Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Gyömrői járás

4 ECSER—GYÖMRŐ voszád József, Stück Sándor, Valek József. Malomtulajdonos: özv. Bögrey Ká- rolyné. Pékek: Gerzság István. 1916-'ban Kiskunjmaj sán szabadult fel. Mint segéd Kecskeméten, Szolnokon, Deb­recenben, Kiskunfélegyházán, Cegléden stib. dolgozott. 1919—22-ig Kecskeméten, 1922— 24-ig Kerekegyházán, 1924—30-ig Maglódon volt önálló, 1930 óta pedig Eeseren önálló pékmester. Háború alatt orosz és román frontokon szolgált. József és Gábor testvé­rei is resztvettek a háborúban. Krontil Béla. Rövidárukereskedők: Bakiak Pál, Bittner József. Szobafestő és mázoló: Maszló Jó­zsef. Szövődé: Mettlech József. Temetkezési vállalkozók: Szlifka János, Szlifka István. Tüzelőanyagkereskedők: Garzó Gyu­la, Hangya Fogy. Szöv., Kozár Erzsébet, Szlifka József, Zsi­linszky János. Ügynök: id. Sarkadi Sándor. Zöldségkereskedő: Woitovics Nán- dorné. GYÖMRŐ Nagyközség. Hozzátartozik: Koczán p., Töves és Ujmajor. Járási székhely. A községet 1437-ben a Maróthi-család birtokában talál­juk. 1440-ben Erzsébet királyné a Tahi Botos családnak adományozta. A XV, század közepén a Gyömrei Vinczló családé volt. 1454-ben e család itteni birto­kait a Györgyi Bodó család nyeri adományul. E családon kívül Harapkén Botos György is birtokos volt itt, kinek jószágait magtalan halála után1, 1458- ban, a Rozgonyiak nyerték adományul Mátyás királytól. 1476-ban az Inárcsi család is földesura volt. Az 1633-;-34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között találjuk hét adóköteles házzal. A református egy­ház mar 1626—29. években fennállott. Később a község elpusztult és 1690-ben a lakatlan helységek között szerepel. Még 1695-ben sem volt benépesülve, de azután a református vallásé lakosság lassanként visszatért, mert az egyház 1698-ban már ismét fennállott, 1702-ben 60 jobbágylakosa volt. A helység pecsét- nyomója 1714-ből való. 1699-ben Kajaly András volt a helység földesura. 1727- ben gróf Stahremberg, Ráday Pál és mások voltak itt birtokosok. 1720-ban már népes helység volt és ekkor 51 adóköteles háztartást vettek fel az össze­írásba. Lakosai ekkor is mind magyarok voltak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Rostyán Imre, Dedinszky József, gróf Teleki László és Pintér Fiilöp voltak a helység földesurai, de kívülök Pongrácz Balázsnak is volt itt birtoka. A XIX. század első felében a Puky, Ráday, Szilasy, Teleki, Má- riássy és Kóczán családokat találjuk itt. Jelenleg gróf Teleki Tibornak, Kó- czán Lászlónak, Gyömrőy Aurél dr.-nak, Schulhof f Lajosnak, Tauber Ónéi­nak és Ofner Tivadar dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A r. kath. templom 1770—1780 között, a reformátusoké 1808-ban épült, de ez már a harmadik templomuk. E templom falába van beillesztve a híres Canova egyik szép fehér márvány-relifje, melyet gróf Wartensleben Eszter emeltetett férje és leánya emlékének. A relíf a szomorkodó nemtőt ábrázolja. Ugyancsak a ref. egyház­ban több értékes és érdekes ötvösművet őriznek. Ezek: egy arannyal bélelt, arany talpas, arany szegélyű és türkizekkel kirakott kókusz-serleg, mely Teleki Mihálytól származik, egy aranyozott ezüst-tányér, melyet Árva vér Judith, Teleki Mihály özvegye ajándékozott 1700-ban az egyháznak, egy másik ilyen tányér pedig 1750-ből való és gróf Teleki László és neje adománya, egy Rí kóczi-korabeli aranyozott ezüstkehely, egy vert ezüstből készült régi fedeles kancsó és egy nagyon régi, nagybecsű, remek hímzésű úrasztali terítő. A gróf Teleki-kastély, mely jelenleg gróf Teleki Tibor tulajdona, 1840-ben épült. Gróf Teleki Sámuel építtette Pollákkal, a Nemzeti Múzeum híres építőjével. A kas­télyban körülbelül 4000 kötetes könyvtár van, továbbá régi családi ereklyék, Teleki Mihály kancellár nyerge, egy kazetta, melyet Teleki Mihály XIV. La­jostól kapott, továbbá egy Rákóczi-lobogó, régi lószerszámok, fegyverek stb. 1740-ben az egész község leégett. A község jelenlegi birtokosai gróf Teleki Tibor, vitéz Horthy István és Kóczán László. 1905-ben dr. Gyömrőy Aurél földbirtokos 1000 k. hold birtokot 3000 házhelynek felparcellázott s így mint a fővároshoz közlekedésileg közel fekvő község, rohamosan fejlődik. Szép, tiszta, villannyal világított kertes házaival igen jó benyomást tesz. Jó ivó­vize a vízvezetéket feleslegessé teszi. Országos vásárt március 30. és október 15-én tartanak, ha ünnepre esik, következő nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom