Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
RÁKOSLIGET 105 RÁKOSLIGET Nagyközség-. 1907-ig mint nyaralótelep a szemben fekvő Rákoskeresztúrhoz tartozott. Ekkor 2500 lakosi írtak össze. 1928-ban a Munkásotthon Házépítő Szövetkezet 97 hold házhelyet parcellázott fel a környékbeli munkásság részére, így 400 család telepedett le két év alatt az elkészült 2—3 szobás családi házakba. Ezeknek egy része már az első évi folyamán törlesztés nélkül eltávozott. Helyükbe a fővárosban alkalmazásban levő tisztviselők és altisztek települtek. Így keletkezett a község, melyet csakhamar vízvezetékkel láttak el. 1907. évben Rákósszentmihálytól^Jkülönválva, Rákosliget néven önálló nagyközséggé alakiuT7~ttf7!~l'\ten a Község újabb 37 kh. földet parcellázott. A község rohamosan fejlődött. Jegyzői lakot, kulturházat épített. Három szövetkezet 36 társadalmi és számos sportegyesület működik. A háború alatt katonai üdülőtelepet tartottak fenn. 19í!8-ban működött a községben egy magánpolgári iskola, aminek helyébe 1909-ben közs. polgári iskolát szerveztek, mely 10 tanerővel igen szép tevékenységet fejt ki, nagy súlyt helyezve arra, hogy a munkás gyermekekbe felgyújtsa a nemzeti érzés tiizét. A róm. katk. egyház 1915-ben alakult, önálló lelkészséggé és plébániai rangra 1920-ban emeltetett. Ugyanakkor Hillenbrandt eddigi lelkész plébánossá neveztetett ki, míg később érdemei elismeréséül esperesi rangra emeltetett. A mostani szép gótstílű templom közadakozásból 1915-ben építtetett. A ref. egyház mint a rákosszentmihályi ref. egyház társegyháza 1903- ban alakult. Egy év múlva már önálló egyházzá lett. Rövidesen felépült az imaház, melyet úgy építettek, hogy a templom megépítése után papilakká átalakíthassák. Batta Árpád a mai lelkész az egyháznak negyedik lelkésze. A reformátusok hetente tartanak esti bibliaórákat. A ref. nőegylet 1926- ban alakult s tevékeny működést fejt ki. Az ág. ev. egyház, mint a rákoskeresztúri egyház filiáléja működik. A templom felépítésére a hívek három év alatt több mint 19.000 péngőt fizettek be. Addig is istentiszteletüket a ref. imaházban tartják. A nővédő egylet 1928-ban alakulva, a jótékonyságból szintén kiveszi a részét. Az izraelita fiókegyház a gödöllői rabbinátushoz tartozik. Mór stílusban épült szép imaházuk van. A háború áldozatai hősi halottakban: 51, hadiözvegyekben 12, hadiárvákban: 28. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földreform folytán az igénylők 120-an kaptak 200 négyszögöles házhelyet. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1930. évi népszámlálás szerint: 3176 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2213, ref.: 389, ágh. ev.: 266, unit.: 7, g. katli.: 22, g. kel.: 13, izr.: 265, felekezetnél- kiili: 1. Területe: 130 kh. Vas. áll.: helyben Máv. megálló. Posta, Táv., Tel.: helyben. Törvsz., Pii. ig., Mozog. kamr., Keresk. kamr., Iparfü., ÖTL: Budapest. Főszb., Járb., Adóh., Tkv., Pii. szak.: Gödöllő. Pii. bizt.: Vác. A ál. kér.: pestkörnyéki. Cső.: Rákoscsaba. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 10. Vezető jegyző: szentkirály szabadjai Bélley Géza főjegyző. 1875-bein született Mányon. 1894-ben lépett a jegyzői pályára. Mint jegyzőgyalkormok, később m'nt segéd jegyző, Fejér majd Somogy vármegyében működött, 1900-ban Rákoscsabán megválasztott ák közis, ,segéd jegyzővé, 1907 óta m’nt vezetőjegyző működik, Háború alatt a katonai egészségügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül a Vör. Kér, ez, díszérmét a badréikítménnyel és a Vöröskereszt Egylet elismerő okiratát kapta. Aljegyző: dr. Rozsnyay Béla. Iro- clatiszt: Horváth Gyula. Közs. bíró: Szabó István ny. kir. postafelügy. 1877-ben született Csepregen. G imnáziumi érettségit tett, 1899-ben lépett a m, kir, posta szóig állatába. Mint tisztviselő a bpesti irányító postahivatalnál teljesített szolgálatot. Mint ezen hivatal fönöikhelyettese 1925-ben nyugalomba vonult, 1930 óta a közs. bírája. A polg. iskolaszék alelnöke, a Tűzoltó Testület elnöke, a cserkész szerv. biz. ügy, elnöke, az áll. elemi iskola gondnoka, a helyi Vöröske-
