Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
CINKOTA—CSÖMÖR 45 Sörraktár tulajdonos: Goldmann Bernát. Szabók: a) Férfiszabók: Kollárik István, Árpád-telep. iNiagysuuányban született 1880-ibte.n, Iparát Bpesfen tanulta, 1897-ben szabadult íel. Mint segéd Bpesten dolgozott, 12 éven üt e>gy cégnél, 1906-ban lett önálló. A (helybeli Polgári Kör egyik alapító tagja. 1915- ben bevonult, 26 hónapon át mint tüzér orosz és román frontokon harcolt, beteg lett, azután a bécsi tüzérségi szakiskolába osztották be. Összeomláskor szerelt le. Faltusz Károly, Bedöcs Zsigmond, Jáger István, Greskovics József, Kohári Nándor, Koritár Lajos, Pánczél József, Sremanyik Győző, Weingert Pál. b) Női- szabók: Gonalik József né, Kiehlik Jenőné, Streit Ferencné, Szálloda: Park-szálló. Szíjgyártó és nyerges: Kámán Gyula. Szikvízgyártulajdonos: Fehér Fló- ris, Goldmann Bemeit. Szobafestők és mázolok: Gerlits László, Mátyásföld, Szabadság u. 2. Székesfehérvárt szül, 1883-ban. Ugyanott szabadult fel 1896-ban, mint segéd szülővárosában és a fővárosban dolgozott. 1908— 21-ig Székesfehérvárt volt önálló, 'azóta folytatja iparát Mátyásföldön. Mozgósításkor vonult be, orosz fronton megsebesült, összeomláskor szerelt le, mint szakaszve- zetö, Károly cs, kér. és az 1908. évi jub. ér. tulajonosa. Nagy Mihály. Temetkezési vállalkozók: Adanis Oszkár, Molnár János, Lányai Imre. Terménykereskedő: Spreitzer György, Árpád-telep. Csömörön szül. 1892-ben, A kovács'ipart tanulta Csömörön, 1913-ban szabadult fel. Mint segéd a Kist arcsai Gépgyárban és Bpesten dolgozott. 1924-ben lett terménykereskedő, gazdákodással és bérfuvarozással foglalkozik. A Hangya Fogy. Szöv. felügy. biz, tagja, a ,,Ne búsulj“ asztaltársaság elnöke. A háború tényleges katonai szolgálatban találta, orosz, román, szerb és olasz frontokon harcolt 49 hónapon át. Kitüntetései kits ez., bronz v. é., Károly cs. iker. Tüzelőanyagkereskedő: Cinkotai Fa és Építőanyag Rt., Lányai Sándor, Schaubach Brúnó. Tüzifaárusok: Pecha Ferenc, Varga Sándor. Ügynökök: Buczurka József, Konz István, özv. Mozgay Sándorné. Vízveztékszerelő: Pecha Ferenc, Mátyásföld, Vas u. 24. Bpesten szül. 1882-ben, 1900-ban szabadult fel Bpesten. Évekig dolgozott, többek között a Vulkángyárban, Pöhlmann Hugónál, 12 évig a Fridrich gyárban mint művezető és raiktárnok. 1926 óta önálló vizve- zetékszerelő Mátyásföldön, ahol közmunkákat is végzett. Vitézek: v. Adorján Ágoston ny. altábornagy, v. Balogh János tisztviselő, v. Bér de Gábor, ny. ezredes, v. Takács András rendőr- törzsőrm., v. Thuránszky Győző tisztviselő. CSÖMÖR Nagyközség-. — Hozzátartozik: Horthy Miklós-, gr. Bethlen-, gr. Apponyi-, ■ Szelényi- és Hősök telepe. E község- már a. középkorban fennállott. 1434-ben Chennor, 1447-ben Chemer néven említik az oklevelek. A török hódoltság- alatt elpusztult. Az 1690. évi összeírásban is az elpusztult helységek között szerepel. Szintén csak a szatmári béke utáni korszakban népesült be újból. Földesura a Wattay- család, evengélikus vallásé tótokkal telepítette be. Az 1720. évi összeírás alkalmával 42 háztartást vettek fel benne és ebből 33 jobbágy- és 9 zsellér-háztartás volt. Később gróf Grassalkovich Antal birtokába kerülnek, majd báró Sina Simon vette meg, azután a belga bank, ettől a bécsi forgalmi bank, ettől Boronkay László, majd Lukács Antal. A róm. kath. plébánia 1792-ben keletkezett és anyakönyvei is ez évtől veszik kezdetűiket. A róm. kath. templom 1771-ben, az evangélikusoké 1871-ben épült. A községben levő kastély Vizmai Lukács testvéreké. A hivatalos iratok 1871 óta szerkesztetnek magyarul. A rom. kath. templomban az istentisztelet^ 1917. aug. 20-a óta tisztán magyar. A világ háborúban bevonultak száma: 250, a hősi halottaké: 31, hadiözvegyeké: 24, hadiárváké: 6. Lakosság az 1930. évi népsz. sze- ref.: 60, ágh. ev.: 1100, g. kath.: 5, rint: 3724 lélek. Magyar: 3124, né- g. kel.: 2, egyéb: 90. Házak számai met: 239, tót: 361. R. kath.: 1900, 720.
