Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gödöllői járás

62 GÖDÖLLŐ Hovhannesian Eghia. NYUGDÍJASOK, özvegyek ÉS MAGÁNZÓK Fáczányi Árminná sz. Farádi Ve­res Margit jószágfelügyelő öz­vegye. Mezőhegyesen született, középiskoláit Per j ámoson, a tanítónői oklevelet Bpesten szerezte. Férje néhai Fáczány.l Ármin a Ikisbóri áll, ménesbirtok jószágfelügyelője, a szerb harctéren szerzett betegségéiben 1926-ban elhunyt, tart. főhadnagy volt. Az ezüst és bronz Sign. Laud., Károly es. kér. tulajdonosa. Özvegye ,a Mansz. és Stefánia Szöv. tagja. Fonód János nyug. telekkönyvvez. 1867-ben születeltit Somcirján. 4 középis­koláját iu. ott végezte. 8 évig szolgált a haditengerészetnél. (Negyed mester itorpedó oktató volt. 1890-ben (szerelt le, A somor- jai járásbírósághoz került, minit díjnolk, Tirenoséntjányán m lit íjársbírósági írnok, Nyitrán és Gödöllőn mint lelekkönyvezető működik. 37 évig 'teljesített szolgálatot, 1928-ban nyugalomba vonult. Evang. egy­ház presbitere. Gödöllő-öreghegyil község jegyzője, Öreghegyi társaság számvizsgáló­ja. Két fivére résztveft a 'háborúban, egyik sebesülve fogságba esett. lemhényi Gábor Mátyás nyug. táb­labíró. 1862-ben .született Beirecken. Középisko­láit Brassóban, jogi tanulmányait a kolozs­vári egyetemen végezte. 1886-ban lépett a bírói pályára, s mint joggyakomok Désen kezdte működését. Onnan Kézdivásáihelyre került, majd aljegyzőnek nevezték ki Pan- csován. Aradon mint jegyző, majd járás­bíró, Berettyóújfalun, Pécskán, Dunaveosén minit járásbíró működött. 1898-ban Kapos­várra nevezték ki törvényszéki bírónak, 1917-ben megkapta táblabírói kinevezését. 1923-ban nyugalomba vonult. A helybeli szegények istápolója. A háború alatt a ha- digondozóban fejtett iki tevékeny munkás­ságot. A somogymegyei Patronázs megte­remtője. Hajdú Ferenc ny. detektívfőfel- ügyelő. 1877-ben szül, Szécsényben. 15 éves kora óta maga tartja fenn magát, előbb a katona­ságnál, majd a határrendőrség szolgálatában állott. A háború alatt különböző frontokon és beosztásokban politikai és bizalmi jelle­gű detektiv szolgálatot teljesített. Érdemei­nek elismeréséül mint detektilvfel ügyelőt helyezték nyugdíjba. A hadiékítményes arany érdemkereszt, számos dicsérő okirat és legfelsőbb elismerés tulajdonosa. John Viktor magánzó. 1870-ben született Újvidéken. Iskolái vé­geztével <a minia-asztalosmesterséget tanul­ta Pancsován. Mint segéd a M. Á. Gépgyár­ban dolgozott. Tanulmányi után járt Né­metországban, Sweiízben. Franciaországban. 1901-ben kivándorolt Amerikába s ott élt 1923- ig. A Revíziós Liga ig. tagja s mint ilyen hathatós 'tevékenységet (fejt ki. A Le­vente Egy. .alapító dísztagja, a Hangya Szöv. ig. tagja, a Munkásvédelmi és a Lö­vész Egy. alapító tagja. Az ág. ev. egyház tanácstagja, a Nyomorék Gyermekotthon segélyezője. szemerjai Joó Gábor ny. Máv. fő- intéző. 1877-ben szül. Szemerján. Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte. Ős székely ne­mes ref, családból származik. 1898. elvé­gezte a vasúti tiszti tanfolyamot és 1907-ben vezet őtiszt Brassóban és Tövisen 1919-ben főiintéző lett és 1922-ben nyugalomba vo­nult. Brassóiban törvény hatósági bizott­sági tag volt. A Vasutasok Orsz. szövet­sége Brassó és Tövis kerületének elnöke és számos társadalmi és kulturális egyesületnek vál. tagja és titkára volt, A Nyug. Orsz. Egy. Gödöllő kerületének elnöke volt. 1922- ben Gödöllőn egys, párti képviselő jelölt volt, de dr. Kaais Albert javára vissza lé­pett. , Kovarek Miklós ny. postás. 1882-ben született Lúgoson. Iskoláit és a nyomdásziipart Aradon tanulta. Szakmájá­ban mint segéd 3 évig dolgozott. 1906-ban a M, Kir, Posta szolgálatába lépett Aradon teljesített szolgálatot 1920-ig, midőn az olá­hok kiutasították, Bpestere került s ott 1924- ig teljesített szolgálatot, 1924-)ben nyu­galomba vonult. Háború alatt az 57, távírda ezrednél, majd a 8. gy. e, és a tábori csen­dőr ségnél .szolgált. Kitüntetése: vaskereszt. Gróf Nyáry Izidor nyug. adóhiva­tali főnök. 1867-ban született Liptószentivtánon. A gimnáziumot Kassán és Lőcsén végezte. Áll. pénztári szakvizsgát tett, .Előbb szülőhelyén, saját birtokán gazdálkodott 1886-ig 'amikor az áll. pénzt, szolgálatába lépett mint díj- nők, Folytatólagos előléptetések után 1918- bain kinvezték Bpesten hivatali főnöknek. 1923- ban nyugalomba vonult. Három fia résztveft a háborúban. özv. Szüts Istvánná sz. Murányi Jolán, ny. jegyző özvegye. .Szenterzsébeti .születésű. 1890-blen ment férjhez. Férje Táktaszadám köztiszteletben álló főjegyző volt. 41 éven át egy helyben tel­jesített szolgálatot. Nyugalomba vonulása alkalmával a „Szerencs és Vidéke című lap 41 évi működését meleg hangon méltatta. 1924- ben hunyt el, Ujvárossy Károly nyug. alezredes. 1867-ben született Kápolmáson. A r, kath, gimnáziumot Kolozsvárott, a hadparódisko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom