területén a meghívás kézbesítése díjmentes. A távbeszélő-meghívások alapján lebonyolítandó beszélgetésekért a szabályszerű beszélgetési dijak előre fizetendők. A meghívásra kért összeköttetést a felek közt csak akkor létesítik, ha a hivott fér a kijelölt állomáson beszélgetésre jelentkezett. Az összeköttetés létesítését mindenkor a hivott távbeszélő központ kezdeményezi. Ha a hivott fél a meghívásban kijelölt távbeszélő állomás szolgálati idejének leteltéig (folytonos szolgálat esetében éjiéiig) nem jelentkezik, a beszélgetést törlik és a beszélgetési dijat a hivó félnek visszatérítik. Ha a beszélgetés a hivó fél hibájából (p. o. jelen nem léte, vagy nem jelentkezése stb. miatt) idusul meg, a beszélgetés megtörténtnek tekintendő. A meghívás kézbesithetetlensége esetében a beszélgetési dijat visszafizetik. A kéz- besithetetlenséget telefonon kell visszajelenteni. A meghívásért járó díj visszafizetésének nincs helye. A meghívás dija : A törvényhatósági és táviratközvetitő forgalomban ... 30 fillér A környékbeli forgalomban . . 40 fillér A helyközi forgalomban . . . 100 fillér. 13. A beszélgetések osztályozása. Azok a távbeszélgetések, amelyeket az előfizetők, (városi, környékbeli és törvényhatósági) az előfizetési dijak fejében folytatnak egymás- közt, osztályozás alá nem esnek s egymásközt mindenben -egyenrangúak. A többi beszélgetések (azok is, melyeket az előfizetők oly viszonylatokban folytatnak, melyre az előfizetési dij fejében jogosítva nincsenek, pl. a városi előfizető interurban beszélgetése), amelyekre az alábbiak vonatkoznak, általában háromfélék : állami, szolgálati és magánbeszélgetések. Állami beszélgetések azok, amelyeket állami táviratok feladására jogosítottak jelentenek be. („Távírda Üzleti Szabályok“ 28. §-a állapítja meg.) Az állami beszélgetések a többi másféle beszélgetések felett, a közvetítés sorrendje tekintetében, elsőbbséggel bírnak (a sürgősség kikötése felesleges, tehát nein alkalmazandó) és időtartamukra nézve nincsenek korlátozva. Állami beszélgetéseket más beszélgetések javára félbeszakítani nem szabad. Előfizetői állomásról bejelentett állami beszélgetések dijait, készpénzbiztositék letételének kötelezettsége nélkül hitelezik. Az, aki előfizetői állomásról jelent be állami beszélgetést, köteles nevét és hivatali állását bemondani. Aki nyilvános állomásról kiván állami beszélgetést folytatni, erre való jogosultságát igazolni tartozik. A szolgálati beszélgetések azok, amelyeket posta (távíró és távbeszélő) szolgálati ügyekben a postahivatalok és postaintézethez tartozók folytatnak egymásközt, illetve hivatalokkal. Sürgősek vagy nem sürgősek lehetnek és tartamuk nincs korlátozva. Azok a közegek, akik a távolsági forgalomban szolgálati beszélgetéseket kívánnak folytatni : nevüket, állásukat a távbeszélő központnak esetröl-esetre bejelenteni, illetve a nyilvános állomás igénybevételénél magukat igazolni tartoznak. Szolgálati beszélgetéseket más beszélgetések javára megszakítani nem szabad. A szolgálati, nem sürgős beszélgetéseket rendszerint olyan időszakokban kell lebonyolítani, amikor a közönség a távbeszélőt legkevésbbé Veszi igénybe. Mindazok a beszélgetések, amelyek sem az állami, sem a szolgálati beszélgetések közé nem sorozhatok, a magánbeszélgetések csoportjába tartoznak. A magánbeszélgetések közönségesek vagy sürgősek. Sürgős beszélgetésekért, melyek a közvetítés sorrendje tekintetében a többi magánbeszélgetésekkel szemben elsőbbséggel bírnak, a rendes dij háromszorosát kell fizetni. Egyes nemzetközi viszonylatokban a napnak bizonyos óráiban csakis sürgős beszélgetéseket lehet folytatni, a rendes dij háromszorosáért. Kedvezményes dijú hirlapbeszclgetés csak akkor lehet sürgős, ha rendes dijú sürgős beszélgetés nem vár lebonyolításra; ekkor azonban egy egységnél tovább nem tarthat. Díjköteles és dijnientes beszélgetések. Díjkötelesek az összes állami és magán- beszélgetések. Minthogir az előfizető az évi átalány- összegben megállapított előfizetési (kapcsolási) díjért csak azon forgalmi körön belül beszélhet, amelyre az előfizetés történt, az ezen forgalmi körön túlmenő beszélgetések szintén díjkötelesek. Díjmentesek a szolgálati beszélgetések és a közveszély esetén híradás vagy segélykérés czéljából kezdeményezett közérdekű beszélgetések ; díjmentes továbbá a hivott félnek a felhívásra adott válasza, valamint a távbeszélő állomások felhívására (a kapcsolásra és kezelésre) szükséges időtartam, melyre nappal 1 perez, éjjel pedig 3 perez fordítható. Ez az időtartam a dijak kiszámításánál figyelmen kívül marad. Díjmentesek a közérdekű beszélgetések is, nevezetesen közveszély, baleset vagy elemi csapások eseteiben (pl. tűz- vagy ár- vizveszedelemkor), továbbá az állam biz
