Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
98 RÁKOSCSABA zsefné, Martin Istvánná, Lexa Ferencné, Tállián Zsigmondné és Tallián Irma. 1929-ben a Holub Ignácné által ajándékozott zászlót felszentelték. Nevezett ugyani akkor gyóntatószéket és perselyt ajádékozott a templomnak. 1930-ban bekövetkezett 'halálával házát teljes berendezéssel a mi sszióra hagyományozta mint székházat. A misszió kebeléből alakult meg a cserkészcsapat Pro Patna 140, sz, elnevezés alatt. Ugyancsak kebeléből alakult a Szt. Teréziről neivezeitt leányegyesület 1929- ben, Sziklay Lajosné ,és Thury Jánosné vezetésével, A misszió 1930-ban fényes (kereteik között ünnepelte meg tízéves jubileumát. Jelenlegi elnöknője: Kelecsényt Ágostonná. Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. Elnök: Zoltányi Kálmánná. Ref. Dalárda. Vezetője: Farhas Sándor ref. tanító. Hitelszövetkezet. Hangya Szövetkezet. ,,Konzum“. Téglagyár. Tulajdonos: Goldmann Antal. Nyugdíjas és özvegy Kováits István ny. Máv. müsz. s.- tiszt, Rákóczi u. 21. 1865-ben született Érden. Hat középiskolát végzett. Előbb szüleinél gazdálkodott, majd mint segédjegyző működött. 1891-ben lépett a MÁV szolgálatába. 1922-ben nyugalomba vonult. Négy fia résztvett a háborúban és a nyugatmagyarországi harcokban is. Egyik közülük a harctéren szerzett betegségében meghalt, özv. Nógrády Gyuláná, Aradi u. 19. Néhai férje 1882-ben született Nagyváradon. Ugyanott nyolc reálgimnáziumot végzett. A Budapesti Hírlapnál, Rákosi Jenőnél dolgozott, majd Nagyváradon saját hírlapja volt, 1892-ben a „Közérdek“ c. lapot indította meg. A román megszállásikor lapját betiltották. 1919-ben .a románok elfogták, bebörtönözték és jobblábát eltörték. 1920-ban átjött a határon, — Feleségét és két gyermekét a románok szintén törvény elé idézték. Elnöke volt a ,,Gábor Áron" Munkaszövetségnek. Nyugatmagyarország megszállásakor 2000 emberrel fordult az osztrákok ellen. A kormányzó úr őfÖméltósága életrajzát adta ki, 1930-ban elhunyt, a főváros díszsírhelyet adományozott (számára. Újságíró zs. Zsemley Oszkár, Szentkirályi u. 32b. 1878-ban (született B pesten. Középisik, érettségit tett. Zólyom, Somogy, Szatmár vármegyék félhivatalos lapjának felelős szerkesztője, ill. főmunibaiársa. M nt főhadnagy résztvett a háborúban, megsebesült. Kitüntetései: kétszer S gnum Laud, nagy ez., k s ez., bronz v é., seb, ér., Károly csapatkereszt. BETÜSOROS • CÍMTÁR Agyagipar: Goldmann Antal. Asztalosok: Bácsi Dezső, Ormos Dezső, Pallang Károly, Passinger József, Pataki Ferenc, Stefano- vits Vince, Takács Bála, Vágó János. Autó- és cséplőgéptulajdonosok: dr. Áts János, dr. Dudovszky Barna, dr. Koleszai György (személyautók), Goldmann Mór traktor és cséplőgép, Zsiák István cséplő, gép,Lackovics József, Mihály János, Vörös Endre, teherautó: Goldmann Antal, Jeney József. Ácsok : Maurer Gyula, Maurer János, Oraf József, Pacsa István- Polgár György. Baromfikereskedő: Gál Jánosné. Bádogosok: Horváth József, Léde- rer Samu. Biztosítási ügynökök: Ángyán Kálmán, h. Balázs Lajos, Burger Vilmos, Kicsi Péter. Bognárok: Hoffmann Adolf, Nav- ratil Sándor, Ujtz János. Borbélyok: Ángya Gusztáv, Kuncli Sándor, Szűcs Lajos, Zsótér Lajos. Bőrkereskedő: Acser József. Cement- és mészkereskedők: Polgár Lajos, Strausler Mihály. Cipészek: Katona János, Zrínyi utca 6. 1884-ben született Soroksáron. Felszabadulása után több helyen minit segéd működött. Előbb Soroksáron, 1926-ban helyben öná lósí tóttá magát. 1914-ben bevonult, az orosz és az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült. 1918-ban mint szkv, szerelt le. Kitüntetései: kis ez., bronz v. é., Károly es. kér,, sebesülési érem. Demeter Sándor, Virágh Gyula. Cukrász és cukorkakereskedő : Frommberger Gusztáv. Dohánytőzsdetulajdonosok: Császár Béla, özv. Dencskó Jánosné, Német nővérek, Schwer László, özv. Szathmáry Dánielné.