Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gyömrői járás
MAGLÓD—MENDE 19 Szakmáját 1886-ban tanulta_ először 1914- ben, másodszor 1928-ban Jett önálló. Férje férfiszabómester, iparát Vasmegyében tanulta, Mint segéd Bpesten, Grácban, Győrben dolgozott, 1906—1921-ig volt önálló Bpes- <ten. Veje: Péczeli Miklós résztvett a háborúban, megsebesült, töbszörösen 'kitüntetve. órás és ékszerész: Bajusz Vilmos. Pékek: Kárpáthy János. Szakmáját Vácon tanulta. 1902-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten, Egerben, Miskolcon, Pozsonyban dolgozott. 1925-ben lett önálló, Magyar Orsiz, Sütőik Egyesületének tagja. Háborúban a 10, lovashadosztálynál teljesített szolgálatot, 1915-ben leszerelt. Károly fivére a harctéren szerzett betegségében húnyt el, Kálmán 75%-os rokkant lett. Kisuczky Béla. Iparát Vasszeredén tanulta. Mint segéd Bpesten, Érsekújváron dolgozott, 1928-ban önállósította magát. Háborúban 1916-tól vett részt, 18 hónapig olasz fronton teljesített szolgálatot. Arnold bátyja kétszer sebesült. Zombory László. Szakmáját Szegeden tanulta, 1919-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten dolgozott, 1929 óta önálló sütamester helyben. Gyula bátyja résztvett a háborúban. Kohn Sándor. Szobafestő és mázoló: Teubl István. Temetkezési vállalkozók: Patonai Ferenc, Sallai Imre. Zöldságkereskedők: Fabók Pálné, Fiskovszki Lajosné, Kuli Mihály- né, Mészáros Teréz, Palásti Henrik. MENDE Nagyközség. — Hozzátartozik: Bille- és Szentistván-puszta. 1507-ben még pusztaként Kusali Jakcsi, János özvegyének birtoka, aki Werbőczy Istvának adta. Az 1559. évi török kincstári fejadólajstromban a zott. lb9j-ben sem a lakott, sem az elhagyott helyek között nincs összeírva. Az A XVII. század első felében a Bosnyák-család bír toka s valószínűleg Koháry Istvánná, Balassa Judit révén, kinek anyja Bosnyák-leány volt, került a Koháryak birtokába. Később mint puszta, a kecskeméti uradalomhoz tarto- budai líva helységei között szerepel; ekkor hat adóköteles házat írtak itt össze. 1715. évi összeírásban még mint Úri községhez tartozó puszta szerepel. Fe- renczy még 1727-ben is pusztának mondja. Bél Mátyás szerint 1737-ben már önálló helység volt, tót lakosokkal. Tehát 1727—37 között települt. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 10 tizenhat harmincketted úrbértelket vettek fel e helységben, mely ekkor gróf Koháry Jánosé volt. Az ágostai evangélikus egyház birtokában levő számadások szerint, melyeket Klein Mihály tanító 1792 augusztus 26-án készített el, mind a katholikus, mind az evangélikus templomot gr. Keglevich Tasziló építtette. Mindkét templomot 1831-ben állították helyre. 1848 előtt gróf Keglevich Gizella és gróf Keglevich Tasziló, továbbá a Koháry- család révén a Coburg-Góthai hercegek voltak a helység földesurai. A tagosítás 1864-ben ment végbe. A község jó levegőjű, hegyes-völgyes területen fekszik. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2500 lélek. Magyar 2400, tót: 100. R. kath.: 1611, ref.: 10, ág. ev.: 860, unit.: 1, g. kath.: 2, g. kel.: 2, izr.: 14. Házak száma: 458. Területe: 4828 kh., melyből a községé: 1341 kh. Szántó: 3325, rét: 253, legelő: 561, erdő: 439, szőlő: 66, kert: 33, nádas: 4, terméketlen: 147 kh. Erdőbirtok: Coburg herceg tulajdona; akác, tölgy, 26 éves. Talajviszonya: agyagos. Termények: rozs, árpa, zab, búza és gyümölcsök. Vas. áll.: helyben. Posta, Táv., Tel.: helyben. Fő- szb., Cs., Vál. kér., Pü. bizt., Pü. szak.: Gyömrő. Törvsz., Pü. ig., OTL. Mezőg. kamr., Keresk. kamr., Iparúi.: Bpest. Járásb., Tkv., Adó- hiv.: Monor. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezetőjegyző: Petrányi Károly. Helyettes, segédjegyző: Borsányi Miklós. Közs. Írnok: Szöllösi Miklós. Közs. bíró: Benyovics Mihály.
