Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
178 NAGYKŐRÖS honvédeket csakhamar követte Haynau serege, mely Szolnokon és Nagykőrösön át a Tiszához húzódott. Abszulutizmus. A nagy nemzeti küzdelem véget érvén, kezdetét vette a megtorlás. A város polgárai közül többet haditörvényszék elé állítottak, de súlyosabb büntetést nem szenvedtek. Id. Bakos Ambrus főbíró ellen, kit a kormány vésztörvényszéki bírónak nevezett ki, még 1849 .július havában a pestmegyei cs. kir. biztos hűtlenség címén megindította az eljárást s vagyonát zár alá vétette. Tanár ky Gedeont, a város országgyűlési képviselőjét a pesti haditörvényszék elé idézték, de 1850-ben ő is kegyelmet nyert. Azok közül, akik mint nemzetőrök vagy honvédek karddal szolgálták a hazát, sokat elítéltek. Galyóczy Károly is haditörvényszék elé került, de 1850-ben őt is felmentették. Kalocsa Balázst, aki Görgey hadában szolgált, az aradi vértörvényszék halálra ítélte, mely ítéletet kegyelemből tíz évi várfogságra változtatták. Kalocsa Balázs azonban pár év múlva kegyelmet nyervén, 1854-ben elkobzott javait is visszakapta. Páka Sándort, aki mint nemzetőr küzdötte végig a szabadságharcot, az önkényuralom ügyvédi oklevelétől fosztotta meg. A honvédtisztek közül többet közlegényekként a császári hadseregbe soroztak, így Pálinkás Gyulát és Szentpétery Gyulát is. A szabadságharc leveretése után a várost ostromállapotba helyezték, melyet csak 1854-ben szüntettek meg. A városi önkormányzat is megbénult, 1850-től kezdve a városi tanács 12 kinevezett tanácsosból állott, a járási főszolgabíró ellenőrzése alatt. A főbírói állást is beszüntették; e teendőket 1852- től 1860-ig a megyei szolgabíróság látta el. A városi közigazgatás élén 1853- tól a kinevezett polgármesterek állottak. Ez az állapot az 1860. évi októberi diploma kibocsátásáig tartott. Az önkényuralom alatt az uralkodó két, ízben is meglátogatta a várost. Első ízben 1852. évi körútja alkalmával, június 11-én érkezett Nagykőrösre, mely alkalommal a város hódolattal fogadta, másod ízben 1857. évi körútja alatt, május 24-én, Erzsébet királynéval együtt jött Nagykőrösre. E látogatás emlékét az ugyanaz évben újra felépült felszegi ref. leányiskolával örökítették meg, mely a legmagasabb látogatás emlékére „Erzsébet leányiskola“ nevet visel. Az 1861. évi rövid alkotmányosság alatt a főbírói hivatal ismét feléledt és 1872-ig állott fenn. Az 1861. évi országgyűl. képv. választások alkalmával a város Tanárky Gedeont küldte fel az országgyűlésre. 1861 január havában néhány dohánycsempész miatt valóságos lázadás ütött ki. Mivel a dohányőrök néhány dohánycsempészt kísértek be a városházára, a piacon levő nép között forrongás támadt, melyet csak a Kecskemétről idevezényelt katonaság tudott lecsillapítani. A lázongásnak öten estek áldozatul, ezenkívül számosán sebesültek meg. A kiegyezés után. Az 1865. évi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával Gubody Sándort választották meg képviselővé, aki^ 1867-től 1868-ig a város polgármestere is volt. A város polgármesteri székében a 1867-ben viszaállított alkotmányos korszak óta hosszabb ideiig ültek: id. Páka Károly 1873—1880, Ádám László 1880—1888, Póka Kálmán 1888—1898, utána Ny. Szabó Ferenc, majd az ő halálával Póka Károly. Az alkotmányos korszak alatt a községi önkormányzat is szabadabb mozgást nyert, a _ város anyagi és szellemi téren jelentékeny^ fejlődésnek indult; modern városias fejlődést különösen Ádám László és Póka Kálmán polgármesterek alatt vett s ez irányban folyton haliad előre. 1896. évi milleniumi ünnepélykor a tetétleni Árpád-halmon^ emlékoszlopot állított, melyre Arany Jánosnak, a „Tetétleni halmon“ című költeményéből idézet van bevésve.
