Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
182 NAGYKŐRÖS ország- legismertebb irodalmi társasága. 1927-ben nagy részben a polgár- mester adományaiból a városi .képviselőtestület felállította a városi múzeumot és könyvtárt. A ref. egyház, gimnáziuma és tanítóképzőintézete mellé polgári fiúiskolát is szervezett. Komoly tárgyalások folynak egy zeneiskola felállítására. A városban 3 heti lap mellett egy irodalmi lap is jelenik meg, stb. ^ f \ 1*1 jjg. Az elmúlt évtizedek folyamán a legelhanyagoltabb kérdés volt Nagykőrösön a város képének megfelelő kialakítása. Ezen a téren is nagy fejlődés tapasztalható az utolsó 5 év alatt. A város középpontján egy modern park létesült, amelynek közepén nyert elhelyezést Zala György egyik legsikerültebb műve, a carrarai márványból készült hősi emlék a világháborúban hősi halált halt 1250 nagykőrösi polgár emlékszobra. Az 1914. július 27. napján megindult világháború a magyarság örök dicsősége és örökké égő sebe lesz, míg csak magyar él ezen a földön. Az egésiz világ ellen 51 hónapon keresztül dicsőségesen álltuk a harcot, vitéz katonáink felett ragyogott állandóan a győzelem csillaga és a harc vége mégis szegény hazánk feldarabolása lett. Ennek a tragikus sorsnak víziói ihlették meg legnagyobb élő szobrászunkat: Zala Györgyöt, midőn megalkotta Magyarország legművészibb hősi emlékművét. A hatalmas emlékmű, mely — Zala György legújabb alkotása — talapzattal együtt 8 méter magas, a gyászbaborult Hungáriát ábrázolja, mellette egy harcrakész oroszlán, mint a magyar hősiesség és elszántság szimbóluma. A carrarai márványból készült főalakok mellett bronz domborművek díszítik a talapzatot. Ugyancsak bronzból van az öt tábla is, melyre felvésték Nagykőrös 1250 hősi halottjának a nevét. A szobor hatalmas méreteit legjobban érzékelteti, hogy az egyik főalaknak a súlya 50 métermázsa, a másiké pedig 35 métermázsa. A szobor felállítása a 80.000 pengőt meghaladta. A leleplezés országos ünnep keretében 1927. jún. 12-én történt, amelyen résztvett a Kormányzó Ur, több kir. herceg, továbbá az ország első közjogi, katonai és politikai méltóságai. Az emlékbeszédet József kir. herceg tartotta. Az új szobor Nagykőrös városnak egy most felnyitott terén van elhelyezve. amely éppen a szoborról Hősök tere elnevezést nyerte. Ezt a teret a leleplezés után parkírozták, hogy a keret is teljesen méltó legyen a monumentális emlékműhöz, amely e nemben nemcsak Magyarországon, de az egész világon páratlan szépségű műalkotás. Az emlékmű felállítása Nagykőrös város közönségének áldozatkészsége mellett Dezső Kázmér polgármester művészi érzékét dicséri, ki 1923. nov. 20. óta — mikor is indítványára a képviselőtestület kimondotta a emlékmű létesítését — állandóan tevékenykedett a nagy terv minél impozánsabb megvalósításán. A XX-ik század Nagykőrösről szóló ismertetésünk nem lenne teljes, ha meg nem emlékeznénk a városi üzemekről. A legjelentősebb városi vállalata Nagykőrösnek a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 7 évtizedes múltra tekinthet vissza. A takarékpénztár gondolatának szálláscsinálója Nagykőrösön Tanárky Gedeon, a városnak volt főjegyzője és első ország- gyűlési képviselője volt. aki már 1853-ban mozgalmat kezdett abból a célból, hogy a lakosság takarékossági hajlamának nevelésére és hitelszükséf>’leté- nek kielégítésére a város közönsége egy községi takarékpénztárt állítson fel. Ez a mozgalom eredményezte, hogy 1854-ben, midőn a főszolgabírói hivatal megküldte a városi tanácsnak a községi takarékpénztáraknak felső helyen jóváhagyott tervezetét, az eszmét az egész város közönsége örömmel fogadta. A takarékpénztár felállítását a községi választmány 1857. aug. 4-én határozta el, de az intézet tényleg csak 1860-ban kezdte meg működését. A város az intézet számára 10.000 forint üzleti tőkét biztosított. Az alapszabályokban az üzem célja a következőkben volt lefektetve: a szegényebb néposztályok apró megtakarításának megőrzése' és gyümölcsöz,tetése^ s így egyrészt a takarékosságnak és a tőkék képzésének előmozdítása, másrészt hitelnyújtással a földmíVes, ipar, kereskedelem s általában a közvagyono- sodás előmozdítása. A háborús pénzromlás után a város közönsége sietett az intézet segítségére, amelynek eredményeképpen az intézet saját tőkéje ezidőszerint 440.000 pengő. A másik nagy üzem a város villamtelpe, mely 1909. évben létesült. A telepet a Magyar Siemens-Schuckert-Művek P. T. budapesti cég készítette. Ugyanez a cég az elkészült villamosművet koncessziós alapon 50 évre bérbevette. 1926. júl. 1-én Nagykőrös város az üzembérlő cégtől a telepet közös megegyezés alapján ellenszolgáltatás^ nélkül átvette és azóta házikezelésben tartja fenn. A telep fejlődése a legújabb időkben indult meg. 1927. évben a város Lajosmizse nagyközséggel, 1928-ban pedig a honvédelmi minisztériummal Örkény-tábor világítására kötött
