Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
160 TÁPIŐSZECSŐ—TÁPIÓSZELE Fogy. Szöv. Terézköruti Ifiókjának volt az üzletvezetője, önálló 1924-ben lett Bpes- ten, helyben 1925-4Ő1 móködik mint önálló fűszeré vegyes kereskedő, A csepeli We:ss Manfred gyárnak helyi géplerakata az ő üzletében van. Korlátolt iitalmérési és trafik engedély tulajdonosa, A testnevelési b - zottság és községi képviselő testület stb. tagja, A háborúban orosz, olasz és oláh harctereken 36 hónapig küzdött, megsebesült s 1918-ban szerelt le. Kitüntetése: ikis- ez, v, é„ Károly cs, kér. és seb. érem. Bodánszky Adolf, Hangya Szöv. Hirschl Imréné, Hegedűs Ferenc, Palotai József, Steiner Iván, Tatár Pál. Géplakatos: Gregor József. Hentesek és mészárosok: id. Jancsó Béla, ifj. Jancsó Béla, Palotai G. István, Varró Jánosné. Kocsmárosok és vendéglősök: Bleier Mórné, Hangya Szöv., Hirscld Imréné, Jancsó Béla, Községi vendéglő, Németh Béla, Palotai G. István, Vozáry Lajos, Tatár Pál. Kovácsok: Bognár János, Dósa János, Esküdt Lajos, Lipták Ignác, Majzik Lajos, Pap István* Kőművesek: Bognár Jáinos, ifj. B. Gorsi István. Lisztkereskedő: Németh Béla. Malomtulajdonos: Németh Béla. > Marhakereskedők: Jancsó Bélay Lipták István, Ofella János. Női szabó: Gigor Károly. Tolikereskedők: Banyó György, Bangó Mihály, Gáspár János, Kovács Ferenc, Kovács Sándor, B. Pap János, Pap József, Szinsai István. Tüzelőanyagkereskedő: Steiner Iván Vitézek: v. Simon Lajos r. k. tanító.. TÁPIÓSZELE Nagyközség-. — Hozzátartozik: Halesz, Szőröspuszta és Ujföld. 1476-ban Garat Jób volt itt birtokos. 1480 körül Dubraviczky Márkus* 1528-ban Werbőczy István. Ez időben a község mostani helyétől 3—4 kilométer távolságban kelet-keletészakra feküdt, ahol boltozott pincéket és sírbolt- maradványokat is találtak. 1559-ben már a hódoltsághoz tartozott. Ekkor 36 házzal van felvéve az adólajstromban. A XVII. században a Mocsáryak és a Batik-család birtoka. Az evang. egyház az 1626—29. években már fönnállóit. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahi.je (járás) helységei között találjuk 5 adóköteles házzal. 1690-ben az elhagyott helyek között szerepel. Ekkor Mocsáry Balázs és Batik Györyy bírta. 1727-ben Var- jassy Jakab, Balogh másképen Nagy Ferenc, Hajnal János, Murány János, Csernus György, Laczkó István, Kelemen Tamás, Győré József, Benyó András, Ráda Pál, Darvasy Mihály, Luka György és az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint a Darvas, Batik, Szatmári-Király, Dubraviczky, Komjáthy, Laszkáry, Szedlenics, Pongrácz, Ebeczky, Tárcsándy, Dömök, Sárközy, Kos- tyán, Vida, Mátyus, Káldy, Nagy, Györky, Csernyus, Mocsáry és Gyura családok voltak a helység földesurai. A Laszkáryak helyébe később Nikléczy és Viczián családok léptek. A róm. kath. templom 1736-ban épült. Az ágos^ taiak 1825-ben, a reformátusok 1900-ban építették templomukat. 1844-ben 2077 tiszta magyar lakosa volt. 1848 előtt a Sárközy, a Káldy, a Ruttkay, a Teszáry, az Ebeczky, a Szodoray, a Veres, a Rákóczy, Dubraviczky és a Viczián családok bírtak itt földesúri joggal. A határtagosítását 1845-ben hajtották végre, ugyanekkor a hozzátartozó pusztákat is tagosították. A község határában honfoglaláskori lovas-sírokat is találtak. A világháborúba bevonult katonák száma 1500, a hősi halottaké 207, a hadiözvegyeké 107, a hadiárváké 62. A hősi halottaknak emléket állítottak. Az oláh megszállás alatt a megszálló sereg katonái 1 embert véletlenségből, 9 embert pedig (fosztogató vörös katonák) rögtönítélet folytán agyonlőttek. Javakban a veszteség: 50.000 P érték volt. A földreform folytán a község igénylői 861 kát. holdat kaptak. A községben évente 4 országos vásár van, és pedig január 1-ét. április 1-ét és október 15-ét magában foglaló hét hétfőjén és minden év június hó 29-én.
