Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

NAGYKÖRÖS 221 vecser, Kecskemét és helyben dolgozott. A pósta szoilgáiLaltiáiba 1914-ben lépett m (nt szolga, de szorgalma és hűsége jutalmáúl altisztnek léptették elő. 14 évi működés után „B“ lista íolytán nyugdíjazták. 1926-tól az Alföldi Hitelintézetnél mint altiszt van al- kamazásbam. A /háborúban orosz, olasz és szerb harctéren küzdött. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. Sudarevics Ferenc ny. vasúti főmű­vezető, Levente u. 16. Mohácson 1862-ben született, iskoláit Pé­csett végezte, majd lapatosipart is itt tanul­ta, s mint segéd Bpesten dolgozott. 1883- ban a Máv. szolgálatába lépett, ahol 1892- ben művezetőnek nevezték ki. Innen Király­házára helyezték és 1904-ben főművezető lett és visszahelyezték Bpestre, Betegsége folytán 1910-ben nyugdíjba ment. Egyik fia a háborúban hősi halált halt, másik fia orosz fogságba esett és eltűnt, özv. Schwartz Árminné ny. városi főszámvevő özvegye, Töhötöm u. 2. sz. Néhai férje Szolnokon 1865-ben született, gimnáziumot helyben végzett. A város szol­gálatába 1894-ben lépett mint pénztári el­lenőr, majd főszámvevőnek választották meg. Ilyen minőségben 5 éven át működött 1914- ig. Számos társadalmi, kulturális és jóté­kony egyesület volt tagja. A háborúban 2 fia küzdött, József rokkant .lett, Ferenc a harctéren szerzett betegségében itthon meg­hal l, Szalay György ny. közig, tanács­nok, h. polgármester. Nagykőrösön 1866-ban született, Középis­kolát helyben, egyetemet Bpesten végzett. 1898-ban a városhoz közig, tanácsnoknak választották meg. 1918-ban vonult nyuga­lomba. Alföldi Pénzintézet ig. elnöke és szá­mos társadalmi és kulturális egyesület ve­zetőségi tagja. Szőlőgazdasága felesbe van adva, nemes Szentbe Kálmán köz- és váltó-ügyvéd, ny. v. rendőrkapi­tány, Kecskeméti u. 6. Helyben 1848-ban. született, középiskoláit helyben jogot Bpesten végzett. Előbb a helyb. járb.-nál joggyakornok volt, mint Bu­dapesten dr. Korányi ügyvéd irodáját vezet­te, ismét helyb. közgyám és pénzt.-nőik volt, 1893-ban választás útján alkapitánya lett a városnak, 1916-ban nyugdíjba ment, Ósne- mes családból származik, régi kúriájában lakik 59 h. földjét haszombébreadja. 1 hold szőlőt saját maga kezel. nagyendréri és födémesi Szobonya Lajos ny. ref. tanító, Kinizsi u. 4. Mohin (Bans m.) 1868-ban született, ta­nítói oklevelét helyben 1888-ban nyerte. Előbb Gödöllőn tanított, 1888-itól 1929-ig helyben a ref. iskolánál működött. Tanított még az ipariskolában rajzot és az ismétlő iskolában is. A ref. népiskolák; az Orsz. Tanítóegylet, a kecskeméti ref. tamítóegyleit, a baráti szöv. vál. tagja, Vöröskereszt Egyl. h. csoportjának gondnoka. A háború alatt a hadbavonult kartársait is helyettesítve egész napját tanításnak kellett szentelme. Buzgó munkájáért a kultuszminisztérium személyi pótlékot utalványozott részére, Szurmó Ambrus ny. közs. polgári leányisk. igazgató. Nagykőrösön 1858-ban született, tanítói oklevelet u. fitt, 1875-ben nyert polg, isk, tanári oklevelét Bpesten 1877-ben szerezte. Előbb a kecskeméti gazdasági felsőnépis­kolában 1882-ig, majd 41 évig a helybeli polgári leányiskolában tanított. (Negyven éven át az iskola igazgatója, működése alatt épült (1905.) a polg. leányiskola új épülete s szervezték 4 osztályúvá, A Peda- gógihai, M. kir. Természettudományi Társa­ságnak Orsz, polg. isk, Tanárgyeisületnek a helyi Keresztény Egyesületnek vál. tagja, a helyi lapok állandó munkatársa. „A Közép­iskolák és nevelő intézetek monográfiája“-! a város megbízásából 1896-ban írta meg. Szűcs Sándor ny. csendőrtiszthe- lielyettes, Levente u. 14. Helyben 1876-ban született, A tényleges katonai szolgálat után a csendörségh-z ment át. 1948-ban járá-sőrmesteri rangot ka­pott, majd 22 évi szolgálat után nyugalom­ba vonult tiszthelyettesi ranggal. Dicsérő okirat és az összes szolgálati jelvények tu­lajdonosa, Több egyesület tagja. Tokaji Sándor ny. államrend. főel­lenőr, Nádasdi út 1. Helyben 1869-ben született, iskoláit is itt végezte. 1895-ben az áll. rendőrség kö­telékébe lépett, ahol előbb számvevői elle­nőr, majd főellenőri rangot ért el, s 1920- ban nyugdíjba ment, Számos egyesület r. és alapító tagja. Háború alatt is az ál lám- rendőrség sízolgálatáham állott 1 Az összes szóig, érmek tulajdonosa. Neje női szabó. Tóth Lajos ny. igazgató-tanító. iN agyklőr ősöm 1862-ben született, tanítói oklevelet 1878-ban u, itt nyert. Gyomán 1878-ban mint tanító, 1879-ben mint nevelő működött. 1880-tól /helyben, előbb segéd ta­nító, 1881-ben Csákvárom, 1833-tól nyugdi- jazásáig (1926-ig) 'Nagykőrösön tanított. 1886—1/925-ig tijpiaroistanonciskolaíi. 1922— 1925-:g népiskolai igazgató volt. Gróf Zichy Istvánnál 6 éven át és Szabadhegyi Ákos cs, és kir. kamarás családjánál mint házita- nító működött, Csáikváron és Nagykorösiön tűzoltóságot szervezett, utóbbinak 16 éven át parancsnoka volt. 36 évig képviselőtestületi tag volt, 1928-tól Községi képviselő testületi tag volt. 1928-tól községi iskola széki gond-

Next

/
Oldalképek
Tartalom