Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

CEGLÉD

239

kezdtek szaporodni. A hitközség 1855-ben alakult meg s a régi imaház 1868-ban épült. Ennek helyébe a hitközség 1905/1906. évben építette a mostani templomot.

A város lakossága

A város lakossága, a régi évszázadok pusztításai következtében, nem szaporodott annyira, amennyire egy ilyen nagy magyar városban természetszerűleg keleltt volna. A XVIII. század elejétől fogva, amikor békés idők kezdtek következni, a számbeli emelkedés állandósult.

A lakosság — jellegét tekintve — általában magyar, bár az igazi tipikus magyar faj tisztán kevésbé található meg a lakosságban, ami természetes is. A hagyomány szerint ugyanis a XV. században Ceglédre huszita-cseheket telepítettek le. a XVIII. század elején idegen vidékről hoztak be jobbágyakat, majd a XVIII. század végén sok tót és palóc vándorolt be. A török uralom s a város többszöri elpusztulása következtében a lakosság idegen bevándorlóinkkal is vegyült.

A népességi statisztika a következőképpen alakult: 1715-ben 130 jobbágyős 15 zsellércsalád volt a városban, 1720-ban 2 nemes és 190 jobbágycsaládot írtak össze. 1782-ben 7526, 1802-ben 9234, 1830-ban 15.136, 1880-ban 24.872, 1900-ban 30.106, 1920-ban 36.929 és 1930-ban 38.748 volt a lakosok száma. így 100 év alatt a lakosság két és félszeresére emelkedett. Az 1920. évi statisztikai feldolgozás szerint a foglalkozási arány a következő: őstermelés 49.5, ipar 18.3, közlekedés 10.8, közszolgálat 4.9 nyugdíjas és tőkepénzes 4.6, kereskedelem 4.4, cseléd és napszámos 3.7, egyéb 3.3 százalék. A vallás szerinti megosztás: róm. kath.: 49.5, ref.: 44.7, ág. evang.: 2.7, izr.: 2.7, gör. katli.: 0.2, unitárius: 0,1, gör. kel.: 0.1 százalék. Műveltség szerinti megoszlás: főiskolai végzettség 0.9 középiskolai 1.7, négy középiskolai 6.7 és a négy elemi végzettség 39.7 százalékot tesz ki, száz ember közül 13 analfabéta. Magyarul az összes lakos közül 33-an nem tudnak és nem magyar lakos is csak 356 van a városban.

Mezőgazdaság

A XVIII. század elején oly kevés volt a lakosság, hogy a földesúri ■óriási birtokokat nem tudták megmívelni. A jobbágyoknak is hol itt, hol ott adták ki az úrbéri illetményeket. Ez a bizonytalanság csak 1749-ben szűnt meg, amikor az úrbéri szerződést megkötötték. Azonban az úrbéri illetményekért az uradalom és jobbágyok között később is nagy perek folytak. A tagosítás az 1818—20. években történt, ami a jobbágyok teherviselését megkönnyítette és vagyonosodásukat elősegítette. A legelő közös maradt és csak 1864-ben osztották fel egyénenként. A tagosítás folyományaként állt elő a tanyás gazdaság, amely idővel úgy elterjedt Cegléden, mint a Duna—Tisza közén talán sehol. A tagosítás révén a nagyobb gazdaosztály keletkezett, míg a legelőfelosztás a régi zsellérek utódai gyanánt a kisgazdák osztályát teremtette meg. A város határának földje gazdaságilag teljesen művelhető. Az északi és keleti rész kitűnő fekete agyagos földjétől a futóhomokig minden földnem megtalálható. A délkeleti és déli rész homokos talajú, míg a délnyugati rész nagyobbára futóhomok, melyből már elenyészően csekély rész áll lekötés nélkül. Kevés szikes terület is van, melyek leginkább a vadvizek levezetésével állottak elő. Ma az 50.000 kát. holdból csak kb. 3000 hold a termést nem adó terület. A földbirtok megoszlása a következő: 1000 holdon felüli nagybirtok mindössze 2 van és pedig Cegléd város mint erkölcsi testületé és a Vallásalapítványé. Utóbbinak 4972 k. hold birtokából a földreform folytán 1300 hold az igénylők közt kiosztatott. 100 holdon felüli birtok száma 16, 20—100-ig 539, 3—20-ig 2061 és 3 holdig terjedő gazdaság 820 van. Egy lakosra 1.35 kát. hold föld esik. A termények közül 10.090 holddal a kukorica vezet. Búzavetés kh. 8000, árpa 7000, rozs 3.5 ezer, burgonya 1.5 ezer k. hold. Az utolsó évek termésének átlaga mm.-ként: búzából 5, kukoricából 6; a legnagyobb búzából 12, kukoricából 12.5 volt. A szőlőtermelés nagyméretű fejlődése a futóhomok megkötését eredményezte. így ültetődtek be az Öreg szőlők, Csemő-puszta és az Ugyer területei. Ma a szőlőterület 4400 k. holdat tesz ki, melyeknek majdnem felerészén fehér- és a többi részén sillerborokat termesztenek. A szőlőmíveléssel kapcsolatosan nagyban fellendült a gyümölcs-, a kerti vetemény- és újabban a virágtermelés. Ezeket az Unghváry-faiskola és kertészete mozdította elő.

Az állattenyésztés a közlegelő felosztása folytán csak a gazdasági szűk-