Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD 249 Cegléden született 1902-ben, az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte 1927-ben. önálló magánállatorvosi működést helyben 1928-tól folytat. 1929-itől a város által megbízott he­lyettes állatorvos s a húsvizsgálati teendő­ket látja el. A Ceglédi Gazdasági Egyesü­let, Orsz. Állatorvosi Egyesület sib. tagja. A háborúban bátyja, dr. Le b Andor orvos, vett részt, A ágóhídfelügyelő: /akar Ferenc. Helyben született 1873-ban. Iskolá t is itt végezte. A bognáripart ‘amulta s 1891-ben szabadult fel. Mint segéd 1907-ig helyben dolgozott. 1907 óta a Közvágóhíd felügyelője. A Róm. Kath. Kör és a Szt. István Társu­lat tagja. A'árosi uszoda a Gubody kertben. Nyitva máj. 1-től okt. í-ig. A'árosi menetjegyiroda A'árosi Ta­karékpénztárban, Árpád tér. EGYHÁZAK lí. katli. Egyházközség. Plébános: Szilágyi Imre. S. lelkész: Alexy Rezső. Hitoktató: dr. Halász Kádmán. Világi elnök: dr. Hüb­ner Emil ügyvéd. Tief, egyházközség. Lelkész: Ceg- lédy Sándor. 1883-ban született, A theológiát Pápán végezte. Lelkész volt Nagysarlón, Pápán theológiai akadémiai tanár, majd Győrött lelkész és esperes, 1928 óta ceglédi lelkész. S. lelkészek: Szabó Sándor, Simon Ernő. Főgondnok: dr. Dobos Sándor v. t. ügyész. Kántor: Kati Darab Lajos. Pápaion 1893-ban született, tanítóképzőt Csurgón 1912-ben végzett. Zenei tanulmá­nyait Veszprém és Bpesten végezte, előbbin helyben 1922-ben, utóbbin 1928-ban nyert végbizonyítványt. Működését — mint kántor- tanító —• Balatonkenesén kezdte, majd Vilonya, Sarkad! Szeghalom voltak állomás­helyei, 1928-ban a helyi Réf, Egyház önálló 'kántornak választotta meg. Több helyi ének­kar vezető karnagya, templomi énekkarok szervezője. Számos dal szerzeményét neves énekkarok adták elő. A ,,Zene Közlöny“ munkatársa. Szakirányú munkásságot fejt ki, cikkei jelentek meg a kántonképzésről stb. Mint karnagy a társadalmi és kulturá­lis ünnepségeken állandóan résztvesz, Ág. hitv. ev. Egyházközség. Lel­kész: Wolf Lajos. Főgondnok: dr. Gombos Lajos or­vos, e. ii. tanácsos. Izr. hitközség. Rabbi: (betöltetlen). Hitk. elnök: dr. Halász Márton ügyvéd. Főkántor: Rosenfeld Miksa. TANÜGY Középiskolák M. Kir. Áll, Kossuth reálgimná­zium. Igazgató: Szőnyi Sándor. Tanárok: Benke Andor, vitéz Fe­lt érvávry Dezső, Haerter Adóim, Hegedűs Sándor, Jókai János, Kreiger Kornél, vitéz dr. Len­gyel Albert, Mayer Péter, dr. Oppel Jenő, Piros Kálmán, dr. Rórák Imre c. ig., Sárkány Jó­zsef, Scheitz Emil, Schmidt A. István, dr. Simon László, Sze- leczky Mihály, Ujváry Ferenc testn. tanár, Velker János, Wiese Gyula. Hitoktatók: dr. Halász Kálmán r. kath., Czakó Jenő ref., Törteit Lajos ágh. ev., Ransburg Adolf izr. Egészségtantanár:* dr. Lux Ervin iskolaorvos. M. Kir. Áll. Polgári Fiúiskola. Igazgató: Paveiits Manó. Lékán 1876-ban született, Bpesten 1899- ben végezte a képzőművészeti főiskolát. Pá­lyáját mint rajz-szaktanár 1900-ban kezdte, a körmendi polg. fiúiskolában. 191(j-ban Cegléden a polg. leányiskolához nyert be­osztást. 1918-ban k nevezték a polg. fiú­iskola igazgatójává, A rajz, ének és kézi­munka tanára, A helyi Kossuth-múzeum ala­pítója és igazgatója, az Iparos és Keresk. tanoncisk. igazgatója, A turiini százas kül­döttség vál. tagja, a Szt. Cecília Zene és Ének Egy szervezője és karnagya,. a Ka­szinó és a vármegyei népművelési egy. tagja. lg. helyettes: Mihály fi Pál r. tanár. Tanárok: Tóth József. Csongrádon 1883-ban született. Iskoláéit u, ott és Kolozsváron, a tanítóképzőt és a polg. isik. tanárképzőit Bpesten végezte. Ta­nári oklevelét 1905-ben nyerte. Működéséi Kecskeméten az elemi iskolában kezdte, majd Nagyszebenben a polg. iskolába nyert beosztást s ott 1914-;g működött, 1919-ben Ceglédre került s azóta a polg. fiúiskolában magyar nyelvet és történelmet tanít. 1914- ben bevonult, az olasz harctéren küzdött. Mint hadpj, őrmester szerelt le. Kitünteté­sei: kor, ez, érd, kér. a vit. é, szalagján, Károly cs. iker.

Next

/
Oldalképek
Tartalom