Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
30 TÁPIÓSÜLY—URI Fii szer- és vegyeskereskedők: Béky Sándor. 1918-ban Úri 'községben ia Hangya Szöv,- nól szabadult fel. mint segéd, majd m'mt üzletvezető is a Hangya Szöv.-nél dolgozott. Fűszer- és csemegetkereslkedését Tápió-sűlyben 1926-ban alapította. Sógora: Szalay István, orosz fogságban volt. Bencsik Józsefné, Fodor József, Friedenstein Miksa, Hangya szöv., özv. Péter Józsefné, Szi- nak Pál. Gabona- és terménykereskedők: Beck György. Lang Ferenc, Lob- stein Testvérek. Hentesek és mészárosok: Bukovsz- ky Gusztáv. Kákán atyja üzletében -szabadult fel, mint segéd Budapesten, Foton és Szentmártonban dolgozott. 1886 óta Táp lós-ülyön önálló mester, Közs. képviselőtestület tagja. Háborúban hat fia vett részt. Gusztáv 1915-ben orosz fronton -hősi halált halt .Béla, Ferenc, Jenő és Gyula megsebesülitek. Bárdi Lajos, Gulyás István, Gut- freund Elemér. Kocsmárosok: Bukovszky Gusztáv, Fodor József, Gulyás István, Hangya szöv., özv. Péter Józsefné, Silberer József. Kávéháztulajdonos: Wiener Leó. Kovácsok: Putz Lipót. Bakony jakon szabadult fel, minit segéd Budapesten, Pápán és W.enben dolgozott. 1901- ben Bakonyjáikon önállósította magát, majd három és fél éven át M-agya-rpo 1 onyban volt önálló, 1906 óta pedig Tápió-sülyön önálló kovács- és lakatos-mester. Pápán pabko-lás tan- folyamot végzett, oki, patko-lómester. A gyöm- rői Ipartestület és a itanoncvizsgáztató bizottság tagja. Gutay János, Hajdú Károly, Szű- csy József. Kötélgyártó: Bencsik József. Lakatos: Putz Lipót. Malomtulajdonosok: Gerendást Endre. Szücsy István és Társa. Női szabók: Bozóki Emilia, Reinhardt Sándorné. Pék: Szinak Pál. Szobafestő és mázoló: Matus Mihály. ÚRI Nagyközség1. — Hozzátartozik: Czövek tanya, Szoros puszta és Tahy-major. 1324-ben már fennállott és ekkor Huri néven szerepel az oklevelekben. 1386-ban Mária királynő Újfaluval együtt a Csetneki-családnak adta cserébe. 1436-ban a Zsegrai Pócsi-család volt itt birtokos. A török hódoltság alatt nem pusztult el. 1691-ben öt tizenhatod, 1695-ben másfél portával rótták meg. Ekkor a gróf Koháry-család birloka volt. 1715-ben 49, 1720-ban 58 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 61 másodosztályú úr- bértelke volt és a Koháryak voltak a földesurai. 1780-ban Tahy Antal és neje szül. Jankovich Konstantia vették meg. 1848 előtt báró Tahy József és Tahy Ádám voltak a helység földesurai. A római katholikus plébánia 1673-ban már fennállott és az anyakönyvek 1700-ban kezdődnek. — Az úrbéri elkülönözés és a tagosítás 1864-ben történt. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2800 lélek. Színmagyar. R. kath.: '2780, ref.: 5, ágh. ev.: 5, egyéb: 10. Házak száma: 502. Területe: 3861 kh., melyből a községé: 75 kh. Szántó: 3199, rét: 229, legelő- 243, erdő: 4, szőlő: 13, kert: 21, nádas: 2, terméketlen: 146, egyéb: 2. Talajviszonya: agyagos. Termények: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, holdanként 8 q. Vas. áll.: Tápiósüly—Tápiósáp (6 km.). Posta, Tel.: helyben. Táv., Cső.: Tápiósáp. Főszb., Vál. kér., Pii. bizt., Pii. szak.: Gyömrö. Já- rásb., Tkv., Adóh.: Monor. Törvsz., Pü. ig., Mezőg kamr., Iparfü., Ke- resk. kamr., OTL: Bpest. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság Tel.: Tápiósáp 18. Yezetőjegyző: Rupprecht Jenő. Közép'skolá t 19-12-ben Nagykárolyban, a jegyzői tanfolyamo-t 1921-ben Debrecenben végezte. Közigazgatási pályáját 1914-ben kezdte meg U-r’na 1919-ben adóügyi jegyzőnek, utóbb vezető jegyzőnek választották meg. Isikolámikívül' népművelődés és a Testnevelési -Bizottság elnöke, leven-teoiktató, a
