Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
CEGLÉD 265 kovácsi Bárdy István ny. MÁV intéző, Budai-út 12. Aradon 1875-ben született, keresik isk. érettségi 1894-ben Szegeden tett. Vasúti tisztképző tanfolyamét 1895-ben végzett. A Máv. szolgálatába 1902-ben lépett. Előbb Szegeden, majd Temesváron, Nagyváradon teljesített 'forgalmi iszol gálaitat;, 1917-ben Turkevére helyezték mint állomási őrak öt, s 1922-ben nyugalomba vonult. Az alföldi méhészeti szakegylet elnöke, szaké kiket közöl a M. Méh c, szaklapban. A ceglédi Move r, tagja, az orsz. M. Méhészeti Egy. lg, tagja, Háború alatt helyi szolgálatot teljesített, mint a katona szállítmányokat vizsgáló t szt. özv. Berták Károlyné sz. Bán Jolán, ny. tanítónő, Bársony u. 3. Cegléden született, tanítómőiképzől Szabadkán végezte, oklevelét 1982-ben nyerte. Működését Alsónémed'iben kezdte, majd Mezőkeresztre választatták meg, hol 37 éviig mint tanító működött. 38 évi szolgálat után 1930-ban vonult nyugalomba Tanítási módszerét 2 ízben ösztöndíjjal tüntették ki. Férje: Mezőkeresztesen volt igazgató tanító s 28 évi működés után 1912-ben halt meg, Blénessy Károly ny. csenclőrtörzs- őrmester, Szőlő u. 10. Györgyös zent® ik ló s on 1889-ben .született, iskolái elvégzése után szülei gazdaságában segédkezett. Katonai szolgálatra 1910-ben vonult be, melynek letöltése után a M, k r. Csendőrség kötelékébe lépett. Előbb a besztercei szárnyhoz osztották be, 1918-ban Ceglédre helyezték át s 1926-ban vonult nyugalomba. A háború alatt az orosz harctéren teljesített szolgálatot. A közbiztonság terén kifej ett munkásságáért dicsérő oklevéllel tüntették ki. Unokái.vére Blénessy Sándor ny, táhorszurnagy, a Przemsyl erőd és az olasz front erődítményeinek tervezője. özv. Bódy íjászióné, ny. MÁA" iroda- kezelő özvegye, Selyem u. 13. Férje Busán (Nógrád m.) szül eteti 1873- ban. Korán árvaságra jutott s a budai Tanítók Árvaházában nevelkedett. Tanítóképzőt Losoncon végzett. Tápol szentimáritcú és Egreshátán — mint tanító — 6 évig működött. A Máv. szolgálatába 1902-ben lépett s 25 évi működés után 1927-ben vonult nyugalomba. Meghalt 1928-ban Bpesten, A háborúban sógora és veje küzdött, Bobis József ny. MÁV főművezető. 1870-ben született Cegléden. Felső par sko- láit végzett Bpesten, 1896-ban lépett a Máv. szol gála tábla. Eleinte mípt áll. felvigyázó működött Budapesten, majd alművezető é9 főművezető lett. Borbándy László ny. törzsőrmester, Petőfi u. 10. Tőrjén (Háromszék m.) 1891-ben született 4 polgárit Kézdívásárhelyen, 2 földműves iskolát Marosvásárhelyen végzett 1907-ben. A Máv. szolgálatába lépett miint raktár nők gyakornok 1908-ban, majd 1911-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be. Mint törzsőrmester 22 és fél havi szolgálat után 1923-ban nyugalomba vonult. Jelenleg levente oktató, ia Nemzeti Munkavédelem a Rákosligeti Átlát ka Club tagja. Küzdött az orosz és olasz fronton, kétszer sebesült. 11918-ban került haza a trónról fenti ranggal. Nagy ez,, kis ez. bronz v. é., Károly cs. kér., seb é. (két sávval) t ula j dánosa. özv. Bottló Károlyné, MÁV. állo- másfelv. özvegye, Népkör u. 20. Férje Po'Zsony-megyáben született 1881-ben iskoláit Somorján végezte. Működését a ikir. Járásbíróságnál kezdte, majd ügyvédi irodában veit tisztviselő. Tényleges katonai idejének leszolgilása után a pénzügyőrség 'kötelékébe. 1903-ban a Máv, szolgálatába lépett. Állomásai: Érsekújvár, Vágselye, Üllő ésAl- bert-I.rsa voltak, ahol mnt raktára ok majd állomás'felv gyázó működött. A háború alatt Fehértemplom és Kevevárálra vezényelték, ahol szolgálat közben szerzett betegségben 1916-ban meghalt. Neje: a Ref, Nőegylet tagja s 14 éve a városnál mint díjnok van alkalmazva. Both Ferenc ny. huszár törzsőrmester, Herczeg u. 27. Marosaj váron 1893-ban született, borbély- iparit Marosvásárhelyen tanult, 1909-ben szabadult fel. Mint segéd 4 évig dolgozott. Helyben 1931-tól önálló fodrász. Háború alatt a szerb és olasz harctéren küzdött, olasz fogságba esett, sebesülve t’zedesi rangban, 19Í9>-ben jött haza. Törzsőrmesterré 1925-ben léptették elő, 1927-ben nyugállományba helyezték 20 évi szol. után. Kis ez., bronz v. é, Károly cs kér. 6 és 10 éves szóig, kér,, seb .é,r. tulajdonosa. özv. Bottos Viktorné sz. Tibold Ilona, főjegyző özvegye, Hunyadi u. 10. Helyi születésű. Férje Dévaványám 1862-ben született. Szarvason gymn. érettségit tett. Pályáját Dévaványa községházán kezdte meg. Mint főjegyző működött 8 éven át. Dévavá- nyán 1900-ban 14 évi szolgálat után elhunyt, Három fia részlvett a háborúban. Viktor a kiképzés alatt szerzett betegségében 1915-ben meghalt. T bor mint okleveles gyógyszerész teljesített hadiszolgálatot, József oki gazda írsz az olasz harctéren küzdött fogságba esett. Sign. Laud., és Károly cs iker, kitüntetése van. Bőr csők József ny. MÁV főkalauz, Galamb u. 15. Szegeden született 1881-ben. A polgráit u. ott végzett, A Máv. szolgálatába 1903-ban lépett s a szegedi Máv. fütőházban, mint értesítő kézbesítő nyert bosztást, 1908-ban voraatk isér őrnek, 1915-ben kalauznak, 1930- ban főkalauznak nevezték ik:. 37 évi működés után 1930-ban vonult nyugalomba. A
