Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
KEREPES—KISTARCSA 79 Szenyovszky János, Szignárovits Ferenc. Kovácsok: Wéber István. Helyben 1901-ben született, iparát C»áriádon tanulta, segédéveit Nagytarcsán., Budafokom töltötte, 1928-tól önálló helyben. Cin- kotaii Ipaint, tagja. Apósa és sógora vettek részt a háborúban. Zslebek István. Kőművesek: Borbás Károly, Cse- peti János, Grósz János, Szabó Gyula, Valasek János, Vati János. Malomtulajdonos: Pejtsik Gyula. 1891-ben született Rákoskeresztúron. .Szakmáját K «tárcsán .szüleinél tanulta, 1921 - ben létesítette jelenlegi hengermalmát, mely négyjáratú, 20 HP iszívógázmotoros. Óránkénti teljesítménye 2 q. Kozs, elöljárósági tag, r. katlh. egyház tanács tagja, .alispán által kinevezett testnevelési biz, tag, MOVE Lövészegylet, Credo Egy. tagja. Mozgósításikor bevonult az 1. honv, gy. ezredhez, 43 hónapom át orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer sebesült. Mint tizedes szerelt le. Pék: Magyary Mihály. Szemtgotthárdon 1896-ban született, iparát jis ott tanulta. Mint segéd Becs, Sopron, Szombathely, .Szeged, Hódmezővásárhely nagyobb üzemeiben dolgozott. Helyben 1922-től önálló. Közis. iképv, test. tag. Három fivére lett rokkant a háborúban, Temetkezési vállalkozó. Hauptmann József. Vitézek: vitéz Nyerges Pál földm., v. Tóth Kálmán Beszkárt oktatóellenőr. Zöldségkereskedő: Helembai Sán- dorné. KISTARCSA Nagyközség’. — Hozzátartozik: Szarvas-major. Budapestről észak-keletre, a gödöllői villamosvasút mentén a fővárostól 13 kilométerre fekszik. Az 1715—1720. évi összeírások szerint puszta volt és Szádéhoz tartozott; az előbbi öisszeírásban Kis-Tarosa, a utóbbiban Puszta-Tarcsa néven szerepel. Volt 14 16/s2 harmadosztályú úrbértelke. 1848-ig a váci püspökség volt a földesúra és .jelenleg is annak van itt nagyobb birtoka. A tagosítás 1863-ban egyezség útján történt meg. A róm. kath. templom 1881-ben épült. A lakosság Gazdakört tart fenn. A községhez tartozik Szarvasvölgy telep és a gép- és vasútfelszerelési gyár rt. hatalmas gyári telepe, mely legújabban a Ganz rt.-ba olvadt bele. A .község villanyvilágítással és részben vízvezetékkel el van látva. A viláháborúba bevonult katonák száma: 386, hősi halottaké: 33, hadiözvegyeké: 18, hadi árváké: 13. A földreform folytán a község igénylői 44 kát. hold földet kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság 1920. népsz. szerint: 4500 lélek. Magyar: 3000, német: 1500. Róm. kath.: 3700, ref.: 500, ágh. ev.: 100, izr.: 200. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3400 lélek és 675 ház van. Területe: 1668 kh, melyből a községé: 1368 kh. Szántó: 853 kli., rét: 80, legelő: 150, szőlő: 25, kert: 200, terméketlen: 50, egyéb: 10 kh. Ta-> lajviszonya: homokos. Termények: gabona- és gyümölcsfélék. Vasútáll.: helyben. Szállások: özv. Barcsics Ferencné, özv. Hölczl Jánosné, Adamcsek Mihály vendéglőjében. Posta, Táv., Tel.: helyben. Fő- szb., Járásb., Tkv., Adóh.: Gödöllő. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamara, Keresk. Kamr., Iparfü., OTL: Budapesten. Pü. bizt.: Vác. Pü. szak.: Rákospalota. Cső., Vál. kér.: Cin- kot a. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezetőjegyző: Veress Ferenc. ©pesten 1893-ban született, középiskoláit u. ott, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte 1913-tól Rákoscsabáin, 1914-től Isasze- gen volt gyakornok, majd ia háborúból hazatérve, 1921-ben elvégezte a tanfolyamot s Nagytané sara. választották meg, 1924-tői helyben adóügyi jegyzői 1930-tól. vezető jegyző. „Hangya“ üv. igazgatója, a Kistar- csa ujfalu Társadalma Egyesület, Kisitar- csaí Sport Club, Levente Egylet, Önik. Tűzoltó Testület ein,ölke. A háború alatt, különböző harctereken 26 hónapig harcolt. Aljegyzők: Jóskay Miklós. A1 só.nyáras,dóm 1907-ben született, iskoláit Pozsonyban, a jegyző 'tanfolyamot Egerben végezte. Pályáját minit jegyzőgya- ikomotk 1926-han Kistarcsián kezdte, 1928-
