Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
CEGLÉD 257 díjas, később mint h. adótiszt működött. A MÁV szolgálatába 1912-ben lépett s helyben nyert beosztást. Az összes szak és önállósító vizsga letétele után 1917-ben azonnal kirendelték az oláh belső hadszíntérre mint önálló szolgálattevőt. Állomáshelyei itt Brassó, Segesvár, Bereczk és Csíkszereda voltak, 1917 végén visszarendelték Ceglédre, 1920- tól Alberti-Irsán önálló forgalmi szolgálatra osztották be, 1920-tól újra helyben működik. A család eredetileg Erdélyből származik, eredete az 1300-as évekre vezethető vissza, akik Erdély történetében de különösen a kuruc—labanc-világban jelentős szerepet játszottak. A család későbbi sarja az 1700-as években telepedett le Cegléden s tek nt'élyes földbirtokosok voltak. Kemény Sándor, Nagykátai u. 23. 1886-ban szül, Cegléden, Iskoláit is Cegléden végezte majd 1901—06-ig közig, pályán működött, 1908-ban a MÁV szolgálatába lépett Nagyszombatban, Szolgált Treuesénben, Tótmegyeren, Pozsonyban, pénztáros, majd áll. elöljáró volt Dunaszerdahe- lyen. Végül szülővárosába osztották be szolgálatra. Oberting József, Gyep u. 8. Szenthuber-Torontálon 1884-ben született, négy polgár.t végzett, A MÁV szolgálatába 1903-ban lépett s Temesváron, Lúgoson működött, jelenleg helyben teljesít szolgálatot. A háborúban 1914—-1918-ig az északi harctéren küzdött. Kitüntetései: Koronás ezüst érd. kér., bronz v. é, kétszer, német Vilmos ez. érd, érem, vasikor. a hadi ékítménnyel, jubileumi emlékérem 1908 és 1912. Öccse hősi halált balt, Biró Elek, Kemény Sándor, Nagy István. Állomásfelvigyázók: Zsengellér 1st- ván. Cegléden szül. 1899-ben. 1915-ben lép a MÁV szolgálatába Cegléden, mint áll, felv. jelölt, ez idő szerint Cegléden teljesít szolgálatot, mint térifelvigyázó. Családjából: Zsengellér Lajos harctéren szerzett betegségében halt meg 1917-ben, Zsengellér Dánéi szintén irésztvett a háborúban, megsebesült. Káték Ede, Mitas István. Iroda segédtisztek: Bakos Kálmán. 1879-ben született Békésszentamdráson. Közép'skolái elvégzése után 1897-ben lépett a MÁV szolgálatába. Állomáshelyei voltak: Kőbánya alsó p. u., K:skunmajsa, Nagy- surány. Nagytapolcsány, Pestszentlőrinci nyaraló, Borsosberény Kerekegyháza, Jelenleg Cegléden működik mint iroda s tiszt. Tényleges katonaéve t 'a korneuburgi vas. és táv. ezredben szolgálta le. Oldal Lajos, Virág u. 12. Cegléden 1894-ben született, a gimnázium négy osztályának elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett s előbb mint rajzoló, majd műszaki díjnolk, 1918-tól mint iroda- kezelő a helyi osztálymérnökségnél működött. A ceglédi állomáshoz 1926-ban helyezték át, azóta ntt működik. Az Országos Képzőmüvészli Főiskola kecskeméti művész- telepén három évig Révész Imre festőművész irányítása mellett tanult, beutazta Ausztria, Németország. Svájc, Olaszország, Holland a, Horvátország és Szarba nagy- részét. A háború alatt a „Ceglédi Ujság“- nak, háború után a ,,Ceglédi Élet“-nek volt munkatársa. Magánúton elvégezte az V—VI. gimnáziumot jelenleg a VII, osztályt tanulja, A háborúban két bátyja küzdött. Végh István, VI., Székely u. 20. Cegléden született 1882-ben. A MÁV szolgálatába 1909'-ben lépett s mint vonatkísérő helyben nyert beosztást. 1913-ban s. tisztnek nevezték ki, mely minőségben jelenleg is működ k. A helyi „Kossuth Körnek“, „Rudolf trónörökös“ és vonatkísérők Nyugdíj Egyesületének s számos vasutas és társadalmi egyesületnek tagja. János bátya az orosz, harctéren hősi halált halt. Vajas Aladár. Főraktárnokok: Köcsky Gyula, Felszegi u. 26. Nemesv.den, 1881-ben született négy polgárit végzett. A MÁV szolgálatába 1913-ban lépett s azóta állandóan — előbb Békéscsabán, majd Szolnokon — jelenleg helyben, mint főraktárnck működeik, A háborúban 1914—1915-ig küzdött. Szepessy Imre. 1886-ban született Csoingrádon. Iskoláit szülővárosában és Szegeden végezte, 1909- bein lépett a MÁV szolgálatába, 1948-ig Pozsonyban teljesített szolgálatot, mint áll. felvigyázó. Cseh megszállás matt állomás helyét elhagyni kénytelen, Ceglédre nyert beosztást, majd fővárosi pályaudvarokon teljesített szolgálatot, mig 1928 óta újra Cegléden működ k, m’nt főraktármoik. Cseri István, Póta Lajos. Raktárnokok: Katona Béla. Szegeden, 1895-ben született, négy polgárit u. ott végzett, A MÁV szolgálatába 1915- ben lépett s azóta megszakítás nélkül — jelenleg mint raktárnak — teljesít szolgálatot. Szabó Gyula. Pénztárkezelőnők: Bátori Margit, Katona Ilona, Márkus Erzsébet, Nagy Gyulámé. •Főkalauzok: Engler József. Született 1888-ban Ceglódbercelen. 1908- ban lépett a MÁV szolgálatába Cegléden. 1914-ben kalauznak 1925-ben ped g főkalauznak nevezték ki. 1919-ig felvidéken teljesített szolgálatot, ahonnan a csehek az eskütétel megtagadása miatt elűzték Elnöke a Honsz. helyi csoportjának, helyi képvd-