Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gödöllői járás

no RÁKOSLIGET—SZADA el. Két fia -résztvett a 'háborúban, az olasz harctéren küzdve, megsebesültek. Az egyik mint csendőirszázados, a másik mint százados hadbíró teljesít jelenleg szolgálatot. Műszerészek: Siklósi Leó Károly nyug. Máv. tisztviselő. 1877-ben született Bpesten, Négy közép­iskolát és szakiskolát végzett. A műszerész- viillanysizereilői szakmát tanulta s 1892-ben szabadult fel. M'nt segéd a MÁV szolgálatába lépett. Bpesten és nagyobb városokban mű­ködött. 1923-ban nyugalomba vonult. Az Ál­lamvasúti Alkalmazottak Orsz, Szöv, tagja, a Vöröskereszt Egy. alapító tagja. 1915-bem bevonult, az orosz, olasz és román harctéren küzdött, megsebesült. Az összeomláskor olasz fogságba esett. Mint tiszthelyettes szerelt le. Kitüntetéei: bronz v. é,, kor. érd. kér., Ká­roly cs. kér., seb. érem, német vasiker, Dégi Jenő, Farkas László, Székely László. Női szabók: özv. Batta Árpádné, özv. Brandalik Jakabné, Jantoó Ella, Juhász Juliska, Kellner Andrásné, özv. Konnert Jánosné, özv. Pospisil Istvánná, Strilka Rózsi. Órások és ékszerészek: Bucsinyi Sáindor nyug. postafőellenőr. 1866-ban -született Máramar-osszigeten, Is­koláit részben u, -ott, részben Kassán é,s Bu­dapesten végezte. Az órásmesterséget -atyjánál és Esztergomban Szatmárnémetiben tanulta. 1896-ban a M, K. Posta szolgálatába lépett. Kas-sán, majd áthelyezték Bpestre, 1925-ben nyugalomba -vonult. Az Iparoskör tagja, a rákos-csabai Polg. Kör tagja, -Háború -alatt hadszolgálatot teljesített, Kigyóssy Márkus. Pékek: Farkas János. 1888-ban született Gyul-aszerdah-elyen, Ipa­rát u, ott tanulta, 1907-ben szabadult fel. mint segéd 18 évi dolgozott Jászberényben. 1927- ben u, ott önállósította magát. 1930-ban áthelyezte üzletét Rákosligetre. 1914-ben be­vonult, -az orosz, olasz és román harctéren küzdött 46 hónap'g. 19'15-ben megsebesült. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs, kér., seb. -érem. Galbavy Mihály né, Györgyövits Já­nos. Szobafestő és mázoló: Kálmán Gé­za. Temetkezési vállalkozók: Grünfel­der Alajos, Nagy Károly, Ormos Dezső. Ügynökök: Farkas Géza, Lippovitz Jenő, Rosos Béla. Vas- és festékkereskedő: Ürge La­jos Károly. 1869-ben született Pozsony megyében. Szakmáját Bpesten tanulta, 1886-ban szaba­dult fel. Mint segéd tíz évig dolgozott. 15 évig volt utazó és Esztergomban négy évig volt önálló. Ismét minit utazó működött 1928- ig. azóta helyben önálló. A Főváros Ke- res-k. Utazók Szöv. tagja, az egyházközség tanácstagja, a Vör. Kereszt. Egy. vál, tagja. 1915-ben bevonult s -az összeomlás g -teljesí­tett szolgálatot. Mint 33 százalékos rokkant szerelt le. Vitézek: v. Huszár Nándor kato­nai főmérnök, v. Horváth Lajos katonai főmérnök, v. Keresztury István tanító, v. Lévay Kál­mán iparművész. SZADA Nagyközség. — Hozzátartozik: Margita-szőlőhegy. 1452-ben a Szepe-s vármegyéből származott Reichel-család birtokában ta­láljuk. Reichel Sebald itteni birtokait 1460-ban GutöOrszágh Mihály vette meg, 1465-ben azonban Reichel Sebald Veresegyházával együtt Rozgonyi Rajnáid­nak és Jánosnak kötötte le 4000 forintért. Reichel Sebald hűtlenségbe es­vén, e helységeket Mátyás király 1467-ben a Rozgonyiaknak adta. A refor­mátus egyház az 1626—29. években már fennállott. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije (járás) helységei között talál­juk, 5 adóköteles házzal. 1691-ben egynegyed, 1695-ben egy egész portával rót­ták meg. 1715-ben 43, 1720-ban 54 magyar és 3 tót adóköteles háztartást ír­tak össze e helységben. Ekkor Szent-Jakab és Puszta-Tarcsa nevű puszták is hozzátartoztak. 1848-ig a váci püspökség és a nagyváradi káptalan volt a helység földesura. A tagosítás 1861-ben történt. 1877-ben a félfalu leégett. A nagyváradi káptalan itteni birtokait 1889-ben vette meg a lakosság, a váci püspökség birtokait pedig 1902-ben parcellázták fel, melyet ez alkalommal szintén az itteni birtokosok vettek meg. A határban levő hegy tetején kör­sánc között „várdomb“ emekedik, hol romok láthatók, melyek állítólag a tö­rök korból származnak. A viláháborúba bevonult katonák száma: 225, hősi halottaké: 52, hadi­özvegyeké: 22, szülötten hadiárvák 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom