Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
242 CEGLÉD hanem az ő nevéhez fűződik az egyetlen nyilvános kertünk, valamint annak területén 1894. évben megnyílt nyári uszoda is. Cegléd népe szorgalmas és az átlagon felül álló intelligenciájával a háborút megelőző időben a három népbetegség közül (gümőkór, nemibetegség, alkoholizmus) csak a tüdővész pusztításának volt egyedül kitéve, mivel népünk a maga gazdálkodói területéhez hűen, ipari munkára nem szorulva, lakott az ő nádfedeles „bogárhátú“ házikójában, amelyek lehettek a költő szemében romantikusak és idillikusak, de a hygéniailag vizsgáló tekintet alatt mint a tüdő vész melegágyai szerepeltek. A statisztika tükrében a tüdővész pusztításai városunk területén az országos átlagon felülieknek mutatkoztak és a tüdő-gümőkór következtében beállott halálesetek nagy száma sajnos még ma is afelett áll. Népünk hűségesen őrizte földjét. Ipari vállalatok nem telepedtek meg itt és Cegléd jellege tisztára mezőgazdasági maradt. Az emberek évtizedeken keresztül nem mozdultak ki a városból, vagy ha az ritkán meg is történt, hűségesen visszatértek az ő egyszerű, de erkölcsileg erős bázisokon nyugvó családi életükhöz. Az alföldi magyar nép erkölcsi színvonala nagyon magas volt még abban az időben, de jött a háború és nemcsak anyagi értékekben végzett rettenetes pusztítást, hanem épúgy, mint szerte Európában, mintha feledésbe merült volna az az általános érvű igazság, hogy minden kulturális fejlődésnek az igazi erkölcsös élet az alapja, amely nélkül Róma is ledőlt és rabigába görnyedt. A vérbajok és egyéb titkos betegségek, amelyek a háború előtt a családja körében békésen élő földmíves népet nagyritkán érintették, a háború alatt és után ijesztő módon és nagy számban ütötték fel fejüket, még a várostól távol lakó egyszerű földmíves lakosság körében is, ahol azelőtt ezek a szörnyű pusztító népbetegségek jóformán teljesen ismeretlenek voltak. Az Ugyer, a Csemő, a Homokpuszta egyszerű és erkölcsös népe között is gyakran lehetett észlelni ezen betegségeket, és jórészt ezeknek köszönhető nálunk is a születési számok nagyarányú csökkenése. És e szomorúan feldúlt ideg- rendszerű, a kommunizmustól is meggyötört, az oláhoktól is végtelenül megzaklatott lakosságban, a lelki meghasonlások mellett, az élesen figyelő szakember szeme megtalálta a testi bomlás ijesztő tüneteit is. A háború utáni végtelenül sanyarú esztendők ugyanis nem a háború előtti idők erőteljes, egészséges testű, lélekben, valamint erkölcsi ellenállásban magas fokon álló népet találtak, de egy elerőtlenedett és szinte reményt vesztett lakosságot. A magyar ősi ellenállás ereje azonban már röviddel az oláhok kivonulása után kereste azokat az eszközöket, amellyel e nép talpra- állítása és újraéledése remélhető volt. A város akkori vezetőkörei helyesen gondolták el, hogy a regenerálás munkáját az új nemzedéket jelentő csecsemőkön kell kezdeni. 1920 telén lépett működésbe a ceglédi Anya- és Csecsemővédő Intézet, amely az Orsz. Stefánia Szövetségnek 25. számú fiókja lett. Ez az intézmény a sokirányú egészségügyi követelmények között elsősorban az anyák és kisdedek érdekeit volt hivatva istápolni. E munkája nem volt hiábavaló, mert a rendkívüli nagy kezdeti nehézségek után az intézet ereje és tekintélye állandóan növekedett. Sikerült úgy a város népének jóindulatát, mint a magasabb közegészségügyi fórumok figyelmét magára vonnia és a város egészségügyének érdekében elkövetett működésének első sikereként megalakult 1924-ben Lovrist József dr. egyetemi tanár egy szívhez szóló előadása folyamán egy nagyértékű intézmény, a Cegléd városi fí. Molnár Erzsébetről elhevezett szülészeti és női kórház. Ez intézmény keletkezésének története az, hogy dr. Lovrits egyet, tanár, a budapesti bábaképző intézetnek igazgató-főorvosa és a magyar anya- és cseosemővédelem egyik legelső munkása egy ízben a város vezetőkörei előtt oly nagyhatású beszédet tartott a magyar nemzet szempontjából az anyák védelmének fontosságáról, hogy a megindító beszéd hatása alatt B. Molnár Elemér helybeli földbirtokos egy értékes házat ajánlott fel egy szülőház javára. E szülészet és női kórház, a fent leírt néven azóta is működik és ezen intézmény époly szükséges és fontos közegészségügyi faktora Cegléd városának, mint az előbbi. Ez intézmények befolyása egy olyan közhangulat megteremtésében, amely az egészségügyi intézmények felállítását . mindinkább követelő szükségességnek ismerte fel, az idők folyamán egyre nagyobb lett és a város közegészségügyi viszonyait jelentékenyen javították. Az anya- és csecsemővédő intézet kebelében működő orvosok és védőnők, úgy az egyéni kitanítás útján, mint rendkívül sok és közkedveltté vált egészségügyi propagandaelőadás révén igyekeztek úgy az egyéni, mint a köz- egészségügy iránt való érzéket a lakosság körében fölkelteni. 1931 május ho 2-án tartotta meg a ceglédi közegészségügyi hatóság 100-ik jubiláris egészM
