Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
184 NAGYKŐRÖS rosra is. A puszta északi része Budapesttől alig- 22 km.-re terül el és ígv szinte predesztinálva van arra, hogy egyik legjelentősebb tényezője legyen Budapest ellátásának. Ennek pedig egyedüli akadálya az volt, hogy a pusztáról Budapestre nem vezet megfelelő kiépített út. Most azonban építés alatt áll az a vármegyei műút, mely biztosítani fogja a közvetlen összeköttetést a székesfővárossal. így semmi akadálya nem lesz annak, hogy megfelelő gépjármű összeköttetés fejlődjön ki, amelynek révén a pótharaszti termények negyedóra alatt eljuthatnak Budapestre és a budapestiek pedig ugyancsak negyedórák alatt elérhetik Pótharasztpusztát, ahol megtalálják mindazt a szépséget, magyar sajátosságot, amit a magyar Alföld nyújtani képes. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint-' 28.701 lélek. Magyar: 28.499, német: 78, tót: 40, cigány: 41, román: 8, egyéb: 35. Rom. kath.: 10.033, ref.: 17.781, ág. ev.: 267, unit.: 3, g. kel.: 16, izr.: 578, egyéb: 23. Házak száma: 5651. Az 1930. évi népszámlálás szerint a városban 28.584 lélek és 6254 ház van. Területe: 66.810 kh., melyből a városé: 1534 kh. Szántó: 43.379, rét: 7574, legelő: 2599, erdő: 5625, szőlő: 4291, kert: 363, nádas: 69, egyéb: 2910 kh. A város határán kívül Nagykőrös tulajdonát képezi Nyáregyháza község határában Pótha- raszt puszta, melynek területe 9600 kh. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Polgármesteri hivatal Tel.: 1. Polgármester: Dezső Kázmér. Nagykörös városinak Dezső Kázmár a szó legteljesebb érteimé bem polgármestere. Együtt érez a város valamennyi lakójával és minden nagykőrösi ember egyéni boldogulását a szívén viseli. Ennek következtében polgármesteri működése a város életében kor szakalkotó és egyes ténykedéseinek nyomát megtaláljuk nemcsak a szorosan vett közigazgatás és városigazgatás körében. de a társadalmi élet egyes megnyilvánulásaiban és a város gazdasági fejlődésének a kialakulásában is. Nagykörösön született 1883. nov. 23-án, Családja a Dunántúlról került Nagykőrösre, ahol a család még 1572-ben a vasmegyei Puszi dar ó cra királyi adományt nyert és nemesi előnevet is ezen donáció után vezeti. Apja néhai dr.Dezső Gyula nagykőrösi tanár, aki több kötetre terjedő költeményt, színdarabot, jogi és palákat munkát írt. Anyja baranyanádasdi Feicbtimger Oktávia. a 'híres botanikus dr. Fe'cbtinger Sándor leánya Nagykőrös városának egyik legvilág- látottabb embere, aki beutazta Európa legnagyobb részét és az Észak-Amerikai Egyesült Államok több államát. 1912-en feleségül vette Mentő vich Klárát, Memtovich Ferenc költőnek unokáját, mely házasságból 4 gyermeke van. A világháborúban 1914. augusztus 5-től 1918, novmeber 18-ig folytonosan katonai szolgálatot teljesített. Hivatalosan pályáját a Magyaroszág című politikai napilapnál kezdte. 1907. november hó 1-éin lépett iNagykorös városánál közigazgatási szolgálatba és 1908, ápr, 15- én a nagykőrösi városi rendőrség alkapitá- nya lett. Itt teljesített szolgálatot egész a rendőrség államosításáig 1919. dec, 31-ig. Közben a kommün kitörése után az akkor már megszállt Pozsonyba menekült s a kommün egész ideje alatt ott tartózkodott. Pozsonyban a csehek üldözésének volt kitéve ,akik Teresienstaadtba hurcolták és ott fogságba vetették. A cseh fogságból kiszabadulva családjával együtt Pozsonyból Bécsbe menekült, ahol 9 hónapig tartózkodott, A rendőrség államosításakor távolléte következtében mint rendőrkapitányt rendelkezési állományba helyezték és mint ilyet választotta meg Nagykőrös város 1922, dec. 22- én helyettes főjegyzővé, majd 1923, jun. 23- án főjegyzővé. Mint főjegyző, a város közigazgatásának irányításánál csakhamar vezetőszerephez jutott és a város képv:selőtestületé 1924. május 3-án hatalmas szótöbbséggel megválasztotta Nagykőrös város polgármesterének. Innentől kezdve Dezső Kázmár élete annyira összekapcsolódott Nagykőrös város történetével, hogy attól elválasztani nem lehet. Épen ezért polgármesteri működésének részletes ismertetését könyvünk egy másik fejezetében adjuk — Nagykőrös a XX-:k században cím alatt. Mivel nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni, e helyen csák néhány szóval mutatunk rá arra a korszakalkotó munkára, mellyel Dezső Kázmér Nagykőröst a kultúra és szo- clális intézmények terén a Duna-Tiszaköze vezetővárosává fejlesztette. Kulturális téren kifejtett működéséből kiemeljük, hogy az iskolánkivüli népművelés intézményes megalapozásával az analfabéták számát tany- nyira lecsökkentette hogy ezen munkásság terén Pest megye összes városai és községei között Nagykőrös lett az első, amit dr. Erdélyi Lóránt alispán azzal honorált, hogy
