Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

NAGYKŐRÖS 21* nemes Fitoss Ambrus ny. árvaszéki ülnök, Losonczy u. 30. Helyben 1869-ben szüléiéit, középiskoláíit helyben, tud, egyet. Bpesten végezte. 1893- tól áll a város szolgálatában, 1898-tól árva­széki ülnök, 1923-tól nyugdíjban. 174 klh. földjén gazdálkodik. Számos egyesület tevé­keny tagja. Forró Kálmán ny. vár. földadó nyilvántartó, Örkényi u. 61. Helyben 1874-ben született, iskoláit is itt végezte. Előbb kereskedelmi pályán dolgo­zott, 1899-ben a város szolgálatába lépett, hol előbb díjnok, majd kinevezett tisztviselő, 1924-ben minit földadó nyilvántartó nyugdíj­ba ment. A Társaskör és Olvasókör tagja. Háború alatt segédszolgálatot teljesített, Frühwirth Mihály, Tündér u. 10. Répcekéthelyen született 1889-ben. Ven- déglősipart tanult Kőszegen 1907-ben és mint pincér dolgozott, 1921-től helybeli la­kos. A Baromfi Egyesületnek és a Város Szépítő Egyletnek tagja. Több éven keresz­tül nemes kanári tenyészt és sei foglalkozott, most áttért a baromfi tenyésztésre. Az orosz fronton harcolt és fogságba esett, 1918-ban tért haza. Egy fivére hősi; halált halt. Godány László ny. csendőrtiszthe- lyettes, Salamon Ferenc u. 8. Nagykőrösön 1880-ban született. Tényleges katonai éveit Szarajevóban töltötte, majd a csendőrség kötelékébe lépett, Bpesten nyert csemdőrségi kiképzést, mely után Debrecen­be helyezték miint altisztet. Több felvidéki állomáshelyeken Örs-, majd szakaszparnoki minőségben teljesített szolgálatot. Felvidéki menekülése után Jászberénybe vezényelték, honnan 1923-ban mint tiszthelyettes nyuga­lomba vonult. Az összes szóig, jelvények tu­lajdonosa, a iker Parnokság elismerő okle­véllel, a bolgár király négy fuldokló ember életének megmentéséért Szent Sándor rend­jellel tüntette ki. Neje okleveles óvónő, Hamza József ny. irodaigazgató. Nagylónyán 1861-ben született, négy gim­náziumot Máramaro'sszigeten végzett, majd ugyanott a kir. Törvényszékhez, mint elnöki igazgatót nevezték ki, Í899-ben Nagykőrösre helyezték át, hol 19il8-ba,n j bíró sági iroda- igazgiatómak léptették elő, 1926-ban 41 évi szolgálat után vonult nyugalomba, Költészet­tel 1885-től foglalkozik s több lírai költe­ménye jelent meg vidéki lapokban. Jelenleg költeményei sajtó alatt állanak. néhai vitéz Huszár György, volt gimnáziumi tanár. Helyben 1880-ban született, érettség t helyben tett, tanári oklevelet Kolozsváron nyert 1902-ben. 1905-től a helybeli gim.ná- z’umban mint helyettes, 1906-tól mint ren­des tanár működött 1914-ig. Háborúban a szerb, majd olasz fronton 14 hónapig har­colt, ahol hősi halált halt. Kitüntetései: ka­tonai ér. kér., Sign. Laud., Károly cs. kér. 1926-ban vitézzé nyilvánították. Jakab Ferenc, ny. MÁV s. tiszt, Csemő d. 129. Cegléden 1876-ban született, 4 középis­kolát ott végzett. A Máv. szolgálatába 1900- bam lépett s mint vonatkísérő Cegléden 20 évig működött, 1920-ban vonult nyugalom­ba. Jelenleg 5 kh, szőlőjén bor és gyü­mölcs gazdálkodást folytat. R. Kath, Egy­házközség tanács, Kath. Kör rendes, Nyug­díjas Egy., Voge, Máv. Segélyző stb. tag. Kéri József, ny. államrend. főtörzs­őrmester, Csemő dűlő 120. Helyben 1885-ben született, iskoláit Szent­királyon és Uj kecskén végezte. Az állam­rendőrség szolgálatába 1920-ban lépett, 1930-ban mint főtörzsőrmester vonult nyu­galomba, Jelenleg 5 kh, földjén gazdálko­dik, amelyből 1 kh. szőlő. A háborúban orosz, olasz és francia harctéren küzdött, 1918-ban szerelt le. Kitüntetése: vas érd. kér,, orosz v. é., Károly cs, kér. özv. Kőrössy Gyuláné szül. Nyékus Eszter, Tázerdei u. 2. Helybeli születésű, iskoláit is itt végezte. Férje póstaifőfelügyelő volt, '1929-ben halt meg, Ev, ref. nőegylet r. tagja. Kiin Márton ny. városi állatorvos, Losonczy u. 4. Nagyszentmiklóson 1869-ben született, középiskoláit és az állatorvosi főiskolát Bu­dapesten végezte 1896-ban, Pályáját Dau- tován mint körállatorvos kezdte), majd Nagykörösre megválasztották városi! állat­orvosnak, 1924-be.n nyugdíjba ment. Orsz. állatorvosok egy., valamint számos társa­dalmi és kulturális egy. tagja, 1915-ben vo­nult be, mint népi. állatorvos, orosz és szerb frontokon teljesített szolgálatot. Kitünteté­sei: arany érd, kér. a vít. ér. szalagján. Fia szintén vég gküzdötte a háborút. Lázár János ny. gazd. csendőr tiszt­helyettes, Álmos u. 6. Császáron (Komárom m.) 1877-ben szüle­tett, iskoláit is ott végezte. Tényleges kato­nai szolgálata után a bpesti csendőrkerü­lethez vezényelték. Több nagyobb városban lieljesítetit szolgálatot, legutóbb Bpesten a belügym'misztériumban a számvevőséghez volt beosztva. 22 évi tényleges szolgálat után fenti ranggal nyugalomba vonult az­óta helyben lakk saját házában, földjén gazdálkodik, A háború alatt is tényleges szolgálatban volt. Szolgádat! érdemjelein kívül 2 drb, kér, parancsnoksági, 1 felü­gyelőparnokí, 1 miniszteri elismerő díszok­levele van. Háborúban egyik fivére hősi ha­lált halt, másik rokkant lett. néhai Luczu Alajos tanító, Loson­czy út 16. Rábacsécsényen 1897-ben született, tanítói

Next

/
Oldalképek
Tartalom