Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
GÖDÖLLŐI JÁRÁS—CINKOTA 35 CINKOTA Nagyiközség. — Hozzátartozik: Mátyásföld, Árpádtelep és Forrás-major. A történelem már 1074-ben, a Salamon és Géza V; zött történt mogyoródi ütközetnél említi, mely a Mogyoród és Cinkota között emelkedő hegy körül folyt le. 1283-ban a nyúl szid éti apácák birtoka. Mátyás idejéből származik a cinkotai nagy icce mondája, mely az itteni nép ajkán a következőképen él: Mikor Mátyás király vándor-íródeákképen bejárta az országot, meglátogatta a cinkotai plébánost is, aki igen dölyfös ember volt. Budára érve, magához rendelte a plébánost azzal az üzenettel, hogy a következő három kérdésre feleljen meg neki: 1. Hol kel föl a nap? Mennyit ér a király? Mit gondol a király? A pap hiába törte a fejét, nem tudta megfejteni a kérdéseket; végre a kántor ajánlkozott, hogy ő felmegy helyette és megfelel azokra. El is ment és a következőket válaszolta: 1. A királynak Budán, nekem Cinkotán. 2. Jézus 30 ezüst pénzt ért, fölséged egygyel kevesebbet. 3. A király azt gondolja, hogy most a cinkotai pappal beszél, pedig én a kántor vagyok. — A talpraesett válaszért a király meg akarta jutalmazni és megkérdezte, mi a kívánsága, mire kántor azt kívánta, hogy mivel nagyon kicsi az icce, legalább Cinkontán legyen nagyobb. Ez az eredete a cinkotai iccének, mely azután nem két, hanem három meszelyt tartalmazott. A török hódoltság alatt a helység elpusztult s csak a szatmári békekötés után, 1709-ben népesült be újra. 1754-ben Beniczky Tamás birtokában találjuk. Ettől kezdve a mai napig szakadatlanul a Beniczky-esalád birtoka. A templomok közül legrégibb az evangélikus templom, mely 1709-ben épült. Az egyik kath. templomot 1757-ben, a másikat 1894-ben építették. 1849. április 11-én e helység halárán folyt le az utolsó mérkőzés Aulich honvédtábornok és Jellasich bán hadosztálya között, mely a honvédsereg fényes győzelmével végződött. Aulich e győzelme után Cinkotán tábort ütött, itt fogadta április 24-én a főváros küldöttségét, mely a magyar sereget a császári hadakól elhagyatott fővárosba meghívta. A magyar gazdaasszonyok országos egylete 1906-ban leánynevelő-intézetét és árvaházát Cinkotán építette föl, tőszomszédságában a Beniczky-féle kastélynak és parknak, melyet Beniczky Gáborné, szül. Batthyány Ilona az egyletnek adományozott. Cinkotán nyert elhelyezést a pozsonyi menekült m. kir. áll. tanítónőképző. Pestmegye egyik legrégibb gyülekezete a cinkotai ev any etikusoké. Első lelkésze Apostoli András volt, ki az egyház, anyakönyveit 1724-ben fektette le. Az egyház magyarosítását Jezsovics Pál (1871—1910.) kezdte meg, kinek veje Blatniczky Pál főesperes, a jelenlegi lekész, aki egy évtized óta köz- megelégedésre vezeti a ma már 3000 lelket számláló színmagyar híveit. A rom. kath. egyház a XIII. században fentállott. IV. Béla kir. adományozta a Nyúlszigeti apácáknak, kik még a XVI. században is kegyurak voltak. Akkor Cinkota plébánia volt. A templomot a Beniczky-család építtette, restaurálta és alakíttatta át 1846-ban a mai méretére. A hitújításkor a lakosság protestánssá lett. Plébánia újból csak 1926-ban állítatott fel, addig a csömöri plébániának volt filiáléja. Az ágh. ev. egyházközség 1699-ben alakult a Beniczky Tamás zólyomi birtokáról idetelepített úrbéresekből, kik Ostolucky Anna, Beniczky Tamásné ■segítségével mindjárt templomot és iskolát építettek, amelyet 1774-ben kibővítettek és 1924-ben teljesen újra építettek. 1892-ben kéttantermes, 1898-ban
